Főmenü megnyitása

Ázsiai muflon

más néven vörös juh, örmény muflon

Az ázsiai muflon[1] (Ovis orientalis gmelini:հայկական մուֆլոն, haykakan muflon; újperzsa nyelven:گوسفند وحشی ارمنی, Qutch-e armani),[2] más néven vörös juh, örmény muflon,[3][4][5][6] a muflon egyik alfaja, státusza veszélyeztetett. Elterjedési területe Irán, Örményország és Nahicseván (Azerbajdzsán).[3]

Infobox info icon.svg
Ázsiai muflon
Kos egy texasi farmon
Kos egy texasi farmon
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nem: Vadjuh (Ovis)
Faj: O. aries
Alfaj: Ovis o. gmelini
Tudományos név
Ovis orientalis gmelini
Blyth, 1841
Szinonimák
  • Ovis gmelini
  • Ovis ammon orientalis[1]
  • Ovis aries musimon
  • Ovis ophion armeniana Nasonov, 1919
  • Ovis orientalis musimon
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ázsiai muflon témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ázsiai muflon témájú kategóriát.

LeírásaSzerkesztés

 
Ázsiai muflon egy örmény bélyegen (2012)

Az ázsiai muflont első ízben Edward Blyth írta le 1840-ben, aki úgy vélte, hogy azonos az "Orientalische Schaaf" néven ismert fajjal, aminek leírását Samuel Gottlieb Gmelin végezte 1774-ben.[7][8][9]

Elterjedése és populációjaSzerkesztés

Az ázsiai muflon első fellelési helye Irán északnyugati területe volt. Néhány példányt 1895-ben és 1906-ban Azerbajdzsán egyik kormányzójának rendeletére átvittek a Kabudan szigetre (Kaboodan), ami az Urmia-tóban található.[10] Egy 1970-es években végzett tanulmány szerint a szigeten lévő példányok darabszáma az 1970-es 3500-ról 1000-re csökkent 1973-ra.[4] 2004-ben 1658 örmény muflon példányt számoltak össze az Angouran vadrezervátum területén, Irán Zandzsán tartományában.[11]

A vörös juh Örményország, Törökország és Azerbajdzsán területén is megtalálható. Egy 2009-es tanulmány szerint Örményországban „alig 200 példány” található belőle.[12]

Becslések szerint mintegy 250-300 ázsiai muflon élhet a Nahicseván Autonóm Régió területén Azerbajdzsánban.[13]

ÉlőhelyeSzerkesztés

 
Az állat 100-as örmény dramon

Az iráni vörös juh főleg a közepes vagy nagy magasságokban elhelyezkedő nyílt, durva terepet kedveli. Sziklás helyeken él, alacsony- vagy magasföldeken, sztyeppéken. Megtalálható sziklás fél-sivatagokban is és fűvel borított emelkedőkön, vagy hegyi legelőkön.

A nyarat a lehető legnagyobb magasságokban tölti, még éppen az állandó hóhatár alatt. Télen lejjebb költözik, ilyenkor völgyekben is előfordul.

Kisebb-nagyobb csoportokban él. Nyáron az idősebb kosok egyedül élnek, vagy kisebb, önálló csoportot alkotnak. Az ázsiai muflon 18 évet is megél a természetben.

Védettségi állapotaSzerkesztés

Az ázsiai muflon már a Szovjetunió által vezetett, veszélyeztetett állatfajokat felsoroló Vörös adat könyvében is szerepelt az első kategóriában. Örményországban 1936 óta tilos a vadászata. Az országban a fogságban szaporított példányokkal visszatelepítési programot kezdett az Állattani Intézet, hogy a Koszrov Vadrezervátumban élő példányok számát növeljék.[3] 2011-ben az ázsiai muflon illegális vadászatáért Örményországban 3 millió örmény dram büntetést kell fizetni (ez durván 8000 USD-nek felelt meg).[14]

Iránban engedélyezett a vadászata, de ehhez előzetes engedély szükséges, ami szeptembertől februárig, a védett területeken kívül érvényes.[3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Early Animal Domestication and Its Cultural Context. UPenn Museum of Archaeology, 28. o. (1989. szeptember 10.) 
  2. The Complete Fauna of Iran. I.B. Tauris, 89. o. (2005. szeptember 10.) 
  3. a b c d Valdez, R. (2008) Ovis orientalis[1].
  4. a b (1977. szeptember 10.) „Population decline of an insular population of Armenian wild sheep in Iran”. Journal of Wildlife Management 41 (4), 720–725. o. DOI:10.2307/3799995.  
  5. The Annals and Magazine of Natural History: Zoology, Botany, and Geology. Taylor & Francis, 121–122. o. (1907. szeptember 10.) 
  6. Exotic Animal Field Guide: Nonnative Hoofed Mammals in the United States. Texas A&M University Press, 213. o. (2007. szeptember 10.). ISBN 978-1585445554 
  7. Blyth, Edward (1840. szeptember 10.). „An Amended List of the Species of the genus Ovis”. Proceedings of the Zoological Society of London 8 (1), 62–81. o, Kiadó: The Zoological Society of London. DOI:10.1111/j.1469-7998.1840.tb00692.x. (Hozzáférés ideje: 2015. január 8.)  
  8. Gmelin, Samuel Gottlieb. Reise durch Russland zur Untersuchung der drey Natur-Reiche (German nyelven). St. Petersburg, Russia: Akademie der Wissenschaften, 486–487. o. (1774. szeptember 10.). Hozzáférés ideje: 2015. január 8. 
  9. (1880. szeptember 10.) „On the Mammals of Asia Minor.—Part II.”. Proceedings of the Zoological Society of London 48 (1), 50–64. o, Kiadó: The Zoological Society of London. DOI:10.1111/j.1096-3642.1880.tb02724.x. (Hozzáférés ideje: 2015. január 9.)  
  10. (2014. szeptember 10.) „Biodiversity of the Hypersaline Urmia Lake National Park (NW Iran)”. Diversity 6 (1), 102–132. o. DOI:10.3390/d6010102.  
  11. (2006. szeptember 10.) „Population Dynamics of Armenian Wild Sheep (Ovis Orientalis Gmelini) in the Angouran Protected Area of Zanjan Province”. Iranian Journal of Natural Resources 59 (2), 487–500. o.  
  12. Status and Protection of Globally Threatened Species in the Caucasus. Tbilisi: CEPF, WWF. Contour Ltd., 37–45. o. (2009. szeptember 10.). ISBN 978-9941-0-2203-6 
  13. Status and Protection of Globally Threatened Species in the Caucasus. Tbilisi: CEPF, WWF. Contour Ltd., 46–52. o. (2009. szeptember 10.). ISBN 978-9941-0-2203-6 
  14. Easy Game: Armenian conservationists alarmed by continued poaching of Red Book species”, ArmeniaNow, 2011. szeptember 14. 

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Armenian mouflon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

SzakirodalomSzerkesztés