Őrmező (Szlovákia)

kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában

Őrmező (szlovákul: Strážske) kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában. Gödrös tartozik hozzá.

Őrmező (Strážske)
A Laborc Őrmezőnél
A Laborc Őrmezőnél
Őrmező címere
Őrmező címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangváros
Első írásos említés1337
PolgármesterVladimír Dunajčák
Irányítószám072 22
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Testvérvárosok
Lista
Gmina Nieporęt
Népesség
Teljes népesség4277 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség178 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság134 m
Terület24,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 52′, k. h. 21° 49′Koordináták: é. sz. 48° 52′, k. h. 21° 49′
Őrmező weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrmező témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagymihálytól 15 km-re északra, a Laborc partján fekszik.

Története

szerkesztés

Területe már a kőkorszakban és a bronzkorban lakott volt.

A mai település valószínűleg már a 11. században létezett, első lakói idetelepített határőrök lehettek, erre utal neve is.

Első ízben az egri káptalan birtokainak 1337-es összeírása említi „Ewrmezew” néven. Őrmező ekkor a nagymihályi uradalom része volt és gótikus temploma is állt. A Sztáray család birtoka, majd 1451-ben a Drugetheké. 1551-ben 11 portája volt. A 16. században a Rákóczi-családé, 1698-tól a Szirmay és Okolicsányi családoké. A 17. században a homonnai uradalomhoz tartozott. 1715-ben 53 háztartása volt. 1787-ben 103 házában 861 lakos élt. A 18. században az Okolicsányi és a Szentiványi, később a Szirmay nemzetségek birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ŐRMEZŐ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Okolicsányi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik n. k. Krivostyánhoz 1/4, n. ny. Hrabóczhoz 1 órányira, határja három nyomásbéli, gabonát, zabot, jó búzát, és árpát tsekélyebben terem, mezeje térséges, és nyirkos, erdeje tölgyes, és bikkes, az Uraságnak itten nagy majorja van, és lakó helyével ékesíttetik, réttye kevés, piatzok Homonnán.[2]

1828-ban 152 háza és 1153 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. 1871-ben megépült a NagymihályHomonna vasútvonal, mely bekapcsolta a települést a városok közötti közlekedésbe.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Őrmező, laborczmenti kisközség 215 házzal és 1039, nagyobbára tótajkú és róm. kath. vallású lakossal. Saját postája, távírója és vasúti állomása van. Hajdan a kir. előőrsök vagy őrök tanyája. 1451-ben a Drugethek az urai, 1471-ben Nagymihályi Andrást és 1481-ben Eödönffy Andrást – ki az előbbivel azonosnak látszik – iktatják részeibe. 1551-ben Perneczky Imre, 1586-ban Hrabóczy Katalin és Krucsay Menyhért lépnek be birtokosai sorába, de 1587-ben a Balpataky családnak és Csyzy Miklósnak is van itten részük. Az 1598-iki összeírás Rákóczy Ferenczet, Nyárády Albertet, Homonnai Borbálát, Györgyöt és Istvánt, Krucsay Menyhértet, Taros Istvánt és Balpataky Simon özvegyét sorolja fel birtokosaiként. 1698-ban egészen a homonnai uradalom tartozéka s azóta az Okolicsányi és a gróf Szirmay család az ura. Most gróf Széchenyi Imrénének és fiának, Lászlónak van itt nagyobb birtokuk. A község határában kőolajfinomító telep van. Két kastélya közül az egyik azelőtt az Okolicsányiaké volt; a másik, díszesebb kastélyt 1901-ben építtette gróf Széchenyi Imréné. E kastélyban sok nagybecsű és nevezetes tárgy van elhelyezve. Van itt egyebek között egy óriási sèvresi váza, mely Vilmos német császár ajándéka, továbbá Bismarck képe Lenbachtól, melyet a kanczellár ajándékozott Széchenyi nagykövetnek, gróf Széchenyi László afrikai vadászati trofeumai stb. s körülbelül 2000 kötetből álló könyvtár. A község két temploma közül a róm. kath. 1800-ban, a gör. kath. 1794-ben épült. Ide tartozik Plány-tanya is. Őrmező táján feküdt hajdan Vagyakócz község, mely a XV. században Vagykócz alias Radkócz néven szerepel. Birtokviszonyai nagyjában azonosak Őrmezőével. A mult század elején már mint puszta, a Sztárayak és Nátafalussyak birtoka.[3]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

1960-ban csatolták hozzá Gödröst.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 1091-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 4474 lakosából 4312 szlovák volt.

2011-ben 4416 lakosából 3986 szlovák.

Nevezetességei

szerkesztés
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikk

szerkesztés