Őszapó (madárfaj)

madárfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 2.

Az őszapó (Aegithalos caudatus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjében az őszapófélék (Aegithalidae) családjának és azon belül az őszapó (Aegithalos) nemének névadó madárfaja. Számos alfaja ismert.

Őszapó
A Magyarországon is előforduló északi őszapó (Aegithalos caudatus caudatus) alfaj
A Magyarországon is előforduló északi őszapó (Aegithalos caudatus caudatus) alfaj
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Őszapófélék (Aegithalidae)
Nem: Őszapó (Aegithalos)
Faj: Északi őszapó (A. caudatus)
Tudományos név
Aegithalos caudatus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Az őszapó elterjedési területe   egész éves   telelőhely
Az őszapó elterjedési területe
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Őszapó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Őszapó témájú médiaállományokat és Őszapó témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

A fajra a 13–15 centiméteres átlagos testhossz jellemző, melyből csak a madár farka 7–9 centiméter hosszú. Szárnyának fesztávolsága 16-19 centiméter, testének tömege 7–10 gramm. Csőre általában nagyon rövid, feketés. A nemek tollazatukban egyformák. Meglehetősen feltűnő, fehér-fekete madár kis rózsaszínes barna beütéssel, bár az egyes alfajok – melyekből az 1990-es évekre közel 20-at írtak le – jelentősen eltérők. Három fő csoportra osztják megjelenésüket, de közöttük átmenetek és elszigetelt populációk is előfordulnak. Ezekből Európában kettő példányai figyelhetők meg: az egyikek világosak, fehér fejjel, a másikak sötétebben, fejoldalon és a többségben a mellen is csíkokból vagy foltokból összeálló keskeny sötét sávval.

Életmódja

szerkesztés

Tavasztól rovarokkal, pókokkal táplálkozik, ősztől pedig fokozatosan áttér a növényi táplálékra, ilyenkor többször megfordul a madáretetőknél.

Állandó madár. A költési időszakon kívül csapatosan kóborol, sokszor cinegefélékhez csatlakozik.

Hangja éles „szri-szri-szri” és gyöngyöző „szerrrr”, melyek mellett még a társalgó „tp” (vagy „zepp”) is ismert. Ha nyugtalan, trillája elnyújtott és magas. Éneke ritkán hallható lágy csiripelés.

Szaporodása

szerkesztés

Dús aljnövényzetű, bozótos, pusztulófélben lévő fákkal tarkított erdőkben költ. Fészkük zárt, puha, ovális alakú, alapanyaga főként pókszálakkal összefogott moha, amit ágvillákba épít, indák közt és nyírfakéreggel, zuzmóval álcázza. Egy kis, tollakkal fedett nyílás vezet a belsejébe. A párok közösen építik a fészket. Ha a költés többször is meghiúsul, akkor a párok besegítenek más, közelben található őszapópár fiókáinak felnevelésébe.

Évente egyszer költ. Ilyenkor 9-11 tojást rak, amelyek 12-13 napos kotlás után kelnek ki. A csupaszon és vakon születő fiókákat mindkét szülő táplálja, és azok 18-19 napos korukban repülnek ki.[forrás?]

Előfordulása

szerkesztés

Csaknem egész Európában, valamint Ázsia nagy részén előforduló madár.

Nagyrészt állandó, ősszel és télen kisebb csapatokba verődve kóborol. Erdőkben, bokrosokban, árterekben, parkokban, lakott területeken egyaránt megtalálható. Költőhelye a dús aljnövényzetű, bozótos, pusztulófélben lévő fákkal tarkított lombhullató és lombelegyes tűlevelű erdős területek.

A közel 20 alfaj nagyjából fele előfordul Európában.

Magyarországon két alfaja honos:

  • az európai őszapó (közép-európai őszapó, Aegithalus caudatus europaeus) és
  • az északi őszapó (Aegithalus caudatus caudatus).

Védettsége

szerkesztés

A fajt a Természetvédelmi Világszövetség a nem fenyegetett (Least Concern, rövidítése LC) kategóriába sorolja mind globálisan, mind Európban, mind pedig az EU-ban.[2]

Magyarországon ennek ellenére védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[3]

  1. Védett és fokozottan védett állatok (Természetvédelmi hivatal, 2001)
  2. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
  3. Pénzben kifejezett érték lekérdezése (MME): 2021. április 13., 13:23 (CEST)
  • Lars Svensson: Útmutató az európai énekesmadarak határozásához (eredeti: Identification guide to European passerines ; fordította: Györgypál Zoltán); Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MMTE), Budapest - 1995
  • Lars Svensson: Madárhatározó : Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója (eredeti: Fågelguiden ; szöveg és térképek Lars Svensson ; közreműködött Grant Peter J. ; ábrák és feliratok Killian Mullarney és Dan Zetterström ; fordította: Magyar Gábor, Schmidt András és Sós Endre) Hetedik kiadás ; Budapest : Park Könyvkiadó - 2018.
  • Az MME Monitoring Központ adatlapja. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
  • Madáradatbázis: őszapó, mme.hu (hozzáférés: 2021. április 13.)

További információk

szerkesztés