Jelenkori magyarországi országgyűlési választások

(2002-es választások szócikkből átirányítva)

Magyarország államformája 1989. október 23. óta alkotmányos parlamentáris képviseleti demokrácia. A politikai rendszert a rendszerváltás során, 1989-ben nyugatnémet mintára hozták létre. Eszerint a magyar parlament egykamarás, az Országgyűlést négy évente parlamenti választások során választja a nép. Az Országgyűlés hozza meg a törvényeket, és 2/3-os többséggel módosíthatja az alkotmányt.

Országgyűlési választások eredményei (1990–2006)
Választási eredmények kivetítése 2006-ban

A választásokon a politikai pártok képviselőjelöltjei ill. független jelöltek indulnak. Az Országgyűlésben a választásokon mandátumot szerzett képviselők kapnak helyet. A választásokon legtöbb mandátumot elért pártok tárgyalásokat kezdenek egymással, hogy létrehozzanak egy több mint 50%-os parlamenti többséget, amely azután megválasztja a miniszterelnököt. A miniszterelnök hozza létre ezután az Országgyűlésnek felelős kormányát. A miniszterek a Parlamentben interpellálhatók, de a minisztert csak a miniszterelnök mozdíthatja el hivatalából. Az Országgyűlés csak a miniszterelnöktől vonhatja meg a bizalmat, s ezzel a teljes kormány megbízatása megszűnik (konstruktív bizalmatlansági indítvány). Szintén az országgyűlés választja meg Magyarország köztársasági elnökét.

A választások eredményeiSzerkesztés

Az 1990-es választásSzerkesztés

Az első fordulót március 25-én, a másodikat április 8-án tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 65,11%, a másodikban 45,54% volt. A listás szavazás során hat párt lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges 4%-os küszöböt. A második fordulóban kizárólag egyéni választókerületi jelöltekre lehetett voksolni.

Az 1994-es választásSzerkesztés

Az első fordulót május 8-án, a másodikat május 29-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 68,92%, a másodikban 55,12% volt.

Az 1998-as választásSzerkesztés

Az első fordulót május 10-én, a másodikat május 24-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 56,26%, a másodikban 57,01% volt.

A 2002-es választásSzerkesztés

Az első fordulót április 7-én, a másodikat április 21-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 70,53%, a másodikban 73,51% volt. Az első fordulóban az 5%-os parlamenti küszöböt három lista haladta meg: az MSZP (42%), a Fidesz-MDF (41%), és az SZDSZ (5,5%). Kiesett négy év után a MIÉP (4,6%), nem került be, de állami támogatásban részesült (a 2006-os választásokig): a Centrum (3,97%) és a Munkáspárt (2,16%). Kiesett (és aztán szét is) az FKGP (0,79%), értékelhetetlen eredményt ért el az Új Baloldal (0,08%).

 
A mandátumok pártok közötti megoszlása 2006-ban

A 2006-os választásSzerkesztés

A választások első fordulóját április 9-én, a második fordulót április 23-án rendezték. Mindkét forduló az MSZP győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 67,83% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 64,39%-a jelent meg.

A 2010-es választásSzerkesztés

A választások első fordulóját április 11-én, a második fordulót április 25-én rendezték. Mindkét forduló a Fidesz-KDNP győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 64,20% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 46,64%-a jelent meg.

A 2014-es választásSzerkesztés

Ez volt az első választás, amit a 2012. január 1-jével hatályba lépett új alaptörvény rendelkezései szerint tartottak meg. A választást április 6-án rendezték, a Fidesz-KDNP győzelmével zárult. A részvételi arány 61,24% volt.

Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2014-ben[1]
Párt neve Egyéni képviselők száma Listás mandátumok száma Összes mandátum
száma százalék
FideszKDNP 96 37 133 66,83
MSZPEGYÜTTDKPMMLP 10 28 38 19,10
Jobbik 0 23 23 11,56
LMP 0 5 5 2,51
Összesen 106 93 199 100

A 2018-as választásSzerkesztés

A választást április 8-án rendezték, a Fidesz-KDNP harmadszori győzelmével zárult. A részvételi arány 70,22% volt.

Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2018-ban[2]
Párt neve Egyéni képviselők száma Listás mandátumok száma Összes mandátum
száma százalék
FideszKDNP 91 42 133 66,83
Jobbik 1 25 26 13,07
MSZPPárbeszéd 8 12 20 10,05
DK 3 6 9 4,52
LMP 1 7 8 4,03
MNOÖ 0 1 1 0,50
Független[3] 1 0 1 0,50
EGYÜTT 1 0 1 0,50
Összesen 106 93 199 100

A 2022-es választásSzerkesztés

A választást április 3-án rendezték, a Fidesz-KDNP negyedik győzelmével zárult. A részvételi arány 70,21% volt.

Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2022-ban[4]
Párt neve Egyéni képviselők száma Listás mandátumok száma Összes mandátum
száma százalék
FideszKDNP 87 48 135 67,84
DKJobbikMomentum
MSZPLMPPárbeszéd
19 38 57 28,64
Mi Hazánk 0 6 6 3,02
MNOÖ 0 1 1 0,50
Összesen 106 93 199 100

Az alakuló Országgyűlés összetételeSzerkesztés

1990–1994:
33 93 21 1 9 21 164 44
1994–1998:
209 69 1 1 20 22 38 26
1998–2002:
134 24 14 1 148 17 48
2002–2006:
178 20 164 24
2006–2010:
190 20 1 141 23 11
2010–2014:
59 16 47 1 227 36
2014–2018:
29 1 3 1 4 5 23 117 16
2018–2022:
15 5 1 9 9 26 1 117 16
2022–2026:
10 6 15 10 5 10 1 6 1 117 18
  MSZP
  PM
  DK
  MLP
  SZDSZ
  LMP
  MDF
  KDNP
  Fidesz
  FKgP
  MIÉP
  Jobbik
  MNOÖ
  ASZ
  Független

Listás szavazatok és mandátumok arányaSzerkesztés

A magyar választási rendszer ún. vegyes rendszer, ebből adódóan a győztes pártnak (pártszövetségnek) a pártlistákra leadott szavazatok arányánál több mandátuma lesz. A győztes pártok felülreprezentációja mértéke sok mindentől függ (pl. egyéni jelöltek teljesítménye, a többi párt megosztottsága, győzteskompenzáció stb.), de az aránya az eddigi összes választáson nagyobb volt, mint 1.[5]

Év Pártlista Listás szavazatok aránya Mandátumok aránya Győztes párt felülreprezentációja (1 = arányos eredmény, 2 = arányos eredmény kétszerese)
1990 MDF 24,73% 42,75% 1,72
1994 MSZP 32,99% 54,15% 1,64
1998 Fidesz 29,48% 38,34% 1,3
2002 MSZP 42,05% 46,11% 1,09
2006 MSZP 43,21% 49,20% 1,14
2010 Fidesz-KDNP 52,73% 68,13% 1,29
2014 Fidesz-KDNP 44,87% 66,83% 1,48
2018 Fidesz-KDNP 49,27% 66,83% 1,35
2022 Fidesz-KDNP 54,10% 67,84% 1,19

Lásd még: Többletmandátum

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az országgyűlés összetétele
  2. Országgyűlési képviselők választása 2018
  3. Parlament - Bevezetés"Az Országgyűlésben függetlennek kell tekinteni azokat a képviselőket, akik nem csatlakoznak valamely frakcióhoz. Így a független képviselő az, aki a választásokon független jelöltként indult, de az is, aki bár valamely párt jelöltjeként szerzett mandátumot, de egyedül van, vagy többen vannak ugyan, de ahhoz kevesen, hogy frakciót alakíthassanak. Ezek a képviselők természetesen képviselhetik a pártjukat az Országgyűlésben és parlamenti munkájukat ennek jegyében szervezhetik meg."A "függetlenség" az Országgyűlés gyakorlatában tehát elsősorban nem a politikai jellegre utaló minősítést, hanem "ténykérdés": a képviselő tagja-e egy frakciónak vagy nem. (Volt olyan képviselő is, aki a választásokon "független" jelöltként indult, mégis belépett valamelyik párt képviselőcsoportjába.) A házszabályi rendelkezések értelmében független képviselőnek kell tekinteni azt, aki kilépett a frakcióból, vagy akit a frakció kizárt tagjai sorából. Más képviselőcsoporthoz csak hat hónap elteltével csatlakozhat."
  4. [1]
  5. Szánthó Miklós: A választás hálójában Archiválva 2018. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben - Mandiner, 2018. április 19.

ForrásokSzerkesztés