Abod

magyar település

Abod aprófalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban, Edelénytől 14, Miskolctól 35 km-re északra.

Abod
Abod, görögkatolikus templom
Abod, görögkatolikus templom
Abod címere
Abod címere
Abod zászlaja
Abod zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Rescsánszki Bertalanné (független)[1]
Irányítószám 3753
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség231 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség6,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abod (Magyarország)
Abod
Abod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 23′ 33″, k. h. 20° 47′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 33″, k. h. 20° 47′ 28″
Abod (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Abod
Abod
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Abod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abod témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Abod minden bizonnyal létező település volt már a 13. században is. Egy 1300-ban kelt oklevél említi először, Vyobud (Újabod) néven. A nevezett birtokot Torna vármegye ispánjának fia, Dénes adja el az Apc (Opuz) nembéli Dethmar fia Domokosnak. Abod nevét sokan a török eredetű, 'apa' jelentésű apa, aba főnévvel hozzák összefüggésbe. Szerintük az Abod név nem más, mint az Aba, Ab személynév kicsinyítő-becéző képzős származéka. Az Aba név ősi magyar nemzetséget takar: az Aba nemzetség Szent István korában a legtekintélyesebb és leggazdagabb család volt Abaúj, Sáros, Borsod és Heves vármegyében.

A 16. század közepén a települést már a Bebek család birtokában találjuk. A család birtokainak központja Szendrő, illetve a szendrői vár. Miután 1566-ban Bebek Györgytől - a vár megostromlásával - elvette jószágait a király, és Szendrő kincstári birtok lett, Abod a szendrői vár tartozékaként - a környező településekkel együtt - annak sorsában osztozott.

1576-ban a török kirabolta és felégette a falut, de ez nem jelentette Abod teljes elpusztulását; az 1577-es adójegyzéken ott szerepel a török adófizetők sorában (Turcis subjecti).

1690-ben a gróf Csáky család tulajdonába kerül, és az ő tulajdonukban marad egészen a 19. század közepéig.

Az 1690-es évek végén szláv (ruszin) közösség telepedett le a faluban, s később sor került egy második és egy harmadik betelepülési hullámra is.

Podharszky Lajos abodi körjegyző 1864. május 5-én ezt írja: „ … tótok a' múlt században circa Annum 1711. Szepes Sáros 's Felső Abaúj megyéből itten telepedni kezdtek”.

A Rákóczi-szabadságharc, és a megyén végigsöpört pestisjárvány nagy károkat okozott. A pestisjárványról Borsovai Lengyel Gyula szendrőládi református lelkész így ír 'Az ember sohasem tudhatja' című novellájában: „ …Felvett egy ágat, és visszafordult a templom felé. Ott megtámaszkodott a falnál és a kezében lévő üszkös faággal felírta az árván maradt templom falára: 'A familiák mind elhagytak. Abod helység pusztán marad az Úrnak 1710. esztendejében. A holtaknak legyen csendes nyugodalmuk'. Aztán bement a házba, vállára vetette a tarisznyát, füttyentett a fehér szőrű kutyának, s lehajtott fejjel elindult az Imolyás felé. … Az Imolyás tisztásán megállott. Ott terült el alatta a kihalt falu.”

A ruszinok igazán nagy betelepülési hulláma 1730 körül érte el a megyét és a 18. század közepéig tartott.

A falu kivette részét a világháborúkból és az iparosításból is. Arra azonban semmilyen eszközzel nem tudták rákényszeríteni, hogy termelőszövetkezetet alakítson. Az abodiak a 'legkeményebb' kommunizmus idején is egyéni gazdálkodást folytattak.

A községnek valaha szénbányája is volt, kastélya is, a Czekeházy-kastély és major (ma már nem állnak). Említést érdemel még a Királykúti gazdaság és a falu pincesora.

A falu idősebb lakói szerint a 19. század végén még járható volt az az alagútrendszer, amely összekötötte a települést a szendrői várral, illetve az edelényi földvárral.

A rendszerváltás előtti időszakban a település közigazgatási szempontból Edelényhez tartozott, de 1992-ben önállósodott.[3]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1992-1994: Abodi János (független)[3]
  • 1994-1998: Abodi János (független)[4]
  • 1998-2000: Abodi János (független)[5]
  • 2000-2002: Restyánszki Gábor (FKgP)[6][7]
  • 2002-2006: Zsemkó József (független)[8]
  • 2006-2010: Restyánszki Gábor (független)[9]
  • 2010-2014: Restyánszki Gábor (független)[10]
  • 2014-2019: Rescsánszki Bertalanné (független)[11]
  • 2019-től: Rescsánszki Bertalanné (független)[1]

A településen 2000. április 9-én azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az addigi polgármester, Abodi János 2000. január 21-én elhunyt.[3][6][12]

NépességSzerkesztés

A település népességének alakulása:

2001-ben a településen a lakosság 90%-át magyar, a 10%-át cigány származású[13] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 12,9% cigánynak, 1,4% németnek, 15,7% ruszinnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21%, református 11%, görögkatolikus 47,1%, felekezet nélküli 5,7%, (3,3% nem nyilatkozott).[14]

NevezetességeiSzerkesztés

Környező településekSzerkesztés

Ládbesenyő 8 km-re, Galvács 6 km-re, Szakácsi 6 km-re van a falutól. A legközelebbi városok Szendrő 11 és Edelény 14 km-re.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Hornyák Gyula: Abod, ahol a királynak kútja van. MEK. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  4. Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  6. a b A 2000. április 9-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. április 9. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  7. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  9. Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  10. Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  11. Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  12. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  13. Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal[halott link]
  14. Abod Helységnévtár

GalériaSzerkesztés

További információkSzerkesztés