Főmenü megnyitása

Almásháza egykor tipikus egyutcás zalai törpefalu a Zalaegerszegi járásban egy kicsiny templommal, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. Ma kelet felé terjeszkedve már kétutcás település. Polgármesteri hivatala Zalacsányban működik.

Almásháza
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Németh Attila[1]
Irányítószám 8935
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség70 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség15,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Almásháza (Magyarország)
Almásháza
Almásháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 34″, k. h. 17° 02′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 34″, k. h. 17° 02′ 53″
Almásháza (Zala megye)
Almásháza
Almásháza
Pozíció Zala megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Almásháza témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Zalai-dombságban fekszik, a Principális-csatorna és Zala folyó között.

A települést a Volánbusz 6217-es viszonylata érinti, ez azonban ritkán közlekedik. A falutól egy kilométerre lévő 76-os számú főúton az Almásházi elágazó megállónál a Zalaegerszeg és Keszthely között közlekedő buszok nagy része megáll.

TörténeteSzerkesztés

A község első írásos említése 1198-ból származik (Almas). 1381-ig a szentgotthárdi ciszterek, majd a kapornaki bencés szerzetesek birtoka volt. 1464-ben körmendi katonák pusztították el a falut.

Az aprófalu 1564-ben újból a szentgotthárdi ciszterek kezébe kerül, de néhány kisnemes is maradt a településen. Az 1580-as évektől fokozatosan érték támadások, illetve magas adókat róttak rá az oszmán földesurak. Így a 17. században teljesen elnéptelenedett a település, és 1700-ig néptelen is maradt. Ekkor a Batthyány család birtokába jutott, akik majorságot hoztak létre Almásháza körül. A falu lakosai nagyrészt ezeken a földeken dolgoztak. Templomuk nem volt, csak (Nagy)Kapornakon. Az elemi iskolája a 19. századra működésképtelenné vált.

1867-ben a falu teljesen leégett. 1908-ban szentelték fel a település első egyházi intézményét, egy kápolnát. Az 1950-es években az életszínvonal látványosan megugrott, 1950-ben bevezették az áramot, majd 1954-ben művelődési központ is épült. Az 1959-ben alakult termelőszövetkezet is látványosan fejlődést produkált, így valamelyest meggátolva az elvándorlást. Az 1990-es években Almásháza viszonylag hamar ráált a falusi turizmus adta lehetőségekre, s a német turisták között is kedvelt hellyé vált. 2002 után olcsó házhelyek osztásával betelepülés indult meg.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Büki László (független)[3]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Németh Attila[1]
  • 2014-2019:
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés