Andijon
Andijon, ( IPA: [and̪iˈd͡ʒɒn]; régebben: Андижон / ئەندىجان; újperzsa nyelven: اندیجان, Andidzsán; orosz nyelven: Андижан, Andizsan) város Üzbegisztánban. Az Andijon régió adminisztratív, gazdasági és kulturális központja. Andijon a Ferganai-medence délkeleti szélén található, Üzbegisztán és Kirgizisztán határán.
| Andijon (Андижон / ئەندىجان) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Üzbegisztán |
| Jogállás | város |
| Irányítószám | 170100 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 547 800 fő (2022) |
| – elővárosokkal | 403,900 fő |
| Népsűrűség | 5,400 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 500 m |
| Terület | 74,3 km² |
| Időzóna | UTC + 5 (UZT) (UTC) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 40° 46′ 55″, k. h. 72° 20′ 39″Koordináták: é. sz. 40° 46′ 55″, k. h. 72° 20′ 39″ | |
| Andijon weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Andijon témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nevének eredete szerkesztés
A város nevének eredete bizonytalan. A 10. századi arab földrajzosok Andijont Hindijaannak, Hindaghannak vagy Handigannak nevezték („Hindu templomok városa”).
Története szerkesztés
Andijon a Ferganai-medence egyik legrégebbi városa. A város néhány részén a régészek a 7. és 8. századból származó tárgyakat találtak. Andijon egykor a Selyemút fontos városa volt. A város talán legismertebb Bábur mogul sah szülőhelyéről, akinek számos kudarcot követve végül sikerült lerakni az indiai szubkontinensi Mogul Birodalom alapját, és aki az első mogul császár lett. Andijon a Timuridák, különösen Bábur uralkodása alatt a régió nagy és fontos városa volt. Ebben az időszakban virágzott a városban a művészet és a kultúra.
Andijon az ország egyik fontos ipari városa. Az itt gyártott termékek közé vegyi anyagok, háztartási gépek, elektronika, élelmiszerek, bútorok, ekék, szivattyúk, cipők, mezőgazdasági gépek alkatrészei, valamint különböző mérnöki eszközök tartoznak.
_-_Where_2005_Massacre_Took_Place_-_Andijon_-_Uzbekistan_-_02_(7543304374).jpg)
A 18. században a Kokandi Kánság megalakulása után a fővárost Andijonból Kokandba költöztették. A 19. század közepén az orosz birodalom elkezdte a mai Közép-Ázsia területének megszállását. 1876-ban az oroszok megragadták a hatalmat a Kokandi Kánságban és Andijon városában is.
A város volt az 1898-as andijoni felkelés központja, amelyben a szufi vezető Muhammad Ali Madali követői megtámadták a város orosz laktanyáit, megölve 22 embert és 16-20 személy is megsérült. A megtorlás során a felkelés 18 résztvevőjét akasztották fel, és 360 személyt száműztek.
1902. december 16-án a város nagy részét súlyos földrengés sújtotta, megölve a 4500 lakost. Miután Andijon szovjet uralom alá került, a város hamarosan fontos üzemi városává vált az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságban.
Közép-Ázsia szovjet demarkációja során Andijon elkülönült a történelmi hátországtól, mivel a Ferganai-medencét három szovjet köztársaság közt osztották el, Andijon az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságnak jutott.
A második világháború alatt sok szovjet állampolgárt evakuáltak Andijonba és a környező városokba.
Az 1990-es években Andijon és a környező régió politikailag instabil lett. A szegénység és az iszlám fundamentalizmus fellendülése feszültségeket okozott a régióban. A város és az egész régió súlyos gazdasági visszaesést szenvedett a Szovjetunió 1991-es szétesése után. Az ismételt határbezárások súlyos károkat okoztak a helyi gazdaságnak.
Galéria szerkesztés
_-_Where_2005_Massacre_Took_Place_-_Andijon_-_Uzbekistan_(7544000842).jpg)
Jegyzetek szerkesztés
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Andijan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
