Katonaara

Katonaara
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Öregcsalád:	Papagájszerűek (Psittacoidea);
Család:	Papagájfélék (Psittacidae);
Alcsalád:	Araformák (Arinae);
Nemzetség:	Ararokonúak (Arini);
Nem:	Ara;
Faj:	A. militaris;
Tudományos név
	Ara militaris; (Linnaeus, 1766)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Katonaara témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Katonaara témájú médiaállományokat és Katonaara témájú kategóriát.

A katonaara (Ara militaris) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]^[3]

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Psittacus nembe Psittacus militaris néven.^[4]

Alfajai szerkesztés

Katonaara (Ara militaris militaris) – Venezuela, Kolumbia, Ecuador és Peru területén él.
Mexikói katonaara (Ara militaris mexicana) – Törzsalaknál valamivel nagyobb, színei egy kicsit sötétebbek. A természetben pár száz található.
Bolíviai katonaara (Ara militaris boliviana) – Torka vörösesbarna, fülfedői inkább vörösesek, élőhelye Bolívia, Észak-Argentína.

Előfordulása szerkesztés

Mexikó és Dél-Amerika 600-2600 m közötti esőerdeiben él. Elterjedési területe Mexikó déli részétől délre egészen Argentína északi részéig terjed. Természetes élőhelyei a szubtrópusi- és trópusi száraz erdők, síkvidéki és hegyi esőerdők. Magassági vonuló.^[5]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 71 cm, szárnyfesztávolsága 99-110 cm, testtömege 900-1100 g.^[6] Alapszíne sárga és zöld, szárnya sötétkék, homlokán a bozontos tollak és a kantárán lévő, szőrszerú dísztollak skarlátvörösek. Súlya 1 kg. A tojó valamivel kisebb mint a hím.

Életmódja szerkesztés

Trópusi- és szubtrópusi erdők lakója, 40-50 fős csapatokban, keresi táplálékát, ami jessenia bataua pálma, miatyánkcserje gyümölcse és fikuszfélékből áll.

Szaporodása szerkesztés

Költési időszaka márciustól augusztusig tart, fészkét fák üregében, vagy mészkő sziklákra rakja. Előszeretettel foglalja el a császárharkály elhagyott fészkét, ami 20 méter magas fákon található.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe még nagyon nagy, de csökken, egyedszáma 2000-7000 példány közötti és gyorsan csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.^[5]

Fogságban sem tartozik a leggyakoribb arák közé. Magyarországon állatkertek közül a Nyíregyházi Állatparkban tartják mexikói alfaját.