Aradi
Aradi (szerbül Арадац / Aradac, szlovákul Aradáč, németül Aradatz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.
Aradi (Арадац / Aradac) | |
A felsőaradi evangélikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Közép-bánsági |
Község | Nagybecskerek |
Rang | falu |
Irányítószám | 23207 |
Körzethívószám | +381 23 |
Rendszám | ZR |
Népesség | |
Teljes népesség | 3461 fő (2002) |
Népsűrűség | 39 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 84 m |
Terület | 89,8 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 22′ 35″, k. h. 20° 18′ 03″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 35″, k. h. 20° 18′ 03″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Aradi témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésA Tisza bal partja közelében, Nagybecskerek nyugati szomszédjában fekvő település.
Története
szerkesztésA falu két település, Alsóaradi és Felsőaradi összeolvadásával jött létre. Alsóaradi szerb, míg Felsőaradi (Slovenský Aradáč) szlovák többségű.
Alsóaradi
szerkesztésAlsóaradi nevét 1332-1337. között már a pápai tizedjegyzék is említette, tehát már ekkor egyházas hely volt.
1422-ben György szerviai desputa birtoka volt, aki Aradit Birini Pál-nak adományozta.
A falu a török időkben elpusztult, később rácok telepedtek meg itt, és a falut Aradácz-nak nevezték el.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Aradácz(Rácz-), szerb falu, Torontál vármegyében, Nagy Becsekerekhez 1 mérföldnyire síkságon. Van 225 háza, 1628 óhitű, 28 evangélikus, 19 római katholikus lakosa, óhitű parochia templommal, s két lelkésszel. Határa néhol ingoványos, általában gazdag termékenységű; posványaiban számos vad hemzseg. Van 79 6/8 egész urbéli telke; a majorságit nem tudom, de egy hiteles összeírásból láttam, hogy az ittebei és elleméri uradalomban majorsági és úrbéri föld összesen 70,136 hold, 974 négyszögöl van. Bírta e helységet a szerencsétlen elleméri és ittebei Kiss Erneszt császári-királyi ezredes és volt magyar altábornagy, ki Aradon október 6-kán 1849-ben agyonlövetett. E helység helyén hajdan Aradi magyar falu állott, mely már a 14. században virágzott, mint ezt a pápai tizedlajstrom mutatja 1332-1337-ről. Birtokosa 1422-ben György szerviai desputa volt, ki azt Birini Pálnak ajándékozá. A mohácsi vész után elpusztulván, később rácok ülték meg s Aradácznak nevezték.
Alsóaradinak 1910-ben 2048 lakosából 35 magyar, 161 szlovák, 1763 szerb volt. Ebből 71 római katolikus, 162 evangélikus, 1808 görögkeleti ortodox volt.
Felsőaradi
szerkesztésFelsőaradi 1786-ban alakult, Párdányról idetelepült lakosokból.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Aradácz(Tót-), tót falu, Torontál vármegyében, s Rácz-Aradácztól csak egy utca választja el. E helység 1786-ban szállítá ide első gyarmatait Párdányról, hol egyházuk felbomlott, s 130 családból állott egyelőre, de később a szinte feloszlott szőlősi egyházból 1792-ben több lakosokkal gyarapult. Utóbb Tót-Sztámorából is jöttek ide, s még az újabb időkben is különösen Nógrád megyeiek vándoroltak be. Jelenleg 217 házban 1731 lélek lakik, kik evangélikus tótok anyatemplommal. A férfiak 60 4/8 urbéri telket míivelnek, sok marhát és sertést tartanak; a nők fonnak, szőnek, s mindenféle élelmi szereket hordanak Becskerekre. Általában e nép szorgalmas, jámbor és istenfélő. A Kiss Erneszt-féle elleméri uradalomhoz tartozik.
Felsőaradinak 1910-ben 2397 lakosából 150 magyar, 28 német, 2192 szlovák lakosa volt. Ebből 151 római katolikus, 2200 evangélikus, 22 görögkeleti ortodox volt.
Felső- és Alsóaradi a trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
Népesség
szerkesztésDemográfiai változások
szerkesztés1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
3897 | 3978 | 4001 | 3824 | 3825 | 3573 | 3461[1] | 3461 fő (2002) |
Etnikai összetétel
szerkesztésNemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 1650 | 47,67 |
Szlovákok | 1376 | 39,75 |
Cigányok | 96 | 2,77 |
Magyarok | 94 | 2,71 |
Jugoszlávok | 49 | 1,41 |
Macedónok | 19 | 0,54 |
Horvátok | 17 | 0,49 |
Szlovének | 9 | 0,26 |
Románok | 9 | 0,26 |
Albánok | 7 | 0,20 |
Montenegróiak | 3 | 0,08 |
Németek | 3 | 0,08 |
Muzulmánok | 3 | 0,08 |
Bolgárok | 3 | 0,08 |
Csehek | 2 | 0,05 |
Ukránok | 1 | 0,02 |
Egyéb/Ismeretlen[2] |
Híres személyek
szerkesztés- Itt született, élt, alkotott és hunyt el Abaffy Lipót (1827-1883) evangélikus lelkész, szlovák nyelvű író.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9