Bacskády család

(Bacskády szócikkből átirányítva)

A Bacskády család Nyitra vármegyei ősi család, mely az előnevét Bacskafalva helységről vette.

TörténetükSzerkesztés

A Divék nemzetség Mikói ágából erednek, állítólag Baska de Maithek (Hegyesmajtény) fiaitól Istvántól, Miklóstól és Jánostól származnak. Baska 1321 körül szerzett birtokot Bacskafalván. Fia Miklós (1330-1341) használta ezen előnevet.

Nyitra megyéből elterjedt a szomszéd Trencsén és Bars vármegyékbe is, valamint Nógrád vármegyébe. Többszörös rokonságban álltak az Ordódy családdal.

Nemespannon már az 1570-es török adóösszeírásban szerepel Bácska János és fia Tamás, illetve testvére István.[1] Ugyanekkor Ahán is szerepeltek Bácskai Imre és fiai Miklós és György.[2] 1589-ben szerepel egy Bacskády nevű Sáry Balázs nagycétényi plébánossal kapcsolatban.[3] 1594-es nemesi összeírásban és 1600-ban Bacskády Máté Mártonfalván szerepelt,[4] majd 1612-ben Verebélyen lakott.[5] Később 1613-ban Bacskády János fia Ferenc eladta nemespanni és kalászi birtokrészeit Kristóff Mihálynak és Ernyey Annának.[6] Valószínűleg ugyanezen Ferenc 1620-ban a verebélyi szék szolgabírójaként szerepel.[7] Özvegye Ferenczy Erzsébet 1652-ben, fiai Zsigmond, János és Sándor nevében örökösödési szerződést köt a Kereskényi családdal Kiskalászon, Mártonfalván, Oroszin, Pannon, Ürményben és Veszelén lévő birtokaikat illetően.[8] 1654-ben Alsó- és Felsőszőlősi birtokrészek ügyében említik a családot.[9] 1683-ban Bacskad András elesett a párkányi csatában.[10] 1699-ben Valószínűleg az említett Bacskády Ferenc fia Sándor[11] kap újabb adományt Kollonich Lipót érsektől Nemespannon a Felső és Közép osztályban.[12] Sándor lányai Éva és Erzsébet hozzámentek a Pallya fivérekhez, akikhez a birtok is került. Ezen a jusson egy vendégfogadót is fenntartottak, amely azonban idővel tönkrement.[13] A rokonság révén a Dabis, Ferenczy, Huszár és Magyar családokat is érintő birtokügyi irataik is a Pallya családhoz kerültek.[14]

1600-ban Bacskády András, Miklós és Jaroszláv szerepelt Bacskafalván. Az 1754/55. évi országos nemesi összeíráskor Bars vármegyében Pál és János, Nyitra vármegyében János, Péter, Ferenc és József, illetve Trencsén vármegyében Péter fordultak elő a kétségtelen nemesek között. Nyitra vármegyétől 1830-ban Bacskády Imre Rádról kért nemesi bizonyítványt[15] és 1831-ben János kapott (kihirdették Nógrádban 1832, Rád).

Bacskafalvai Bacskády János és Tarnóczy Krisztina gyermekei Bálint, Miklós, János, Sándor és Klára 1785-ben fölosztották egymást közt bacskafalvai örökségüket.[15]

Birtokosok voltak többek között Bacskafalván, Galgagután, Gesztén,[16] Gímesen, Kisvezekényen, Nagyugrócon, Nemespannon, Stricén.[17]

Tőlük ered a Bacskafalvai Adamovsky és Kerek család.[18]

Címerüket és családfájukat Nagy Iván, Kempelen Béla, Siebmacher, Magyarország címereskönyve, Szluha Márton és Peter Keresteš is közölte.

CímereikSzerkesztés

Kék pajzsban zöld halmon hátsó lábain álló medve, mellső lábaiban buzogányt tartva. Sisakdíszben növekvőn. Egyéb változatban a medve nyilat tart mancsában.

Kiemelkedő személyekSzerkesztés

Többen hivatalt viseltek Nyitra és Bars vármegyében, és az országos kormányszékeknél is.

KastélyaikSzerkesztés

  • Kisvezekényen később a Bottka család kúriája. A kápolnában kriptájuk is volt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Fekete, L. 1943: Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest[halott link], 65-66 No. 94 Pánja.
  2. Fekete i.m. 63, No. 86.
  3. Némethy 1894, 908.
  4. SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, No. 38, 1593, 786; No. 42, 1596-1597, 56, 117; Keresteš 2010, 17
  5. SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, No. 51, 1613, 9, 58; Keresteš 2010, 7.
  6. Keresteš/ Čisárik 2010, 7.
  7. ŠA Nitra, Ethey gyűjtemény, 10. doboz, No. 38; Családban marad I/1, 29-30. Archiválva 2013. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
  8. SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 77, 115.
  9. SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 79, 121.
  10. MV SR - ŠA Nitra, fond Stolica Arcibiskupských Predialistov (SAP), Residua Fragmenta; Családban marad I/1, 13-15.
  11. ŠA Nitra, Rody a panstvá, Szánthó, 1. doboz, No. 8 genealógia
  12. PLE, Protocollaria L Kollonich, pag. 118-120, 169-172; Az Alsó osztályban egy keltezetlen összeírásban feltűnik János is (MV SR, ŠA Nitra, SAP 93a. doboz, No. 24; Csal. mar. II/1, 79).
  13. ŠA Nitra, SAP, 43. doboz, No. 442.
  14. ŠA Nitra, SAP, 40. doboz, No. 23.
  15. a b ŠA Nitra, Nobilitaria, II/45 Bacskády.
  16. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.   2, 34.
  17. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.   3, 285-286.
  18. Keresteš 2010, 7, 117.
  19. Róm. kat. anyakönyv Nyitra 1692-1741, 652/698. oldal
  20. Vagner József: Adalékok a nyitrai székeskáptalan történetéhez. 308; Vágner József 1902: Adatok a Nyitra-városi plebániák történetéhez. Nyitra, 80.
  21. 1840 Schematismus Venerabilis Cleri Dioecesis Nitriensis pro Anno MDCCCXL, 21, 140, 147; Magyar katolikus lexikon; Pintérová, B. (szerk.) 2006: Branč - Berencs 1156-2006. Budakeszi, 71 hibásan Bacskády Antalként.
  22. Nagy József 1864: Nyitra megye helyirása I/3. Komárom, 101, 116; Családban marad II/1, 103.
  23. Odescalchi Artúr - Ernyey József 1912: A Majthényiak és a Felvidék. Budapest, 95.
  24. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Bars vármegye, 397, 425.
  25. 1751/26. törvénycikk.
  26. ŠA Nitra, Nobilitaria, I/33 Bogyó.
  27. Némethy, L. 1894: Series Parochiarum et Parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis. Strigonii, 474.

ForrásokSzerkesztés

  • Turul 1928, 82