Barátudvar
Barátudvar (németül Mönchhof) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.
| Barátudvar (Mönchhof) | |
 | |
| A falumúzeum központja. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | község |
| Járás | Nezsideri járás |
| Alapítás éve | 1217 |
| Polgármester | Josef Kolby (ÖVP) |
| Irányítószám | 7123 |
| Körzethívószám | 02173 |
| Forgalmi rendszám | ND |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2236 fő (2018. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 68 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 131 m |
| Terület | 33,6 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 52′ 53″, k. h. 16° 56′ 31″47.881389°N 16.941944°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 53″, k. h. 16° 56′ 31″47.881389°N 16.941944°E | |
| Barátudvar weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barátudvar témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésNezsidertől 10 km-re délkeletre a Fertő északkeleti oldalán fekszik.
Története
szerkesztés11. századi besenyő határőr település. 1217-ben II. András király adománylevelében még "Leginthou" (Legénytó) néven említik először. Az eredeti Legénytó név akkor változott Barátfaluvá, amikor a falu 1217-ben királyi adományként a heilingenkreuzi ciszterciták birtokába jutott. A betelepülő ciszterciták kolostort és majorságot építettek ide. Templom 1240 előtt épült. A barátok nagy fellendülést hoztak a helyi szőlőtermesztésben is. 1241-ben a tatár, 1529-ben és 1683-ban a török pusztította el, de végig a heilingenkreuzi cisztercitás birtoka volt. Az udvar császári ménest létesített itt.
Vályi András szerint " BARÁTFALVA. Minchof. Német falu Moson Vármegyében, lakosai katolikusok. Határbéli földgyei középszerűek, réttyei jók, fuharozással is pénzt kereshetnek lakosai, legelője, fája van, és Leudorf pusztáját is adó által birják; Kereszti Uraságoktól, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint " Barátfalu (Mőnnichhof), német falu, Mosony megyében, közel a Fertő tavához 1184 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Adóalatti szőlőhegye 326 másod, és 1928 harmadrendű kapára terjed. Erdeje meglehetős, 94 másodrendü jobbágytelke után, 61 telkes gazda bir 444 hold első, 795 4/ hold második, 1475 hold harmadik osztálybeli szántóföldet, és 74 embervágó harmadrendü rétet. F. u. a szentkereszti cisterciták apátsága (Ausztriában) s feje egy uradalomnak."[3]
1910-ben 1780, többségben német lakosa (1652 fő) volt, jelentős magyar (102 fő) kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés| 2016 | 2 283
|
| 2018 | 2 236
|
Nevezetességei
szerkesztés- Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt plébániatemploma 1729 és 1734 között épült, 1960-ban renoválták. Főoltárképét Martino Altomonte festette 1741-ben.
- Töröktorony, egykori őrtorony.
- A falumúzeum az itteni lakosok elődeinek életét mutatja be. Nagybirtokosi és 20 paraszti ház, a templom, működő mozi, a legkülönbözőbb kézműves műhelyek, vendéglő és pékség látható a múzeumban.
- A faluban az apácák vezetésével vízigyógyintézet működik.
További információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
