Batizfalva

község Szlovákiában

Batizfalva (szlovákul Batizovce, németül Botzdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Batizfalva (Batizovce)
A Mindenszentek templom
A Mindenszentek templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rang község
Polgármester Gabriel Bodnár
Irányítószám 059 35
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség2457 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség162 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság168 m
Terület14,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Batizfalva (Szlovákia)
Batizfalva
Batizfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 30″, k. h. 20° 11′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 30″, k. h. 20° 11′ 00″
Batizfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Batizfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Poprádtól 10 km-re nyugatra, a Poprád folyó bal oldalán fekszik.

Nevének eredete szerkesztés

Nevét alapítójáról: Botyz comesről kapta, aki a területet IV. Bélától kapta adományba.

Története szerkesztés

A falut 1264-ben említi először oklevél. Alapítója Botyz comes IV. Bélától kapta adományba a „Chetene” nevű erdőséget és 1279-ben azt kiirtva betelepítette. Később a Máriássy család jobbágyfalva volt. Lakói földműveléssel, bányászattal, szénégetéssel, fenyőolaj és terpentin előállításával, gyógynövények gyűjtésével, halászattal, szövéssel, fazekassággal foglalkoztak. 1794-ben vászonfehérítője épült, téglagyára 1965-ig működött.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BATISZFALVA. Botzdorf. Botisovcze. Tót falu Szepes Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Gerlakfalvától nem meszsze, földes Ura Márjásy Uraság, hajdani földes Ura Gróf Botis vala a’ kinek nevezetét sokáig viselte e’ Helység, ’s az Uraságnak kastéllyaival díszeskedik, mellyeknek egyike hajdani mód szerént, az újjabb pedig díszessebb móddal építtetett. Folyó vizében kedves ízű pisztrángok vannak, termésbéli tulajdonságaira nézve Gerlachfalvához hasonlít, második Osztálybéli.[2]

A 19. századtól egyre jövedelmezőbbé vált a Magas-Tátrához kapcsolódó idegenforgalom kiszolgálása.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Batizfalva, Botsdorf, tót falu, Szepes vmgyében, a Karpátok alatt: 95 kath., 1290 evang., 5 zsidó lak. Kath. és evang. anyaszentegyház. Kastély. Régi lakosai németek voltak s a reform. vallást követték. A helységen keresztül folyó patakban hires jóizű pisztrángokat fognak; a gyolcsszövés nagy divatban van. Erdő, legelő elég. Cserépedényei felette kapósak. – Batizfalva, Menyusfalva, Gerlachfalva helységek határait foglalta el hajdan a Chetene nevű erdő, melly a Szepességet illető oklevelekben olly gyakran előjön. Ezen erdőt IV. Béla 1264-ben Botyz grófnak (Galla gróf unokájának), a virágzó Márjássy nemzetség ősatyjának ajándékozta. Ugyanis ő volt megmentője a fiatal István királynak a marchfeldi véres ütközetben, s ő vitte meg a szerencsés hirt atyjának IV. Bélának. Ut. p. Lucsivna.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

1934-től, amikor a szomszédos Szvitben felépült az első gyár, a batizfalviak az iparban is elkezdtek dolgozni.

Népessége szerkesztés

1910-ben 793, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 2322 lakosából 1984 szlovák.

Neves személyek szerkesztés

Látnivalók szerkesztés

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  • Jozef Palko 1943: Kroj v Batizovciach. Národopisný sborník 4/3.
  • Batizovce v zrkadle dejín.
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk szerkesztés