Főmenü megnyitása

Belcsény (szerbül Беочин / Beočin) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Belcsény (Беочин / Beočin)
A görögkeleti templom
A görögkeleti templom
Belcsény címere
Belcsény címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségBelcsény
Rang városi jellegű település
Polgármester Bogdan Cvejić
Irányítószám 21300
Körzethívószám +381 21
Rendszám NS
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség8058 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség226 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság196 m
Terület35,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Belcsény (Szerbia)
Belcsény
Belcsény
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 11′ 32″, k. h. 19° 43′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 32″, k. h. 19° 43′ 13″
Belcsény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Belcsény témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Szerémségben, a Duna jobb partján, Újvidéktől 16 km-re délnyugatra, a Tarcal-hegység északi lejtőin fekszik.

A község településeiSzerkesztés

Közigazgatásilag Belcsény mellett még hét település tartozik a községhez (zárójelben a szerb nevük áll):

TörténeteSzerkesztés

Belcsény nevét 1702-ben említették először, ekkor pincészetével kapcsolatban került megemlítésre. A településen a Tarcal hegységben található márgarétegnek, mint a cement ipar alapanyagának felhasználása céljából a 19. század végére több gyár is alakult (Redlich, Ohrenstein, Spitzer-féle). A hegységből kinyerhető márgát először Clark Ádám használta fel a Széchenyi lánchíd megépítéséhez, a híd építéséhez szükséges cementet a Dunán juttatták el Budapestre.

1910-ben 1125 magyar, 523 német, 255 horvát, 1590 szerb lakosa volt, melyből 1765 római katolikus, 314 református, 1604 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szerém vármegye Újlaki járásához tartozott.

NépességSzerkesztés

Demográfiai változásokSzerkesztés

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
3639 4082 5145 6563 7298 7873 8058[2]

Etnikai összetételSzerkesztés

Nemzetiség Szám %
Szerbek 4695 58,26
Cigányok 1019 12,64
Jugoszlávok 693 8,60
Horvátok 507 6,29
Magyarok 182 2,25
Szlovákok 96 1,19
Szlovének 75 0,93
Montenegróiak 56 0,69
Ruszinok 25 0,31
Németek 24 0,29
Muzulmánok 21 0,26
Macedónok 19 0,23
Albánok 16 0,19
Románok 8 0,09
Csehek 5 0,06
Bosnyákok 3 0,03
Oroszok 2 0,02
Bolgárok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

GazdaságSzerkesztés

Jelentős az 1839-ben alapított cementgyár. Az üzemet 2002-ben vette meg a francia Lafarge cég.

NevezetességekSzerkesztés

  • Spitzer kastély - 1898-ban épült eklektikus stílusban. A kastély 1890-1892 között épült Spitzer Ede cementgyár tulajdonos részére, aki Steindl Imrét kérte fel a kastély megtervezésére.
  • Belcsényi pravoszláv kolostor - a Spitzer kastély közelében áll.

TestvérvárosaiSzerkesztés

Jegyzetek és forrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés