Belcsény
Belcsény (szerbül Беочин / Beočin) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Belcsény (Беочин / Beočin) | |||
A görögkeleti templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia | ||
Tartomány | Vajdaság | ||
Körzet | Dél-bácskai | ||
Község | Belcsény | ||
Rang | városi jellegű település | ||
Polgármester | Bogdan Cvejić | ||
Irányítószám | 21300 | ||
Körzethívószám | +381 21 | ||
Rendszám | NS | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8058 fő | ||
Népsűrűség | 226 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 196 m | ||
Terület | 35,6 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 11′ 32″, k. h. 19° 43′ 13″45.192222°N 19.720278°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 32″, k. h. 19° 43′ 13″45.192222°N 19.720278°E | |||
Belcsény weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Belcsény témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésSzerémségben, a Duna jobb partján, Újvidéktől 16 km-re délnyugatra, a Tarcal-hegység északi lejtőin fekszik.
A község települései
szerkesztésKözigazgatásilag Belcsény mellett még hét település tartozik a községhez (zárójelben a szerb nevük áll):
Története
szerkesztésBelcsény nevét 1702-ben említették először, ekkor pincészetével kapcsolatban került megemlítésre. A településen a Tarcal hegységben található márgarétegnek, mint a cement ipar alapanyagának felhasználása céljából a 19. század végére több gyár is alakult (Redlich, Ohrenstein, Spitzer-féle). A hegységből kinyerhető márgát először Clark Ádám használta fel a Széchenyi lánchíd megépítéséhez, a híd építéséhez szükséges cementet a Dunán juttatták el Budapestre.
1910-ben 1125 magyar, 523 német, 255 horvát, 1590 szerb lakosa volt, melyből 1765 római katolikus, 314 református, 1604 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szerém vármegye Újlaki járásához tartozott.
Népesség
szerkesztésDemográfiai változások
szerkesztés1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
---|---|---|---|---|---|---|
3639 | 4082 | 5145 | 6563 | 7298 | 7873 | 8058[1] |
Etnikai összetétel
szerkesztésNemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 4695 | 58,26 |
Cigányok | 1019 | 12,64 |
Jugoszlávok | 693 | 8,60 |
Horvátok | 507 | 6,29 |
Magyarok | 182 | 2,25 |
Szlovákok | 96 | 1,19 |
Szlovének | 75 | 0,93 |
Montenegróiak | 56 | 0,69 |
Ruszinok | 25 | 0,31 |
Németek | 24 | 0,29 |
Muzulmánok | 21 | 0,26 |
Macedónok | 19 | 0,23 |
Albánok | 16 | 0,19 |
Románok | 8 | 0,09 |
Csehek | 5 | 0,06 |
Bosnyákok | 3 | 0,03 |
Oroszok | 2 | 0,02 |
Bolgárok | 1 | 0,01 |
Egyéb/Ismeretlen[2] |
Gazdaság
szerkesztésJelentős az 1839-ben alapított cementgyár. Az üzemet 2002-ben vette meg a francia Lafarge cég.
Nevezetességek
szerkesztés- Spitzer kastély - 1898-ban épült eklektikus stílusban. A kastély 1890-1892 között épült Spitzer Ede cementgyár tulajdonos részére, aki Steindl Imrét kérte fel a kastély megtervezésére.
- Belcsényi pravoszláv kolostor - a Spitzer kastély közelében áll.
Testvérvárosai
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
szerkesztés- Belcsény [1]
További információk
szerkesztés- Belcsény község hivatalos honlapja
- Belcsény története Archiválva 2012. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben