Bezedek
Bezedek (németül Berseneck) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban. Egyutcás település a megye délkeleti részén, Villánytól keletre, Lippó keleti szomszédságában.
| Bezedek | |||
 | |||
| Szent Vendel római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Mohácsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Lovas Norbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7782 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 201 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 18,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,36 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bezedek
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 45° 51′ 56″, k. h. 18° 35′ 010″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 56″, k. h. 18° 35′ 010″ | |||
Bezedek
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
| Bezedek weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bezedek témájú médiaállományokat. | |||
TörténeteSzerkesztés
Az Árpád-korban már fennálló falu nevét az oklevelek 1296-ban említették először, Bezedegh néven, később: 1311-ben Buzuldek, 1429-ben Bezeldegh, 1542-ben Bezedeghként írták. 1296-ban baranyai várjobbágyoknak, Iváni Jovanka fiainak Jánosnak, Jakabnak és Demeternek birtoka volt, akik elhatárolták Fülöpföldétől.
1330-ban Károly Róbert király Bezeldeget Bulcsó birtokkal együtt János fia Mihály királyi apródnak és Zolga fia Jánosnak adta, s megjárták Bezedeg és Ormánd közti határát is.
Fényes Elek 1851-ben írta a településről: "Bezedek német-rácz falu, Baranya megyében, 340 kath., 185 óhitű, 6 zsidó lak. A dárdai uradalomhoz tartozó. Utolsó posta Baranyavár."
1910-ben 650 lakosa volt, melyből 28 fő magyar, 479 fő német, 139 fő szerb és 4 fő egyéb nemzetiségű volt. A lakosok közül 154 fő tudott magyarul.[3]
2001-ben lakosságának 8,1%-a német nemzetiségű volt.
A falu a XX. század első felében Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,9% horvátnak, 29,3% németnek, 1,3% szerbnek mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,7%, református 4,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,9% (12,1% nem nyilatkozott).[5]
TestvértelepüléseiSzerkesztés
NevezetességeiSzerkesztés
- Szent István emlékpark
- (Szent Vendel) Római katolikus templom
- Szentháromság szobor
- Székelykapu
- Kopjafa
- Az I. és II. világháborúban elesettek emlékszobra
- Szent Vendel szobor
ForrásokSzerkesztés
- ↑ a b Bezedek települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. április 20. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ Archivált másolat. [2018. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
- ↑ Bezedek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bezedek Helységnévtár
- Györffy György: Baranya vármegye
- Bezedek 1696-1830 közötti történetéhez, a Dárdai uradalomban: Kiss Mária Magdolna: Együtt a Duna-Dráva közén. Eszék 2007. A könyv szabadon elérhető ezen a linken: https://got.genianet.com/index.php/free-books/9-kiss-maria-magdolna-egyutt-a-duna-drava-kozen
