Bezeréte
Bezeréte (1890-ig Trnavahora, szlovákul: Trnavá Hora) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.
| Bezeréte (Trnavá Hora) | |
 | |
| Bezeréte temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Garamszentkereszti |
| Rang | község |
| Polgármester | Pavel Kravec |
| Irányítószám | 966 11 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZH |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1239 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 450 m |
| Terület | 24,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Bezeréte
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 36′, k. h. 18° 58′Koordináták: é. sz. 48° 36′, k. h. 18° 58′ | |
| Bezeréte weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bezeréte témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Garamszentkereszttől 8 km-re keletre, a Garam partján fekszik. Saskőkelecsény (Kľačany) és Jálna (Jalná) tartozik hozzá.
TörténeteSzerkesztés
1388-ban „Tornaua" alakban említik először. Kezdetben részben a saskői váruradalomhoz tartozott. 1676-tól a bányakamara tulajdona volt. 1534-ben 13 portája, 1601-ben 13 háza állt. 1715-ben malom és 12 adózó háztartás létezett a településen. 1828-ban 34 házában 230 lakos élt, akik erdei munkákkal, mezőgazdasággal, idénymunkákkal foglalkoztak.
Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Bezeréte, a Garamvölgyben fekvő tót kisközség, 419 róm. kath. vallású lakossal. A saskői vár tartozéka volt és ennek sorsában osztozott. 1424-ben villa Beserethe néven találjuk említve, a mikor a most is hozzá tartozó Ladnó puszta, villa Lednon néven szerepel. Később a kincstár lett a 23földesura, s ma is az. Kath. temploma Jallna községgel közös és 1775-ben épült. Postája Jallna, távirója és vasúti állomása Garamberzencze."[2]
A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
Ezután mezőgazdasági jellegű település volt. 1939-ig fűrésztelep működött a településen. 1944-ben lakói támogatták a szlovák nemzeti felkelést. A háborút követően földműveléssel foglalkoztak, illetve a környék ipari üzemeiben (Garamszentkereszt, Zólyom, Körmöcbánya, Saskőváralja) dolgoztak.
NépességeSzerkesztés
1880-ban 293 lakosából 7 magyar és 267 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 380 lakosából 19 magyar és 328 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 414 lakosából 34 magyar és 373 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 471 lakosából 36 magyar és 432 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 516 lakosából 515 csehszlovák volt.
1930-ban 547 lakosából 1 magyar és 543 csehszlovák volt.
1970-ben 769 lakosából 767 szlovák volt. Jálnan 294 szlovák, Saskőkelecsényen 218 szlovák élt.
1980-ban 1224 lakosából 1 magyar és 1210 szlovák volt.
1991-ben 1140 lakosából 1 magyar és 1123 szlovák volt.
2001-ben 1127 lakosából 1 magyar és 1082 szlovák volt.
2011-ben 1177 lakosából 1 magyar és 1052 szlovák.
NevezetességeiSzerkesztés
- Római katolikus temploma 1775-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
- Kápolna a 19. század közepéről.
- Fa harangláb a 20. század elejéről.
- Területén a Tralaland nevű nagy rekreációs park található.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 26.)
