Bezeréte
Bezeréte (1890-ig Trnavahora, szlovákul: Trnavá Hora) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.
Bezeréte (Trnavá Hora) | |||
Bezeréte temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Garamszentkereszti | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Pavel Kravec | ||
Irányítószám | 966 11 | ||
Körzethívószám | 045 | ||
Forgalmi rendszám | ZH | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1238 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 48 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 450 m | ||
Terület | 24,55 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 35′ 20″, k. h. 18° 57′ 10″48.588889°N 18.952778°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 20″, k. h. 18° 57′ 10″48.588889°N 18.952778°E | |||
Bezeréte weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bezeréte témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésGaramszentkereszttől 8 km-re keletre, a Garam partján fekszik. Saskőkelecsény (Kľačany) és Jálna (Jalná) tartozik hozzá.
Története
szerkesztés1388-ban „Tornaua" alakban említik először. Kezdetben részben a saskői váruradalomhoz tartozott. 1676-tól a bányakamara tulajdona volt. 1534-ben 13 portája, 1601-ben 13 háza állt. 1715-ben malom és 12 adózó háztartás létezett a településen. 1828-ban 34 házában 230 lakos élt, akik erdei munkákkal, mezőgazdasággal, idénymunkákkal foglalkoztak.
Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Bezeréte, a Garamvölgyben fekvő tót kisközség, 419 róm. kath. vallású lakossal. A saskői vár tartozéka volt és ennek sorsában osztozott. 1424-ben villa Beserethe néven találjuk említve, a mikor a most is hozzá tartozó Ladnó puszta, villa Lednon néven szerepel. Később a kincstár lett a 23földesura, s ma is az. Kath. temploma Jallna községgel közös és 1775-ben épült. Postája Jallna, távirója és vasúti állomása Garamberzencze."[2]
A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
Ezután mezőgazdasági jellegű település volt. 1939-ig fűrésztelep működött a településen. 1944-ben lakói támogatták a szlovák nemzeti felkelést. A háborút követően földműveléssel foglalkoztak, illetve a környék ipari üzemeiben (Garamszentkereszt, Zólyom, Körmöcbánya, Saskőváralja) dolgoztak.
Népessége
szerkesztés1880-ban 293 lakosából 7 magyar és 267 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 380 lakosából 19 magyar és 328 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 414 lakosából 34 magyar és 373 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 471 lakosából 36 magyar és 432 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 516 lakosából 515 csehszlovák volt.
1930-ban 547 lakosából 1 magyar és 543 csehszlovák volt.
1970-ben 769 lakosából 767 szlovák volt. Jálnan 294 szlovák, Saskőkelecsényen 218 szlovák élt.
1980-ban 1224 lakosából 1 magyar és 1210 szlovák volt.
1991-ben 1140 lakosából 1 magyar és 1123 szlovák volt.
2001-ben 1127 lakosából 1 magyar és 1082 szlovák volt.
2011-ben 1177 lakosából 1 magyar és 1052 szlovák volt.
2021-ben 1238 lakosából 1219 szlovák, 2 (+1) magyar, 2 (+8) cigány, (+1) ruszin, 8 (+5) egyéb és 7 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]
Nevezetességei
szerkesztés- Római katolikus temploma 1775-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
- Kápolna a 19. század közepéről.
- Fa harangláb a 20. század elejéről.
- Területén a Tralaland nevű nagy rekreációs park található.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 26.)
- ↑ ma7.sk
További információk
szerkesztés- Községinfó
- Bezeréte Szlovákia térképén
- Tralaland honlapja
- E-obce.sk Archiválva 2008. január 14-i dátummal a Wayback Machine-ben