Kétoldali szimmetriájú állatok
A kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé a kétoldali vagy bilaterális szimmetriával rendelkező állatok tartoznak; ezeknek az állatoknak a teste általában a mediánszagittális sík mentén két azonos félre bontható, így beszélhetünk elülső és hátulsó, valamint felső és alsó részéről is. A sugaras szimmetriájú állatoknak, mint például a kehelyállatoknak alsó és felső részük van, de első és hátsó részüket nem különböztethetjük meg. A kétoldali szimmetriát a házas puhatestűek többsége is elvesztette másodlagosan, legjobban a csigák és kagylók között figyelhető meg. Még a halak között is van (lepényhalalakúak) másodlagosan szimmetriatengely nélküli forma.
Kétoldali szimmetriájú állatok | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Ediakara - Jelenkor | ||||||
![]() Iszaphal (Amia calva)
| ||||||
Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
Törzsek | ||||||
| ||||||
Hivatkozások | ||||||
A Wikifajok tartalmaz Kétoldali szimmetriájú állatok témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kétoldali szimmetriájú állatok témájú kategóriát. |

A Bilateria az állatok csoportja, ahová a legtöbb törzs tartozik; a legfontosabb kivételek a szivacsok és a csalánozók. Általában elmondható, hogy a kétoldali szimmetriájú állatok teste három különböző csíralemezből fejlődik ki (triploblasztikus), ezek az ektoderma, mezoderma és endoderma. Csaknem mindegyik ténylegesen kétoldalian szimmetrikus vagy megközelítőleg az. A legfontosabb kivétel a tüskésbőrűek taxonja, aminek egyedei lárvaformájukban kétoldalian szimmetrikusak, de kifejlett korukban sugaras szimmetriát mutatnak.
Néhány ősi forma kivételével a kétoldali szimmetriájú állatoknak kifejlett emésztőrendszerük van, különálló szájjal és végbélnyílással. A legtöbb Bilateriának a mezodermán belül másodlagos testürege (deuterocoeloma, röviden coeloma) is van. Korábban úgy gondolták, hogy az elsődleges testüregű állatokból fejlődtek ki a másodlagos testüreggel bírók, de újabb bizonyítékok arra utalnak, hogy a laposférgek és a csillóshasúak utólag veszíthették el coelomájukat. Az indirekt bizonyíték a coeloma ősi voltára az, hogy a legrégebbi ismert bilaterális szimmetriát mutató állat (a Vernanimalcula) egy testi képlete értelmezhető másodlagos testüregként is.
A kétoldali szimmetriájú állatokat két vagy több főtörzsre (superphyla) szokás osztani. Az újszájúak (Deuterostomia) közé tartoznak a tüskésbőrűek, félgerinchúrosok, gerinchúrosok és valószínűleg még néhány kisebb törzs. Az ősszájúak (Protostomia) tartalmazza a többi törzset, például az ízeltlábúakat, puhatestűeket, laposférgeket stb. A különbségek leginkább az embrió kifejlődésében mutatkoznak. Az embrionális fejlődés során elsőként kialakuló testnyílás az ősszájúak esetében a száj, az újszájúaknál pedig a végbélnyílás lesz. A legtöbb rendszertanász manapság megkülönböztet legalább két további főtörzset az ősszájúak között, a vedlő állatokat (Ecdysozoa) és a tapogatós-csillókoszorús állatokat (Lophotrochozoa). Egyesek ősszájú főtörzsként kezelik a laposféregszerűek (Platyzoa) taxont, mások a tapogatós-csillókoszorúsok közé sorolnák őket[1] vagy nem sorolnák őket egyik főtörzshöz sem. A nyílférgek (Chaetognatha) osztályozása különösen nehéznek bizonyult, egyesek az újszájúak, mások az ősszájúak közé sorolták őket. Két újabb, a nyílférgek eredetét vizsgáló kutatás az ősszájú eredetet látszik igazolni.[2]
A kétoldali szimmetriájú állatok feltételezett közös ősét néha Urbilateria néven említik.[3][4] Maga a név csupán egy ősi Bilateria feltételezésére utal, amit nem támasztanak alá fosszíliák, és ez rendszertanilag nem is érvényes elnevezés. Egyéb elnevezések lehetnek: a „kétoldali szimmetriájú állatok közös őse”, vagy „Protostoma-Deuterostoma közös ős”. A Vernanimalcula fosszíliáját tartják az eddigi legősibb ismert kétoldali szimmetriájú állatnak.
FilogenezisSzerkesztés
A Bilateria Nielsen által javasolt filogenezise alább látható.[5] Egy másik filogenezis egy alapi helyzetű csoport, a vedlő állatok (ecdysozoa) bevezetését javasolja.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
További információkSzerkesztés
FordításSzerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bilateria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ The Invertebrate Animals. [2010. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 26.)
- ↑ Helfenbein et al. 2004, illetve Papillon et al. 2004
- ↑ Knoll, Andrew H. and Sean B. Carroll. (1999) Early Animal Evolution: Emerging Views from Comparative Biology and Geology. Science. 25 June 1999: Vol. 284. no. 5423, pp. 2129 - 2137. Found at [1] Archiválva 2007. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben - Hozzáférés 2006. november 15.,
- ↑ Balavoine, Guillaume, & Adoutte, Andre. 2003. The segmented Urbilateria: A testable scenario. Integrative & Comparative Biology 43: 137-147. Found at [2] - Hozzáférés 2006. november 15.
- ↑ Nielsen, C. 2001. Animal Evolution: Interrelationships of the Living Phyla. Second Edition. Oxford University Press, Oxford.