Főmenü megnyitása

Bokajalfalu

falu Romániában, Fehér megyében

Bokajalfalu (Alfalubokaj, románul: Băcăinți, németül: Bocksdorf) falu Romániában, Fehér megyében, Alkenyér községben.

Bokajalfalu (Băcăinți)
Bacainti biserica.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségAlkenyér
Rang falu
Irányítószám 517752
SIRUTA-kód 7847
Népesség
Népesség266 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság< 3 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság332 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bokajalfalu (Románia)
Bokajalfalu
Bokajalfalu
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 56′ 30″, k. h. 23° 17′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 30″, k. h. 23° 17′ 01″
Bokajalfalu környéke 1769-1773 között

FekvéseSzerkesztés

Az Erdélyi-érchegység lábánál, a Maros jobb partján, Szászvárostól 17 km-re északkeletre fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Első írásos említése Bakay alakban 1263-ból maradt fenn. Magyar neve 1587-ig Bakaj. Ez Kiss Lajos szerint egy szláv eredetű Baka személynév régies birtokjellel ellátott alakjából képződött. Utótagja csak a 19. század végén bukkant fel, miután kivált belőle Bokajfelfalu. Román neve egy szláv *Bakajinci (='Bakaj lakói') alakból származhat.

TörténeteSzerkesztés

A faluban bronzkori település nyomait tárták fel.

Határában egy katolikus lakosságú falu létezett, amely talán a tatárjáráskor pusztult el.

Református hívői 1766-ban Algyógy filiáját alkották. 1784. november 6-án Horea felkelői mészárolták lemészárolták a Thoroczkai családot. 1848 novemberében román felkelők több magyar birtokost megöltek. 1849 áprilisában a magyar vadászok 27 lakosát végezték ki.[3] Május 17. és 19. között Avram Iancu megverte Hatvani Imre honvédeit, akik 300 főt veszítettek.

1874-ben kivált belőle Bokajfelfalu. Legnagyobb birtokosai 1909-ben Zsakó István, Ioan Mihu, Imbres József és Florea Hurdubar voltak.

NépességeSzerkesztés

  • 1850-ben 1220 lakosából 1184 román, 18 zsidó, 17 cigány és 1 magyar nemzetiségű; 1185 ortodox, 18 zsidó és 16 görögkatolikus vallású volt.
  • 2002-ben 317 lakosából 306 volt román nemzetiségű; 305 ortodox vallású.

Híres emberekSzerkesztés

  • Gyermekkorában itt, nagyapjának, Zsakó Istvánnak birtokán töltötte nyarai egy részét Mikó Imre jogász, író.

LátnivalókSzerkesztés

  • A falu mellett egy faragatlan kövekből rakott torony áll, egy középkori falu templomának maradványa. Maga a templom, amelynek a falai a 20. század elején még álltak, a tatárjárás előtt épült, legkésőbb a 11–12. század fordulóján.
  • Faerkélyes tornyú ortodox temploma 1744-ben épült, 1895-ben jelentősen átépítették.

Források és hivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
  3. Verzeichniss der, während der jüngsten Revolution im Kronlande Siebenbürgen auf verschiedene Weise gefallenes Menschenopfer. Wien, 1851, 18–19.