Wikipédia

Boldogasszony Anyánk

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. augusztus 5.

Magyarországnak a 19. századig nem volt "törvényesített" himnusza.[1] Kölcsey Ferenc műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza[2][3] a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. zsoltár (Tebenned bíztunk eleitől fogva) volt.[4] Népszerű volt a hatóságok által többször betiltott ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Berlioz és Liszt Ferenc is feldolgozta.

Boldogasszony Anyánk
A Boldogasszony Anyánk kézirata
A Boldogasszony Anyánk kézirata
Műfajmagyar egyházi népének
Hangfajlá-hexachord
A kotta hangnemeD moll
SorokA A B C
Hangterjedelem2–♭6 2–♭6 1–5 1–♭6
Kadencia2 (2) 5
Szótagszám12 12 10 12

A Boldogasszony Anyánk valószínűleg a 18. század elején keletkezett. Legkorábbi lejegyzett szövegét Szoszna Demeter, pannonhalmi bencés szerzetes 1715-ös énekeskönyvéből ismerhetjük.[5] A vers szerzője talán rendtársa, Lancsics Bonifác (1737) volt. A legrégebbi dallamcsírája a Deák-Szentes-féle, lejegyzett egyházi énekeket tartalmazó 1774-es énekeskönyvéből ismert. 1793-ban már „nationalis cantitio”, azaz nemzeti énekként említik írásos források.

Több különböző változata is ismert.

Rövidebb változat

szerkesztés
 
A csíksomlyói kegyszobor. Gyönyörű nevet adtak a csíkiak és a csángók a csíksomlyói kegyszobornak "Babba Mária, a napba öltözött Boldogasszony”

Boldogasszony Anyánk
(Régi magyar himnusz)

Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk, (Boldogasszony, Anyánk, Regina Patronánk)
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Ó Atyaistennek kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
anyai palástod fordítsd oltalmunkra!
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Kegyes szemeiddel, tekintsd meg népedet,
segéljed áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Sírnak és zokognak árváknak szívei
hazánk pusztulásán s özvegyek lelkei.
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél meg szegény magyarokról.

Hosszabb változat

szerkesztés
Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk :
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Ó Atya Istennek kegyes, szép leánya,
Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
Anyai palástod fordítsd oltalmunkra.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Kegyes szemeiddel tekints meg népedet,
Segéld meg áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Sírnak és zokognak árváknak szívei,
Hazánk pusztulásán özvegyek lelkei.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Vedd el országodról, ezt a sok ínséget,
Melyben torkig úszunk. Ó nyerj békességet.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Irtsd ki, édes Anyánk, az eretnekséget,
Magyar nemzetedből a hitetlenséget.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Hogy mint Isten Anyját régen tiszteltenek,
Úgy minden magyarok most is dicsérjenek.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Tudod, hogy Szent István örökségben hagyott,
Szent László király is minket reád bízott.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Sokat Fiad ellen, megvalljuk, vétettünk,
De könyörögj értünk, s hozzája megtérünk.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Jézus Fiad előtt hajts térdet érettünk,
Mert ha nem cselekszel egy lábig elveszünk.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Dicséret, dicsőség legyen az Atyának,
A te szent Fiadnak s Szentlélek mátkádnak.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról![6]

Legrégebbi ismert változat

szerkesztés

Szoszna Demeter OSB kéziratos énekeskönyvéből (1715) való az alábbi, legrégebbi ismert változat, melynek strófakezdő betűi szerzetes-társa, az ének szerzője, Lancsics Bonfiác rendi nevének latin alakját (Bonifacius) adják ki akrosztichon formájában.

Melodia de Beata Virgine Habet notam propriam

Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátronánk: nagy ínségben lévén így szólamlik hazánk: R. Magyarországrúl Pannoniárúl, ne felejtkezzél el árva Magyarokrúl

Oh Atyaistennek kedves szép leánya! Krisztusnak szent Anyja, Szentlélek Mátkája R. Magyarországrúl etc.

Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra tégy méltóvá bennünk régi gratiákra; R. Magyarországrúl, Pannoniárúl etc.

Ime lásd mint kérünk, bűnünkbül kitérünk, tehozzád sóhajtunk énekszóval intünk: R. Magyarországrúl Pannoniárúl ne felejtkezzél el árva magyarokrúl.

Fordíts el hazánkrúl ennyi sok ínséget: melyben torkig ázunk, s nyerj már békességet. R. Magyarországrúl Pannoniárúl ne felejtkezzél el árva etc.

Abigailnál szebb, Rachelnél ékesebb, még Judit asszonynál is vagy gyönyörűebb: R. Magyarországrúl etc

Christus Fiad előtt hajts térdet érettünk; ha ezt nem cselekszed egy lábig elveszünk. R. Magyarországrúl etc.

Im ugyanis rajtunk mindenféle ostor, ki mint néked általverte szívünk mint tőr. R. Magyarországrúl etc.

Vgy vagyon mi dolgunk, mintha Aegyiptomban, Babylonnak tornyát épitnénk hazánkban. R. Magyarországrúl Pannoniárúl, ne felejtkezzél el árva magyarokrúl

Sírnak és zokognak árváknak szívei, hazánk vészi fölött az [...] hívei: R. Magyarországrúl Pannoniárúl etc.

Feldolgozás

szerkesztés
Szerző Mire Mű Előadás
Harmat Artúr vegyeskar Boldogasszony Anyánk
Tóth József népre és vegyeskarra 10 egyházi ének, 10. ének [7]

Kottája és dallama

szerkesztés
 

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Kölcsey mibennünk - A Hymnusról és költőjéről Archiválva 2016. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, irodalmijelen.hu
  2. ↑ A Himnuszhoz sem hozzátenni, sem abból elvenni nem lehet Archiválva 2018. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, zarandok.hu
  3. ↑ A Himnusz és a Szózat története Archiválva 2008. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, nemzetijelkepek.hu
  4. ↑ Betiltották a Himnuszt, ng.hu
  5. ↑ Ének a Boldogságos Szűzről Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, hhrf.org
  6. ↑ Ünnepi ének a magyarok nagyasszonyához . a Deák-Szentes féle 1774-es kéziratos gyűjteményből , magyarkollegium.hu
  7. ↑ Ünnepi fellépés. Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola kamarakórusa, vezényel Blazsek Andrea YouTube. Mátyás templom (2015. október 23.) (Hozzáférés: 2017. július 4.) (videó) 10:45–13:33.

Források

szerkesztés
  • Szent vagy, Uram! Orgonakönyv. Szent István Társulat, 1974., 284. ének. ISBN 963 360 015 4
  • Hozsanna! Teljes kottás népénekeskönyv. Bárdos Lajos és Werner Lajos. A liturgikus reform alapján átdolgozott és bővített, 20. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2007. ISBN 978 963 361 889 9 284. ének  
  • Éneklő egyház: Római Katolikus Népénektár. 7. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2005. ISBN 963 361 676 X 234. ének  
  • Kölcsey Hymnusától a magyar nemzet Himnuszáig, honderu.hu
  • Boldogasszony Anyánk c. ének (Szoszna Demeter kéziratos énekeskönyve, 1715. Pannonhalmi Főapátság LVT. 83. köteg)
  • Lancsics Bonifác (Szombathely, 1674. – Dömölk, 1737. április 25.) bencés szerzetes, teológus, filozófus, cellbibl.hu
  • Gacs B. Emilián: Szoszna Demeter György kéziratos énekeskönyve (1714–15), Pannonhalmi Szent Benedek-Rend, 1938
  • Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához: Művészeti, zeneelméleti és magyar népzenei alapismeretek. Tizedik, bővített kiadás. Pécs: Kulcs a muzsikához kiadó. 2003. 373–374. o. ISBN 963 03 5519 1  
  • Kórusok könyve. Szerkesztette:Kósa Ferenc. Budapest: Szent István Társulat. 1977. 160. o. ISBN 963 360 051 0  
  • Énekeljetek: 10 egyházi ének. Népre és vegyeskarra feldolgozta Tóth József. Budapest: Szent István Társulat. 1972. 10. ének  
  • Tiboldi József: A magyar népdal családfája: A magyar népdal eredete és családfájának ismertetése művelődéstörténet, etnográfia, esztétika és a nemzetnevelés szempontjából. Mellékelve a legszebb magyar népdalokból összesen 101 dal. Budapest: Szerző kiadása: Rózsavölgyi és Társa. 1936. 3. kotta  

Felvételek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Boldogasszony_Anyánk&oldid=26340603”