Budaörsi út
A Budaörsi út Budapest egyik főútja a XI. kerületben. A Hegyalja út 61.-től vezet a főváros és Budaörs határáig. Az M1-es és M7-es autópálya fővárosi bevezetőjeként egészen a BAH-csomópontig tart. Nagy forgalmú, irányonként három forgalmi sávos főút + buszsáv, gyalogosként a Dayka Gábor utcánál felüljárón, a Sasadi útnál aluljárón lehet átkelni rajta.
| Budaörsi út | |
 | |
| A Budaörsi út a Sasadi úti felüljáróról a városcentrum felé | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest XI. kerülete |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Budaörsi út
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 28′ 09″, k. h. 19° 01′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 09″, k. h. 19° 01′ 07″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budaörsi út témájú médiaállományokat. | |
TörténeteSzerkesztés
Az utat már 1302-ben is említik, Fehérvár felé vezető útként. A Hegyalja út és a Fehér ló utca közötti szakaszt a 19. század elején Egyiptomba menekülés útja néven ismerték.[1] 1891-ig a Budaörsi útnak más útvonalat neveztek, mégpedig a mai Hegyalja útnak a Csap és Alkotás utca közötti szakaszát.[2]
Az út 1902-ben kapta a jelenlegi nevét.[1]
Az eredetileg kétszer egy sávos, Budaörsre vezető keskeny úthoz a Budatétényt északról elkerülő Balatoni út (7-es főut) 1937-ben épült hozzá. 1964-ben készült el a Budaörsöt délről elkerülő M7 autópálya első szakasza. Irányonként négy helyett még csupán három sávval, a köznyelvben az Osztyapenkó szoborról elnevezett (ma Sasadi út) elágazással és a Nagyszőlős utcai vasúti felüljáróval. Az út északi végén az Alkotás utcával és a Hegyalja úttal nagyobb kapacitású kapcsolatot teremtő BAH-csomópont 1976-ra készült el. Az M1-M7 autópályák közös bevezető szakaszával együtt 1977-1978 között szélesedett ki a mai formájára.[3] A 4-es metró Kelenföld vasútállomásnál 2014-re elkészült végállomását bekötő új Sasadi úti csomópont 2014-2016 között épült meg, amiben két patkó alakú alagút segíti a megfordulást a különszintű kereszteződésben.
GalériaSzerkesztés
Az Osztyapenko szobor körül 1963-ban indult az építkezés (balra a Balatoni, jobbra a Budaörsi út)
Az elkészült bevezető 1973-ban
A Dayka Gábor utca és a Gellért-hegy felé tekintve 1975-ben
A Nagyszőlős utcai elágazás 1975-ben
Az autópálya bevezető kiszélesítve 1978 körül, háttérben a frissen felépült Őrmezői lakótelep
Az új Sasadi úti csomópont nyugati oldala 2016-ban
Érintett városrészek[1]Szerkesztés
Nevezetes épületekSzerkesztés
- Ladányi Ferenc színész egykori lakóháza, rajta emléktábla (Budaörsi út 28.)
- Petőfi laktanya (Budaörsi út 49–53.)
- Amerikai katonai temető (II. világháborúban elesett katonák temetője; Budaörsi út 77.)
- John Fowler & Co. Székház, ma lakóépület (Budaörsi út 101.)
TömegközlekedésSzerkesztés
Az úton vagy egy szakaszán járnak a 8E, 40-es, 40B, 40E, 53-as, 87-es, 88-as, 88A, 108E, 139-es, 140-es, 140A, 150-es, 153-as, 154-es, 172-es, 173-as, 187-es, 188-as, 188E, 212-es, 240-es, 250-es, 250B, 272-es nappali városi buszok, a 731-es helyközi buszok, valamint a 908-as, 940-es, 941-es, 960-as, 972-es és 972B éjszakai járatok.[4]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b c Budapesti utcanevek A - Z 2013. 165. old.
- ↑ Budapesti utcanevek A - Z 2013. 279. old.
- ↑ Vincze Miklós - Angol tájba illő kastély áll Budapest peremén - (24.hu, 2018.04.12.)
- ↑ bkv.hu: Budapest közlekedési térképe. [2011. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
