Burnley FC

labdarúgó-egyesület
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 22.

A Burnley Football Club angol futballcsapat székhelye Burnleyben, Lancashire-ben van. 1888-ban alapító tagjai lettek a Labdarúgó Ligának, jelenleg a Premier League-ben szerepelnek. A mezük kék és vörösbor-színű. Alapításuk (1882) óta a Turf Moorban játsszák hazai meccseiket.

Burnley
Csapatadatok
Teljes csapatnévBurnley Football Club
BecenévThe Clarets
SzékhelyBurnley, Anglia
Alapítva1882
Klubszínek         
StadionTurf Moor
21 401 fő
VezetőedzőBEL Vincent Kompany
ElnökAnglia Mike Garlick
BajnokságPremier League
Nemzeti sikerek
angol Bajnok2 alkalommal
angol Kupagyőztes1 alkalommal
angol Szuperkupa-győztes1 alkalommal
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Harmadik
Jelenlegi szezon
2024–2025-ös szezon
Hivatalos honlap
Burnley honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Burnley témájú médiaállományokat.

A csapat kétszer nyert bajnokságot, az 1920/21-es és az 1959/60-as szezonban. 1914. április 25-én az FA Kupát is megnyerték a Liverpool elleni meccsen. 1961-ben a BEK negyeddöntőjéig meneteltek, majd vereséget szenvedtek a Hamburgtól.

1976 óta nem szerepeltek az angol élvonalban, egészen a 2014/15-ös szezonig, ahol nem tudták megőrizni tagságukat. 1985-től kezdte hét éven keresztül a negyedosztályban voltak, és 1987-ben kis híján az ötödosztályba kerültek. 2000 és 2009 között a másodosztályban játszottak. 2016-ban visszajutottak az élvonalba. A 2017/18-as szezonban hetedik helyezést értek el, amivel bejutottak az Európa-ligába, de kiejtette őket az Olimbiakósz.

Klubtörténet

szerkesztés

A kezdetek: 1882–1912

szerkesztés
 
A Burnley kerete 1889-ből

1882 májusában a Burnley Rovers Football Club vezetősége úgy döntött, befejezik a rögbit és helyette labdarúgással kezdenek foglalkozni. Első éveikben különböző kék és fehér mezekben játszottak. 1882 októberében játszották le első hivatalos meccsüket az Astley Bridge ellen, melyen 8-0-s vereséget szenvedtek. Először az 1885/86-os idényben indultak az FA Kupában, de a tartalékokat küldték ki a Darwen ellen és 11-0-s verésbe szaladtak bele. A Burnley is alapító tagja lett a Labdarúgó Ligának 1888-ban, első szezonjában a 9. helyet szerezte meg. A következő szezonban mindössze egy utolsó előtti helyezésre futotta, ami nem meglepő tudván, hogy első 17 meccsükből egyet sem tudtak megnyerni. Mégis ez az évad hozta meg a csapat számára az első trófeát, hiszen megnyerték a Lancashire Kupát a Blackburn Rovers legyőzésével. Az 1896/97-es idényben nem sikerült elkerülniük a kiesést, de utána rögtön feljutottak, 30 meccsükből mindössze 2-t elveszítve. Ebben az időben még nem volt automatikus feljutás, a másodosztály bajnokságnak úgynevezett teszt mérkőzést kellett játszania az élvonal utolsó helyezettjével. A Burnley és a Stoke City csatája meglehetősen unalmas 0-0-val végződött, ezt máig a "lövés és gól nélküli meccs"-ként emlegetik. Ekkor döntöttek a liga vezetői az automatikus feljutás bevezetése mellett. Ironikus módon éppen ekkor történt az élvonal kibővítése is, így felesleges volt a Stoke elleni szenvedés. Az 1899/00-es szezon ismét kiesést hozott, ráadásul a csapat kapusa, Jack Hillman botrányba is keveredett, mert állítólag a szezon utolsó meccsén lefizette a Nottingham Forest játékosait. Emiatt a következő szezon teljes egészéről eltiltották. A 20. század első évtizedében a Burnley a Division Two-ban maradt.

Sikerek az I. világháború előtt és után: 1912–1930

szerkesztés

A csapat meze az 1910/11-es szezonban változott zöldről a mostani vörösborszín-kék színösszeállításúra. Állítólag ez azért történt, hogy hasonló sikereket élvezhessenek, mint az Aston Villa. Az 1912/13-as évadban visszajutottak az élvonalba és bejutottak az FA-kupa elődöntőjébe is, ahol kikaptak a Sunderlandtől. 1914-ben aztán elhódították a kupát a Liverpool ellen. Az első világháború után az 1919/20-as volt az első hivatalos évad, ekkor a csapat második lett a West Bromwich Albion mögött, de nem elégedtek meg ennyivel. A következő szezonban első bajnoki címüket ünnepelhették. Nem indult jól a bajnoki szereplésük, hiszen első 3 meccsüket elvesztették, de ezután 30 találkozón keresztül veretlenek maradtak. Ez hivatalos veretlenségi rekord volt, amíg az Arsenal meg nem döntötte a 2003/04-es szezonban. A Burnley nem tudta megismételni sikereit a következő szezonokban, sőt 1930-ban ki is esett az élvonalból.

Mélypontok a II. világháború végéig: 1930–1945

szerkesztés

A csapat szenvedett a másodosztályban, az 1931/32-es szezonban két pont választotta el őket attól, hogy még tovább zuhanjanak. A második világháború kitöréséig egyáltalán nem jártak a feljutás közelében, de 1935-ben eljutottak az FA Kupa elődöntőjéig. A háború alatt főként regionális ligákban szerepeltek, a hivatalos bajnokság az 1946/47-es szezonnal indult újra.

A legjobb évek: 1946–1976

szerkesztés

A második világháborút követő első szezonban a Burnley a másodosztály második helyén végzett, ami természetesen feljutást eredményezett. Ez az évad az FA Kupa-szereplés miatt is emlékezetes marad a szurkolók számára, hiszen csapatuk az Aston Villát, a Coventry Cityt, a Luton Townt, a Middlesbrough-t és a Liverpoolt is megverte. A döntőben a Charlton Athletic volt az ellenfél, melytől hosszabbítás után 1-0-s vereséget szenvedtek. Remekül sikerült az első élvonalbeli szezon (1947/48), hiszen harmadik lett a csapat és ezek után folyamatosan a bajnokesélyesek közé tartoztak. Az 1956/57-es idényben máig érvényes klubrekordot állítottak fel, hiszen az FA Kupában 9-0-ra verték a New Brightont. A következő szezonban egy korábbi játékos, Harry Potts vette át a csapat irányítását. Az 1950-es években főként két középpályásra, Jimmy Adamsonra és Jimmy McIlroyra épült a gárda, a duónak nagy szerepe volt az 1959/60-as bajnoki címben is. Ekkor a Spurs és a Wolverhampton Wanderers volt a két legnagyobb rivális a bajnokságban, de végül a Burnley lett a győztes, miután 2-1-re megverte a Manchester Cityt, 1960 május 2-án. Érdekesség, hogy ezt követően a csapat soha nem állt az élvonal tabellájának élén. A következő szezonban a BFC története során először bemutatkozhatott az európai porondon. 1961/62-ben másodikak lettek és bejutottak az FA-kupa döntőjébe is, de ott 3-1-es vereséget szenvedtek a Tottenham Hotspurtől. Bár a Burnley nem volt kétemberes csapat, nagyon rosszul érintette, hogy McIlroy a Stoke Cityhez igazolt, Adamson pedig visszavonult. 1966-ban kerültek a legközelebb ahhoz, hogy ismét bajnokok legyenek, akkor a harmadik helyen végeztek. Az 1966/67-es idényben a Vásárvárosok kupája negyeddöntőjéig meneteltek, de ott az Eintracht Frankfurt megállította őket. Az évtized további részében leginkább a középmezőnyben tanyáztak. 1970-ben Adamson menedzserként visszatért, de az 1970/71-es évadban kiesett vele a csapat, ezzel véget ért a hosszú, élvonalbeli szereplés. Ebben az időszakban a Burnley-ben több válogatott játékos is játszott.

Az 1972/73-as szezonban a másodosztály bajnokaként jutottak fel, ekkor még mindig Adamson volt a vezetőedző. Ekkoriban Martin Dobson volt a gárda legfontosabb játékosa és vele feljutás után hatodik helyet értek el és bejutottak az FA-kupa elődöntőjébe is, de kiestek a Newcastle United ellen. A következő szezonban tizedikek lettek, bár Dobsont eladták az Evertonnak. Ekkor azonban egy nagy sokk is érte a gárdát az FA-kupában hazai pályán 1-0-ra kikaptak a ligán kívüli Wimbledontól. Az 1975/76-os idény ismét kiesést hozott, azóta nem is sikerült visszajutniuk az élvonalba.

Visszaesés és kis híján megszűnés: 1976–1987

szerkesztés

Három átlagos szezon után a BFC kiesett a harmadosztályba (1979/80). 42 bajnoki meccsén sem az első sem az utolsó 16 meccsén nem produkált győzelmet a gárda. Két szezonnal később, már Brian Miller vezetésével visszajutottak a második vonalba. Nem tartott azonban sokáig a másodosztályú szereplés, már az első szezon után kiestek, de a kupákban nagyobb szerencséjük volt. Az FA-kupában a negyeddöntőig, a Ligakupában pedig az elődöntőig jutottak, menetelésük során legyőzték többek között a Tottenham Hotspurt és a Liverpoolt. A rossz eredmények miatt folyamatosan váltották egymást az edzők a klubnál, az 1984/85-ös szezonban, John Benson irányítása alatt a Burnley története során először kiesett a negyedosztályba. Az 1986/87-es szezonban az Angol labdarúgó-szövetség bevezette az automatikus kiesést és feljutást a negyed- és ötödosztály között, ez a BFC-t is érintette, hiszen katasztrofálisan szerepeltek. A szezon végén muszáj volt győzniük a Leyton Orient ellen, hogy megőrizzék ligatagságukat. Végül 2-1 arányban sikerült is legyőzniük ellenfelüket, így a negyedosztályban maradtak.

A feltámadás kezdete: 1987–2004

szerkesztés

1988 májusában a Burnley ismét a Wembley Stadionban szerepelhetett, ezúttal a Football League Trophy döntőjének keretében, ahol a szintén negyedosztályú Wolverhampton Wanderers volt az ellenfél. Nem csoda, hogy 80 000 néző látogatott ki a helyszínre, hiszen mindkét döntős nagy múltú, akkoriban szenvedő klub volt. Végül a Farkasok nyertek 2-0-ra. Az 1991/92-es szezonban a csapat bajnoki címet ünnepelhetett a negyedosztályban, két évvel később pedig a másodosztályba is feljutottak osztályozók segítségével. Az osztályozóra szintén a Wembley-ben került sor, a Stockport County ellen. Egy szezon után azonban kiestek és az 1997/98-as évadban kis híján ismét a negyedosztályba kerültek, de egy Plymouth Argyle elleni győzelemmel megmenekültek. 1999/00-ben a gárda másodikként végzett, így automatikusan feljutott a másodosztályba, ahol mindmáig szerepel. A következő két idényben komoly esélyük volt a rájátszást érő helyek megszerzésére, utána viszont kisebb visszaesés következett. 2004 júniusában Steve Cotterillt nevezték ki menedzserré.

A Cotterill-csapat: 2004–2007

szerkesztés

Steve Cotterill első szezonjában a csapat mindkét kupában remekelt, a két legnagyobb "áldozat" a Liverpool és az Aston Villa volt. A bajnokságban egy 13. helyre futotta. A mester ezután fiatalította a csapatot, aminek az lett az eredménye, hogy a 2004/05-ös szezonban mindenki a Burnley védelmét dicsérte leginkább a másodosztályban. Ekkor az Aston Villa játékosa, Gary Cahill is a Turf Mooron játszott kölcsönjátékosként.

A 2005/06-os szezon ígéretesen indult a BFC számára, de miután Ade Akinbiyi a Sheffield Unitedhez igazolt, a teljesítmény visszaesett és végül csak a 17. helyen zártak. Cotterill 2006 nyarán több játékost is igazolt, például Steve Jonest, Stephen Fostert és Andy Grayt, utóbbi a Sunderlandtől érkezett, miután kölcsönben is szerepelt a Burnley-ben.

A 2006/07-es idény ismét jól indult a csapat számára, sokan arra számítottak, hogy körülbelül 30 év után ismét az élvonalban szerepelnek majd, de a szezon közepén annyira leromlott a formájuk, hogy közel kerültek a kieső zónához. Ebben része volt annak is, hogy az addigi gólfelelős, Gray lesérült. A gárdán az sem sokat segített, hogy leigazolta Joey Guðjónssont és Steven Caldwellt, valamint kölcsönvette Eric Djemba-Djembát az Aston Villától, hiszen így is csak három ponttal kerülték el a kiesést. Ebben a szezonban egy korábbi negatív rekordot is megdöntött a csapat, sorozatban 18 meccsen győzelem nélkül maradt.

A 2007/08-as idénynek nagy várakozásokkal vágott neki a Burnley, hiszen Cotterill sok olyan játékost igazolt, akik rendelkeztek első- vagy másodosztályú tapasztalatokkal (Király Gábor, Robbie Blake, Clarke Carlisle, Stephen Jordan, David Unsworth, Graham Alexander). A gárda azonban az idény elejétől kezdve hullámzóan szerepelt és nem volt szórakoztató a játéka. Egy Hull City elleni nagyon gyenge teljesítményt követően Cotterill közös megegyezés alapján távozott a Turf Moorból.

Owen Coyle: 2007–2010

szerkesztés

2007. november 22-én Owen Coyle-t nevezték ki menedzserré, első meccsén gól nélküli döntetlent játszott a Burnley a Stoke Cityvel. A téli átigazolási időszakban a mester eladta Andy Grayt a Charlton Athleticnek és kölcsönvedte Stansilav Vargát, Andy Cole-t (mindkettőt a Sunderlandtől és Mark Randallt az Arsenaltól. 2008-2009 között Király Gábor is a klub játékosa volt. Végül a BFC 62 pontot gyűjtött Coyle irányítása alatt.

A 2008/09-es szezonra készülve a menedzser leigazolta Martin Patersont, kevin McDonaldot, Christian Kalvenest, a perui Diego Pennyt és Remco van der Schaafot. Végül hosszú idő után sikerült kivívni a feljutást, így a 2009-2010-es évadot már a Premier League-ben kezdte a csapat. A bentmaradást nem sikerült kiharcolni, a 2009-10-es szezon végén kiestek, Owen Coyle pedig távozott.

2010-es évek

szerkesztés

Az azonnali visszajutás nem sikerült, csak a 2013-14-es idény befejeztével tudtak ismét feljutni. Az élvonalbeli tagság most sem tartott sokáig, a 2014-15-ös szezon végén a Burnley FC búcsúzott a Premier League-től. Egy idény múlva Championship bajnokaként ismét feljutottak a legmagasabb osztályba.

Klubszínek

szerkesztés

A korai években különböző színösszeállítású mezeket viseltek a Burnley játékosai. Az első nyolc évben a kék és a fehér volt a két főszín. Három év múlva borostyán-lila csíkos mezre váltottak fekete rövidnadrággal. Az 1890-es évek nagy részében a borostyán-fekete csíkos összeállítás volt az uralkodó, de ebben az időszakban volt egy rózsaszín-fehér csíkos meze is a gárdának. 1897 és 1900 között teljesen fekete mezt viseltek a játékosok, majd ezt zöld mezre cserélték fehér sorttal. 1910-től használják mostani színeiket, a vörösbort és az égszínkéket, melyet a bajnok Aston Villától lestek el.

A Burnley 1883 óta a Turf Moorban játssza hazai meccseit. A stadionnak négy lelátója, melyek James Hergreaves, Jimmy McIlroy, Bob Lord és David Fishwick neveit viselik, utóbbi a vendégszurkolók számára van fenntartva. Jelenleg 22 546 néző fér be a létesítménybe, melyben csak ülőhelyek találhatók.

A csapat kabalafiguráját Bertie Bee-nek hívják. Mezén az 1882-es szám látható a Burnley alapításának évére utalva. Nagyon népszerű a szurkolók körében, főleg azóta, hogy egyszer látványosan leterített egy pályára berohanó drukkert. A 2006/07-es szezonban párja is volt Stan the Pie Man személyében, aki egy szponzori szerződés részeként lett a BFC kabalája.

Játékosok

szerkesztés

Jelenlegi keret

szerkesztés

Utolsó módosítás: 2024. szeptember 10.[1]

A vastaggal jelzett játékosok felnőtt válogatottsággal rendelkeznek.

A dőlttel jelzett játékosok kölcsönben szerepelnek a klubnál.

Mezszám Név Nemzetiség Születési hely Születési idő (kor) Korábbi csapat Érték (€) Szerződés lejárta
Kapusok
1 James Trafford   Cockermouth 2002. október 10. (22 éves)   Manchester City U21 18 000 000 2027.06.30.
20 Etienne Green     Colchester 2000. július 19. (24 éves)   AS Saint-Étienne 700 000 2027.06.30.
32 Václav Hladký   Brno 1990november 14. (34 éves)   Ipswich Town FC 400 000 2026.06.30.
Védők
3 Shurandy Sambo     Geldrop 2001. augusztus 19. (23 éves)   Sparta Rotterdam 2 000 000 2028.06.30.
4 Joe Worrall   Nottingham 1997január 10. (27 éves)   Beşiktaş JK 5 500 000 2028.06.30.
5 Maxime Estève   Montpellier 2002. május 26. (22 éves)   Montpellier Hérault SC 9 000 000 2029.06.30.
6 CJ Egan-Riley     Manchester 2003január 2. (21 éves)   Jong PSV 1 500 000 2026.06.30.
12 Bashir Humphreys     Exeter 2003március 15. (21 éves)   Chelsea FC 5 500 000 2025.05.31.
14 Connor Roberts   Nottingham 1995szeptember 23. (29 éves)   Leeds United 6 000 000 2025.06.30.
16 John Egan   Cork 1992október 20. (32 éves)   Sheffield United FC 2 000 000 2025.06.30.
18 Hjalmar Ekdal   Stockholm 1998. október 21. (26 éves)   Djurgårdens IF 7 000 000 2027.06.30.
23 Lucas Pires   São Paulo 2001. március 24. (23 éves) Utánpótlásból került fel 2 000 000 2028.06.30.
36 Jordan Beyer   Kempen 2000május 19. (24 éves)   Borussia Mönchengladbach 9 000 000 2027.06.30.
39 Owen Dodgson   Lancaster 2003. március 19. (21 éves)   Dundee FC 5 000 000 2027.06.30.
44 Hannes Delcroix     Grande Hatte 1999. február 28. (25 éves)   RSC Anderlecht 4 000 000 2026.06.30.
Középpályások
8 Josh Brownhill     Warrington 1995. december 19. (28 éves)   Bristol City FC 13 000 000 2025.06.30.
21 Aaron Ramsey   Birmingham 2003. január 21. (21 éves)   Aston Villa U21 13 000 000 2025.06.30.
24 Josh Cullen     Westcliff-on-Sea 1996. április 7. (28 éves)   RSC Anderlecht 8 000 000 2027.06.30.
28 Hannibal Medzsbrí     Ivry-sur-Seine 2003. január 21. (21 éves)   Sevilla FC 9 000 000 2028.06.30.
31 Mike Trésor     Lembeek 1999. május 28. (25 éves)   KRC Genk 11 000 000 2028.06.30.
42 Han-Noah Massengo     Villepinte 2001. július 7. (23 éves)   Bristol City FC 3 000 000 2027.06.30.
Csatárok
7 Jeremy Sarmiento     Madrid 2002. június 16. (22 éves)   Ipswich Town FC 7 000 000 2025.05.31.
9 Jay Rodriguez     Burnley 1989. július 29. (35 éves)   West Bromwich Albion FC 800 000 2024.06.30.
10 Benson Manuel     Lokeren 1997. március 28. (27 éves)   Royal Antwerp FC 5 000 000 2027.06.30.
11 Jaidon Anthony     Hackney Sablon:Birthdayandage2   AFC Bournemouth 6 000 000 2025.05.31
15 Nathan Redmond     Birmingham 1994. március 6. (30 éves)   Beşiktaş JK 6 000 000 2025.05.31.
17 Lyle Foster   Soweto 2000. szeptember 3. (24 éves)   KVC Westerlo 13 000 000 2028.06.30.
19 Zian Flemming   Ouragahio 1998. augusztus 1. (26 éves)   Millwall FC 4 200 000 2025.05.31.
30 Luca Koleosho     Norwalk 2004. szeptember 15. (20 éves)   RCD Espanyol 7 000 000 2027.06.30.
37 Andréas Hountondji     Montry 2002. július 17. (22 éves)   Rodez AF 2 800 000 2028.06.30.
48 Enock Agyei     Belgium, ? 2005január 13. (19 éves)   ES Troyes AC 800 000 2027.06.30.
Kölcsönadott játékosok
Név Poszt Nemzetiség Születési hely Születési idő (kor) Kölcsönben itt Érték (€) Kölcsön lejárta
Oluwaseun Adewumi középpályás   Bécs 2005február 23. (19 éves)   Dundee FC 300 000 2024.12.31.
Zeki Amdouni támadó     Genf 2000december 4. (24 éves)   SL Benfica 12 000 000 2025.06.30.
Dara Costelloe támadó   Limerick 2002december 11. (21 éves)   Accrington Stanley FC 325 000 2025.06.30.
Darko Csurlinov támadó   Szkopje 2000. július 11. (24 éves)   SSA Jagiellonia Bialystok 1 500 000 2025.06.30.
Michael Obafemi támadó     Dublin 2000július 6. (24 éves)   Plymouth Argyle FC 1 800 000 2025.05.31.

Híres játékosok

szerkesztés

Menedzserek

szerkesztés
Név Hivatali idő Név Hivatali idő
Arthur Sutcliffe (1893–1896) Martin Buchan (1985)
Harry Bradshaw (1896–1899) Tommy Cavanagh (1985–1986)
Ernest Magnall (1899–1903) Brian Miller (1986–1989)
Spen Whittaker (1903–1910) Frank Casper (1989–1991)
R.H. Wadge (1910–1911) Jimmy Mullen (1991–1996)
John Haworth (1911–1925) Clive Middlemass (1996 feb.–márc.)
Albert Pickles (1925–1932) Adrian Heath (1996–1997)
Tom Bromilow (1932–1935) Chris Waddle (1997–1998)
Alf Boland (1935–1939) Stan Ternent (1998–2004)
Cliff Britton (1945–1948) Steve Cotterill (2004–2007)
Frank Hill (1948–1954) Steve Davis (2007 november)
Alan Brown (1954–1957) Owen Coyle (2007–2010)
Billy Dougall (1957–1958) Brian Laws (2010 jan.–dec.)
Harry Potts (1958–1970) Stuart Gray (2010 dec.–2011 jan.)
Jimmy Adamson (1970–1976) Eddie Howe (2011–2012)
Joe Brown (1976–1977) Terry Pashley (2012 október)
Harry Potts (1977–1979) Sean Dyche (2012–2022)
Brian Miller (1979–1983) Mike Jackson (2022)
John Bond (1983–1984) Vincent Kompany[2] (2022–)
John Benson (1984–1985)

Riválisok

szerkesztés

A szurkolók szerint a három legfőbb rivális:

  1. Burnley FC - Club profile (angol nyelven). www.transfermarkt.com. (Hozzáférés: 2024. november 2.)
  2. InCrowd: Burnley Football Club (angol nyelven). Burnley Football Club. (Hozzáférés: 2022. június 14.)

További információk

szerkesztés