Baddeleyit
A baddeleyit az oxidásványok közé tartozó ásvány. Monoklin kristályrendszerben prizmákban, jelenik meg, tömeges előfordulásban szemcsés, bekérgeződések és sugaras, vesés halmazokként található. Savaknak rendkívül ellenálló a cirkon vegyületek alapanyaga. Fontos kerámiaipari nyersanyag, mert olvadáspontja magas (2715 °C). Az atomerőművekben használt fűtőelemek burkolására is használatos. Első alkalommal 1892-ben önálló ásványként Joseph Baddeley brit geológus írta le Srí Lanka területén folytatott kutatások alapján. Gyakran tartalmaz hafnium (Hf) szennyeződést 0,1% mértékben.
- Jellemző kémiai összetétele: ZrO2, cirkónium-dioxid.
- Cirkónium (Zr) = 74,0%
- Oxigén (O) =26,0%.
- Moláris tömege: 123,22 g/mol, illetve 0,12322 kg/mol
Baddeleyit | |
Általános adatok | |
Névváltozatok | cirkónia |
Kémiai név | cirkónium-dioxid |
Képlet | ZrO2 |
Kristályrendszer | monoklin |
Ásványrendszertani besorolás | |
Osztály | Oxidásványok |
Alosztály | 1:2 típusú fém-oxidok |
Azonosítás | |
Megjelenés | sugaras, rostos tömegek |
Szín | zöld, barna vagy fekete |
Porszín | szürke vagy barna |
Fény | üvegfényű |
Átlátszóság | átlátszatlan |
Keménység | 6,5–8 |
Hasadás | közepesen hasad |
Törés | egyenetlen |
Sűrűség | 5,89 g/cm³ |
Különleges tulajdonság | magas olvadáspont |
A Wikimédia Commons tartalmaz Baddeleyit témájú médiaállományokat. |
Keletkezése szerkesztés
Másodlagosan keletkezik cirkóniumban dús magmás kőzetek, elsősorban pegmatitos előfordulások újraolvadása és ismételt megszilárdulása során..
Előfordulásai szerkesztés
Srí Lanka területén, Norvégiai ércelőfordulások pegmatitos kőzeteiben. Svédország területén Alnö közelében. Jelentős előfordulások vannak Brazília területén Sao Paolo közelében Mines Garias térségében.
Szarvaskő közelében a felszínhez közeli diabáz és a mélységi gabbró kőzetekhez kötődnek cirkónium ásványok, ahol a baddeleyit cirkon, zirkelit és kromit társaságában jelenik meg.
Alkalmazási terület szerkesztés
Legismertebb alkalmazása az ékszeriparban, mint féldrágakő, a gyémánt helyettesítője.
Ennél sokkal fontosabb[forrás?] az ipari felhasználása: tűzálló anyagként alkalmazzák szigetelésre, kopásállóságra, zománcoknál. A fogászatban is egyre népszerűbb. Bár drágább, mint a hagyományos, fémbetéttel merevített porcelán, a cirkóniakerámiából készített fogászati koronák és hidak esztétikusabbak, jobban hasonlítanak a természetes fogakra. A stabilizált cirkóniát használják az oxigénérzékelőkben, és az üzemanyagcellákban, mert magas hőmérsékleten lehetővé teszi az oxigén ionok szabad mozgását a kristályrácsban. E tulajdonságának köszönhetően egyike a leghasznosabb elektromosan vezető kerámiáknak.
Források szerkesztés
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- http://webmineral.com