Colin Powell

(1937–2021) amerikai politikus, diplomata

Colin Luther Powell (New York, 1937. április 5.Bethesda, Maryland, 2021. október 18.) amerikai katonatiszt, külügyminiszter, a fegyveres erők vezérkari főnöke, nemzetbiztonsági főtanácsadó.

Colin Powell
SzületettColin Luther Powell
1937. április 5.[1][2][3][4][5]
New York[6]
Elhunyt2021. október 18. (84 évesen)[7][8][9][10]
Walter Reed National Military Medical Center[8][10][9]
Állampolgárságaamerikai
HázastársaAlma Powell
Foglalkozása
  • politikus
  • diplomata
  • a hadsereg tisztje
  • külügyminiszter
Tisztsége
  • National Security Advisor (1987. november 23. – 1989. január 20.)
  • Chairman of the Joint Chiefs of Staff (1989. október 1. – 1993. szeptember 30.)
  • az USA külügyminisztere (2001. január 20. – 2005. január 26.)
Iskolái
  • City College of New York
  • George Washington Egyetem
  • United States Army Command and General Staff College
  • Morris High School
  • Nemzeti Háborús Főiskola
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend parancsnoka
  • Bronze Star Medal
  • Knight Commander of the Order of the Bath
  • legionnaire of Legion of Merit
  • Bíbor Szív
  • Presidential Citizens Medal
  • Elnöki Szabadság-érdemrend
  • Air Medal
  • Philadelphia Liberty Medal
  • Ronald Reagan Freedom Award
  • Library of Congress Living Legend[11]
  • Románia Csillaga érdemrend
  • a francia Becsületrend nagykeresztje
  • Kongresszusi Aranyérem
  • Commander with Star of the Order of Merit of the Republic of Poland
  • Defense Distinguished Service Medal
  • Distinguished Service Medal
  • Defense Superior Service Medal
  • Legion of Merit
  • Soldier's Medal
  • Commendation Medal
  • National Defense Service Medal
  • Vietnam Service Medal
  • Vietnam Campaign Medal
  • Gallantry Cross
  • a Brit Birodalom Rendje
  • Order of Jamaica
  • "Gjergj Kastrioti Skënderbeu" Decoration
  • Sztara Planina Érdemrend
  • Lengyel Köztársasági Érdemrend
  • Magyar Érdemrend
  • Annenberg Award for Excellence in Diplomacy
  • Spingarn Medal (1991)[12]
  • Horatio Alger-díj (1991)[13]
  • Benjamin Franklin Medal (2003)
  • Fulbright Prize (2004)
Halál okaCovid19
SírhelyeArlingtoni Nemzeti Temető (2021. november 5.)[14]

Colin Powell aláírása
Colin Powell aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Colin Powell témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása szerkesztés

Ifjúkora szerkesztés

Powell New Yorkban született; jamaicai bevándorlók gyermeke. 1954-ben végezte el a középiskolát, majd geológiát tanult a City College of New York egyetemen. Részt vett az egyetem tartalékostiszt-képző programjában, ahol jól teljesített, és így miután végzett, katonai pályára lépett. 1958-ban hadnagyi rangban a hadsereg kötelékébe lépett.

Katonatisztként szerkesztés

Kezdetben Massachusettsben szolgált, majd 1962-ben Dél-Vietnámba vezényelték. 1963-ban a laoszi határon járőrözve megsebesült. Szolgálatáért kitüntetésben részesült.

1968–69-ben ismét Vietnámba vezényelték, ekkor már őrnagyi rangban. Itt részt vett a Mỹ Lai-i mészárlás kivizsgálásában. Jelentésében azt írta, „az amerikai katonák és a vietnámi polgári lakosság közti kapcsolatok kiválóak”.

Powell Vietnámban megsérült egy helikopterbalesetben, de ennek ellenére sikerült kimentenie több társát az égő roncsból, amiért ismét kitüntették.

Az 1970-es évek elején MBA fokozatot szerzett a washingtoni George Washington Egyetemen, majd 1972-ben fehér házi ösztöndíjjal a Nixon-kormányzatban dolgozott.

1973-ban – immár ezredesi rangban – Koreában szolgált zászlóaljparancsnoki beosztásban. Ezután a Pentagonban dolgozott, és 1975–76-ban a washingtoni National War College nevű, főtisztek képzésére szakosodott felsőoktatási intézményben tanult.

Tábornokként szerkesztés

1976-ban kapta meg a dandártábornoki rendfokozatot. Kinevezték a 101. légi szállítású hadosztály 2. dandárjának parancsnokává.

 
Powell és Reagan 1988-ban

Amikor 1977 januárjában Jimmy Carter lett az elnök, Powell a hadügyminisztériumban illetve az atomfegyverek gyártásáért is felelős energiaügyi minisztériumban dolgozott. Miután 1981-ben a Cartert Ronald Reagan váltotta föl az elnöki székben, Powellt vezérőrnaggyá léptették elő, és Caspar Weinberger hadügyminiszter jobbkezeként ő koordinálta Grenada megszállását 1983-ban és Líbia bombázását 1986-ban.

1986-ban altábornaggyá léptették elő, majd 1987-ben kinevezték Reagan elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójává. Ezen a posztján fontos szerepe volt a Gorbacsov szovjet elnökkel tartott csúcstalálkozók előkészítésében, valamint a Reagan-kormányzat másik nagy kommunistaellenes projektjében, a Daniel Ortega vezette nicaraguai sandinista kormány megbuktatására irányuló akcióban.

1989-ben, miután Reagant az addigi alelnök, George H. W. Bush követte a Fehér Házban, Powellt tábornokká léptették elő, majd 1989 októberében az elnök őt nevezte ki a fegyveres erők egyesített vezérkari főnökévé. Powell volt az első afroamerikai katonatiszt ebben a pozícióban. Bill Clinton elnökségének első néhány hónapjában még ellátta a hadsereg-főparancsnoki teendőket, majd 1993-ban nyugállományba vonult.

Civil pályafutás, nyugállomány szerkesztés

Nyugállományú éveiben is aktív maradt: 1994-ben Jimmy Carter volt elnökkel és Sam Nunn szenátorral együtt részt vett abban a tárgyalódelegációban, amely segített Haitiban helyreállítani a demokráciát az 1991-es államcsíny után. Nagy sikerű memoárt írt My American Journey (Amerikai utam) címmel, és feleségével Almával együtt America's Promise (Amerika Ígérete) néven tehetséggondozó alapítványt indított.

2001-ben, miután George W. Bush elnök hatalomra került, Powell visszatért az aktív közéletbe és (a Szenátus egyhangú támogatásával) külügyminiszter lett. Ebben a tisztségében jelentős szerepe volt az iraki háború kirobbantásában. Hírhedtté vált 2003-as beszámolója az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, amelyben tömegpusztító fegyverek birtoklásával vádolta Szaddám Huszeint. Miután az Egyesült Államok és szövetségesei megszállták Irakot, világossá vált, hogy a tömegpusztító fegyverek nem léteznek, és Powell 2004-ben lemondott.

Másodszori nyugalomba vonulása után is aktív maradt a közéletben. Dacára annak, hogy korábban republikánus volt, 2008-ban a demokrata Barack Obama megválasztására hívta föl az amerikai szavazókat.

2021. október 18-án hunyt el Covid19-megbetegedésben.[15]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. GeneaStar
  5. Roglo
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. NTB-AFP: Colin Powell er død (bokmål norvég nyelven), 2021. október 18. (Hozzáférés: 2021. október 18.)
  8. a b https://www.abc.net.au/news/2021-10-18/colin-powell-dies-of-covid-19-complications/100549398, 2021. október 18.
  9. a b Devan Cole: Colin Powell, military leader and first Black US secretary of state, dies after complications from Covid-19 (angol nyelven). CNN.com, 2021. október 18. (Hozzáférés: 2021. október 18.)
  10. a b Eric Schmitt: Colin Powell, Who Shaped U.S. National Security, Dies at 84 (angol nyelven). The New York Times, 2021. október 18. (Hozzáférés: 2021. október 18.)
  11. https://www.loc.gov/about/awards-and-honors/living-legends/colin-powell/
  12. https://www.britannica.com/topic/Spingarn-Medal
  13. Member Profile – Horatio Alger Association. (Hozzáférés: 2018. április 12.)
  14. https://www.episcopalnewsservice.org/2021/10/29/colin-powells-funeral-to-be-held-at-washington-national-cathedral-on-nov-5/
  15. Graham, Bradley. „Colin Powell, former secretary of state and chairman of the Joint Chiefs of Staff, dies due to complications from covid-19”, The Washington Post, 2021. október 18. (Hozzáférés: 2021. október 18.) (amerikai angol nyelvű) 

Forrás szerkesztés

  • Colin Powell (angol nyelven). Biography. (Hozzáférés: 2021. április 25.)