Császár Angela
Császár Angela[2] (Kolozsvár, 1946. március 16. –) Jászai Mari-díjas színművész, tanár, érdemes és kiváló művész.
Császár Angela | |
Portréja az Active Studio oldalán Földi Tamás felvétele | |
Született | 1946. március 16. (78 éves)[1] Kolozsvár |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Szabó József |
Foglalkozása | színész |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (1964–1968) |
Kitüntetései |
|
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1967– |
A Wikimédia Commons tartalmaz Császár Angela témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztés1964–1968 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1968-tól a Nemzeti Színház, majd 2000-től a Pesti Magyar Színház tagja volt. 1986-tól az Új Nemzeti Színház Alapítvány ügyvezető elnöke. 1993 óta a Nemzeti Színiakadémia, 2000-től pedig a Pesti Magyar Színiakadémia oktatója volt.
Legnagyobb színházi sikere a Budapest Orfeum 10 éves sorozata (1980), amelyből lemez és könyv is született. Turnézott Skandináviában, Izraelben, Ausztráliában. Játszott Torontóban, Chicagóban, St. Louisban.
Magánélete
szerkesztésElső férje Szabó Kálmán rádiórendező volt. Második férje Szabó József állatorvos. Egy lányuk született, Angela (1987).[3]
Színházi szerepei
szerkesztésA Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 82. Ugyanitt huszonnégy színházi fotón is látható.[4]
- Mariane (Molière: A fösvény)
- Mariane (Molière: Tartuffe)
- Énekesnő (Molière: Az úrhatnám polgár)
- Euridike (Anouilh: Euridike)
- Cynthia (Albee: Mindent a kertbe)
- Melinda (Katona József: Bánk bán)
- Aglaja (Dosztojevszkij: A félkegyelmű)
- Amra, Mirjám, Cippóra (Madách Imre: Mózes)
- Élektra (Sarkadi-Matkovic-Siklós: A bosszú)
- Veronika (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül)
- Julinka (Osztrovszkij: Jövedelmező állás)
- Capuletné (William Shakespeare: Rómeó és Júlia)
- Zilia (Heltai Jenő: A néma levente)
- Színésznő (Molnár Ferenc: A testőr)
- Vénusz (Hacks: Szép Heléna)
- Hettie (Wesker: A konyha)
- Sarolt (Szörényi Levente–Bródy János: István, a király)
- Anya, Irma asszony (Szörényi–Bródy: Fehér Anna)
- Ledér (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
- Laura (Deval: Francia szobalány)
- Anna (Németh László: Villámfénynél)
- Réka (Szörényi–Lezsák: Atilla Isten kardja)
- Mrs. Campbell (Kilty: Kedves hazug)
- Ősanya (Novák Ferenc: A csodaszarvas)
- Virágné (Hunyady Sándor: Lovagias ügy)
- Erzsébet királyné (Szentmihályi–Szörényi–Bródy: A kiátkozott)
- Volangesné (Laclos–Vidnyánszky: Veszedelmes viszonyok)
- Irma (Marit Tusvik: Kétágyas szoba)
- Fordné (William Shakespeare: A windsori víg nők)
- Junó (Offenbach: Orfeusz az alvilágban)
- Gattó (Szikora Róbert–Vallai Attila: Macskafogó)
- Sutu (Szabó Magda–Bereményi Géza: Az ajtó)
- A lány (Szabó Magda: Az a szép fényes nap)
- Kömény Ignácné (Tamási Áron: Énekes madár)
- Csernátoniné (Csurka István: Megmaradni)
- Birike (Németh László: Erzsébet-nap)
- Piroska (Csiky Gergely: Mukányi)
- Piroska (Örkény István: Sötét galamb)
Hangjátékok
szerkesztés- Sós György: A harmadik futó (1970)
- Hegedűs Géza: A milétoszi hajós (1974)
- Cepceková, Elena: Vadszegfű a domboldalon (1975)
- Vihar Béla: A kék tündér hídja (1975)
- Király László: Kék farkasok (1976)
- Papp Éva: Távoli északon (1977)
- Balázs Béla: Doktor Szélpál Margit (1983)
- Hazalátogató (1983)
- Vercors: Mesék borogatás közben (1983)
- Zajc, Dane: Kukurikú, avagy a kakas összeszedi magát (1983)
- Szakonyi Károly: A prágai szerelmesek (1993)
- Ördögh Szilveszter: Mária Magdolna evangéliuma (1996)
Önálló estjei
szerkesztés- Rejtelmek (1976)
- Harang-szavak (1983)
- A dal színésznője (1984)
- Vesztesek (1990)
- A színésznő dalai (1991)
- Tavaszi koncert (1995)
Filmjei
szerkesztésJátékfilmek
szerkesztés- Kötelék (1968)
- A beszélő köntös (1969)
- Gyula vitéz télen-nyáron (1970)
- Hekus lettem (1972)
- Vízipók-csodapók (1982)
- Szirmok, virágok, koszorúk (1984)
- Ének a csodaszarvasról (2002)
- Elment az öszöd (2013)
- Magyar Passió (2021)
Tévéfilmek
szerkesztés- Halász doktor (1968)
- A hetedik kocsi (1971)
- A lámpás (1972)
- Szerelmes pár (1972)
- A palacsintás király 1-2. (1973)
- Pirx kalandjai (1973)
- Asszony a viharban (1974)
- Embersirató (1974)
- Vízipók-csodapók (1980)
- Lóden-show (1980)
- Krétarajz - Szép Ernőről (1980)
- Birtokos eset (1989)
- The Nightmare Years (1989)
- István király (1993)
- Erdélyi dekameron (1995)
- Családi album (1999)
- A titkos háború (2001)
- Kodály Zoltán: Háry János (rajzfilm - Mária Lujza hangja)
- Tengerszem (2002)
- Ligeti legendák
- Illúzió a szerelem
- Budapest Orpheum
- Az őrszem
- Ami a szívemen, a számon
Szinkronszerepei
szerkesztés- A vágy villamosa: Stella Kowalski – Kim Hunter
- A néma szemtanú: Sam Ryan – Amanda Burton
- Az Onedin család: Anne Webster/Onedin – Anne Stallybrass
- Forma 1: Nanu – Mireille Audibert
- Gyilkosság az Orient expresszen: Mary Debenham – Vanessa Redgrave
- Kórház a város szélén: Dr. Dana Králová – Jana Stepánková
- Kórház a város szélén 20 év múlva: Dr. Dana Králová – Jana Stepánková
- Lángoló part: Anna – Marina Vlady
- Lolita: Charlotte Haze – Shelley Winters
- Star Trek: Kapcsolatfelvétel: Borg királynő (Redgrave)
- Fogságban: Holly Jones – Melissa Leo
Díjai, elismerései
szerkesztés- Rajz János-díj (1978)
- Farkas–Ratkó-díj (1979, 1983)
- Színikritikusok Díja – Különdíj (1980)
- Jászai Mari-díj (1984)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)
- Magyar Örökség díj (2010)
- Érdemes művész (2011)
- Főnix díj (2011)
- Kazinczy-díj (2013)
- Tata díszpolgára (2013)
- Kállai Ferenc-életműdíj (2016)[5]
- Tolnay Klári-díj (2018)[6]
- Kiváló művész (2020)
- Hit és hűség díj (2020)[7]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 26.)
- ↑ Keresztneve egyes forrásokban: Angéla
- ↑ Origo: Lehet-e bármi is szebb, mint az élet? (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2019. október 27.)
- ↑ 2011. május 23-i lekérdezés
- ↑ http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/64370-szakmai-dijakat-osztott-ki-a-maszk-csaszar-angela-eletmudijas
- ↑ Csütörtökön adják át a Tolnay Klári-díjakat Mohorán - kulturport.hu. www.ma.hu. [2018. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
- ↑ https://szinhaz.online/csaszar-angela-hit-es-huseg-dijat-kapott/
Források
szerkesztés- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. december 2.)
További információk
szerkesztés- Életrajza a Magyar Színház honlapján
- Filmkatalógus.hu
- Császár Angéla a PORT.hu-n (magyarul)
- Császár Angéla az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Balássy László, Szeghalmi Elemér.szerk.: Czoborczy Bence: Csodák között élünk – Művészek vallomásai Istenről, hitről, önmagukról, Koós Gyula fekete-fehér fotóival illusztrálva, Miskolc: Új Misszió (1990)