Csatár (település)

magyarországi község Zala megyében

Csatár község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Csatár
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Csatár címere
Csatár címere
Csatár zászlaja
Csatár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Péntek Gabriella (független)[1]
Irányítószám 8942
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség558 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség69,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csatár (Magyarország)
Csatár
Csatár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 40″, k. h. 16° 51′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 40″, k. h. 16° 51′ 51″
Csatár (Zala megye)
Csatár
Csatár
Pozíció Zala megye térképén
Csatár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csatár témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Zalaegerszegtől 5 kilométerre délre, a Csengő-patak mellett található.

TörténeteSzerkesztés

 
A Csatári, vagy Gutkeled biblia egy lapja
 
A horgásztó

Zala megye legkorábbi írásos említésű települése, egy 1141-ből való szövegben Chitary alakban fordult elő.[3]

Az 1100-as évek közepén már a Szent Péter apostol tiszteletére szentelt bencés apátság működött itt, melyet a Gutkeled nemzetséghez tartozó Márton comes (ispán) és felesége Magdolna asszony alapított, és melléje birtokot, szolgálónépeket is adott. Itt a kolostorban őrizték a Csatári-bibliát, vagy Gutkeled bibliát is. A templom patrónusa, Vid mester azonban anyagi okokból azt elzálogosította, de kiváltani azt már nem tudta. Ezért az apátságnak kárpótlásul két falut ajándékozott. A biblia a későbbiekben Admontba került, s később ezért Admonti vagy Gutkeled bibliának is nevezték. A híres bibliát ma Bécsben őrzik.

A csatári apátság birtokaihoz tartozott még a közeli Botfa és Ebesfalva is.

A kolostorból ma már semmi sem látható.

Római katolikus templomát a 13. században építették romanikus stílusban, majd 1775-ben barokk stílusban építették át.

A templomkertben egy 1817-ből származó kőkereszt áll.

1992-ben egy svájci-magyar kulturális együttműködés keretében a leromlott állapotú templomot külsőleg teljesen helyreállították. A beomlással fenyegető barokk fedélszerkezetet az érvényben lévő műemlékrestaurációs elveknek megfelelően azzal pontosan megegyezően újjáépítették. A külső homlokzatokra visszakerültek a régészeti kutatások által feltárt eredeti középkori díszítések és nyílások, amelyeket a 18. századi átépítés során befalaztak. A templom falára rögzített emléktábla örökíti meg a nagylelkű adományozók nevét, akik anyagilag hozzájárultak az értékes műemlék megmentéséhez. Így magyar részről: a csatári hívek, Csatár önkormányzata, a Göcseji Múzeum, az Országos Műemléki Felügyelőség, a Veszprémi püspökség és Zala megye önkormányzata; valamint svájci részről : Commune de Bardonnex/GE, Ville de Carouge/GE, Commune de Collonge-Bellerive/GE, Commune de Cologny/GE, Ville de Genève, Ville de Lancy/GE, Ville d'Onex/GE, Commune de Veyrier/GE önkormányzatai és a Caisse d'Épargne de Genève.

Nevének eredeteSzerkesztés

Csatár (régi írásmóddal Chitar) szláv neve egy foglalkozásra utal: pajzskészítőt jelent. Egykor pajzskészítők lakhelye volt.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Czinder József (független)[4]
  • 1994-1998: Czinder József (független)[5]
  • 1998-2002: Mátyás László (független)[6]
  • 2002-2006: Mátyás László (független)[7]
  • 2006-2010: Mátyás László (független)[8]
  • 2010-2014: Mátyás László Pál (független)[9]
  • 2014-2019: Mátyás László Pál (független)[10]
  • 2019-től: Péntek Gabriella (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,6%, cigány 1,18%, német 0,6%. A lakosok 71,8%-a római katolikusnak, 1,4% reformátusnak, 7,68% felekezeten kívülinek vallotta magát (18% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Alsó- és Felsőcsatár közt a patak felduzzasztásából létrehozott horgásztó van. Jelenleg széles körű, helyi vizekre szervezett élményfürdő és rekreációs terület (Rendezési terve: Kiss Tamás (Zalaterv))

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Csatár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
  4. Csatár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Csatár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. Csatár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. Csatár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. Csatár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  9. Csatár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  10. Csatár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  11. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  12. Antal, Tóth. Zala útikönyve. Zala megye Idegenforgalmi Hivatal (1974) 

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés