Főmenü megnyitása

A cserhalmi csata ütközet volt 1068-ban, melyben az Ozul vagy Oslu vezetése alatt betörő besenyőkkel Salamon király Kerlés mellett, az egykori Szolnok-Doboka vármegyében ütközött meg.

Cserhalmi csata
Kisfaludy Szent László a cserhalmi ütközetben.jpg
Időpont 1068
Helyszín Kerlés mellett Cserhalom nevű hegyen.
Eredmény Magyar győzelem
Szemben álló felek
Coa Hungary Country History (855-1301).svg Magyar Királyságbesenyők
Parancsnokok
Coa Hungary Country History (855-1301).svg Salamon magyar király
Coa Hungary Country History (855-1301).svg Géza herceg
Coa Hungary Country History (855-1301).svg  László herceg
Ozul besenyő vezér
Szemben álló erők
ismeretlenismeretlen
Veszteségek
ismeretlenJelentős
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserhalmi csata témájú médiaállományokat.
László herceg a cserhalmi ütközetben

ElőzményekSzerkesztés

1068-ban a besenyők Ozul vezetésével betörtek Magyarország területére, végigpusztítva Erdély nagy részét, hatalmas zsákmányt ejtve. Mikor azonban ki akartak vonulni az országból, Salamon király, Géza és László hercegek az útjukat állták. A krónikák szerint Ozul először azt hitte, hogy könnyűszerrel legyőzheti a magyarokat, amikor azonban kémei jelentették, hogy a magyar sereg számbeli fölényben van, felhúzódott seregével a Kerlés mellett levő Cserhalom dombra.

CsataSzerkesztés

A magyarok három hadtestben rohanták meg a dombot, honnan a besenyők erősen nyilaztak rájuk. A csata folyamán mind a három magyar vezér nagy hősiességről tett tanubizonyságot. Anonymus szerint úgy "aprították a besenyők frissen beretvált fejeit, mint a nyers tököt". A menekülők közül egy besenyőt, aki egy magyar lányt akart elrabolni, Szent László párviadalban ölt meg. Vörösmarty Mihály a Cserhalom című eposzában[1] költőileg dolgozta fel ezt az eseményt, melynek részletei hagyományon alapulnak. A dombon egykor a Bethlen grófok kastélya állt, a meredek sziklafalon az ütközetet is emlitő fölirattal.

A csatában a magyarok tönkre verték a besenyő sereget és kiszabadították az összes foglyot.

A leányrabló besenyő motívumaSzerkesztés

 
A legenda a Magyar Anjou-legendáriumban

A magyar lovagkorra I. László életéből a cserhalmi csata jelenetei gyakoroltak legmélyebb hatást. Ezekről énekeltek a hegedűsök s a képzőművészet többféleképp megörökítette. Számos középkori székely templom falán is megtaláljuk megfestve ezt a legendát. A Magyar Anjou-legendáriumban is megörökítették. Aquila János 1383-86. között freskóban részletezte a cserhalmi ütközet epizódjait a Zala vármegyei bántornyai (azelőtt turnisai) templom északi falán. Hasonló freskók vannak Zsigrán (Szepes vármegye), Gelencén (Háromszék) és több más székely templomban, Marosvásárhelyt, Székelyderzsen, Szebenben, stb. Linas[2] egy Dél-Oroszországban lelt s a szentpétervári Ermitázs birtokában levő áttört arany lap rajzát közli, melyet valamely a pártusok életéből vett legendás jelenetnek sejt,[3] valójában a cserhalmi ütközetnek azt a jelenetét ábrázolja, midőn László a besenyő legyőzése után egy fa alatt a leány ölébe dőlve elalszik.[4]

Az ütközet röviden megjelenik a Sacra Corona című, 2001-ben bemutatott történelmi játékfilmjében is.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vörösmarty Mihály: Cserhalom
  2. Les Origines de l'orfévrerie cloisonnée. Párizs, 1878. II. k. 20. á.
  3. v. ö. id. m. 255. l.
  4. v. ö. Kovács J., A cserhalmi ütközet. Erdélyi Muzeum Évkönyve, I. köt.; Hodor, Doboka vmegye leírása, I.; Huszka J., Szt. László legendája székelyföldi falfestményeken. Arch. Ért. 1884. V. 211.; Szabó István, A cserhalmi ütközet. (Hadsereg 1909).

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Pállya Czelesztin festménye a csatáról