Főmenü megnyitása

Csesztreg Zala megye nyugati részén, a Lenti járásban, a Kerka völgyében fekvő jelentősebb község.

Csesztreg
Csesztreg2.jpg
Csesztreg címere
Csesztreg címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásLenti
Jogállás község
Polgármester Czupi Magdolna[1]
Irányítószám 8973
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 855 fő (2017. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csesztreg (Magyarország)
Csesztreg
Csesztreg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 43′ 01″, k. h. 16° 30′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 01″, k. h. 16° 30′ 54″
Csesztreg (Zala megye)
Csesztreg
Csesztreg
Pozíció Zala megye térképén
Csesztreg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csesztreg témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Csesztreg a 86-os másodrendű úttól mintegy három kilométerre fekszik, arról több bekötőúton jól megközelíthető. A településen vezet keresztül a LentiBajánsenye mellékút, amelyen jelentős átmenő teher- és autóforgalom van Szlovénia felé. Továbbá a faluból indul ki egy út Szentgyörgyvölgy felé, amely több környező településsel biztosít összeköttetést.

Autóbusszal mind Lenti, mind Zalaegerszeg felől jól megközelíthető, a térség valamennyi járata érinti a települést.

Nevének eredeteSzerkesztés

A község elnevezése - nagy valószínűséggel - a horvát Čisty štrug kifejezésből ered, amelynek jelentése "tiszta patak".

TörténeteSzerkesztés

A település első említése 1257-ből való Cheztregh néven. A térségben csak itt volt átkelési lehetőség a mocsaras Kerka környékén, így hamar központi jelentőségre tett szert, 1322-ben már vámot is szedtek a folyón átkelőktől. Temploma 1334-től ismeretes. A település urai a Bánffyak voltak, a birtok személyzete nagyrészt a csesztregi lakosságból tevődött ki.

1469-ben mezővárosi rangot kapott a település, amely fényében megindult a polgárosodás. Iparosok, kézművesek költöztek Csesztregre, sőt több itteni fiatal külföldi egyetemeken folytatott tanulmányokat. Saját tanítóval a 17. századtól rendelkezik a település.

1690-ben az Esterházyak szerezték meg Csesztreget, amely a 19. század elején újból komoly fejlődésen ment keresztül. 1871-ben azonban elvesztette városi rangját, a fejlődése lelassult. Majd az 1890-ben elkészült ZalaegerszegLentiCsáktornya vasútvonal is elkerülte a települést, így jelentősége csökkent. Mindazonáltal a 20. században megint a térség központjává vált.

1942-ben hozzácsatolták Kerkaújfalut.

PolgármestereSzerkesztés

Polgármestere 2010-től Czupi Magdona (Czupi Sándorné) [3]

GazdaságSzerkesztés

A település határában lévő földek jó minőségűek, földművelésre kiválóan alkalmasak. Azonban a mezőgazdasági szektor csak kis hányadát teszi ki a falu gazdaságának.

Csesztregen ipari park működik, de a szolgáltatási szektor is jelentős, elsősorban kereskedelmi és idegenforgalmi létesítményeket lehet találni a községben. Az idelátogató turisták száma kiemelkedően magas.

NépességSzerkesztés

A település önkormányzata célja alapvetően a falu méretének és jelentőségének növelése, ezért a földeket olcsón osztogatja az ide letelepedni vágyóknak.

Csesztreg ismeretes a népszokásairól, melyek közül az egyik leglátványosabb a farsangi „maskurázás”, amely során álarcba és jelmezbe öltözöttek járják a település házait. A községben tájház is működik, ahol a falu és környéke jellegzetes népi építészetét mutatják be.

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,6%, cigány 1,77%, német 1,5%. A lakosok 69,9%-a római katolikusnak, 6,2% reformátusnak, 0,8% evangélikusnak, 2,47% felekezeten kívülinek vallotta magát (20,5% nem nyilatkozott).[4]

TermészetSzerkesztés

Csesztreg környékén több védett növényfaj is honos (mint a mocsári kockásliliom és sárga sásliliom). Valamint jelentős szarvasállomány található erdeiben, amelyre a vadászturizmus épül.

LátnivalókSzerkesztés

  • Árpád-kori plébániatemplom
 
A csesztregi plébániatemplom részletformái és az épület arányai alapján a 13. század második felében épülhetett. Első írásos említése 1323-ból származik, amikor egy birtokfelsorolásban az olvasható, hogy Csesztregen Szent Mór egyháza áll (titulusa ma is Szent Móric).
  • Csesztregi Kanászház
  • Tölgyfaliget Szabadidőpark
  • Kakukkvirág tanösvény

TestvértelepüléseSzerkesztés

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.csesztreg.hu/onkormanyzat/oldal/219_
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. október 10.
  3. Csesztreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  4. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés