Csontmezei csata

Corvin János és Beatrix királyné pártja között zajló ütközet
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 24.

A csontmezei csata 1490. július 4-én Corvin János és Aragóniai Beatrix magyar királyné pártjának seregei között zajlott le Kinizsi Pál és V. Báthory István vezetésével I. Mátyás magyar király halála után, a Tolna megyéhez tartozó Csontmezőn, a mai Kölesd területén.

Csontmezei csata
Időpont1490. július 4.
HelyszínKölesd
EredményCorvin János veresége
Parancsnokok
Kinizsi Pál

V. Báthory István

Drágffy Bertalan
Corvin János

Ernuszt Zsigmond

Újlaki Lőrinc
Szemben álló erők
6-7.0007.000

Története

szerkesztés

Mátyás királynak törvényes házasságaiból soha nem született gyermeke, ezért a királyságot törvénytelen fiára, Corvin Jánosra akarta örökíteni. Apja halála után a magyar uralom gyorsan összeomlott a Habsburg-országokban (Stájerország, Krajna, Alsó-Ausztria). A csehek (II. Ulászló magyar király) és a lengyelek (I. János lengyel király és I. Miksa német-római császár is igényt tartott a magyar trónra. Mátyás ausztriai és csehországi idegen háborúi és rendkívüli adói miatt a főurak (akárcsak Kinizsi) nem támogatták fiát, Corvin Jánost.

A 17 éves Corvin János nem örökölte apja ragyogó tehetségét. Mostohaanyja, Beatrice is ellene volt. Báthory és Kinizsi, Mátyás nagy hadvezérei is a királynőt támogatták. Jánost csak két egyházi méltóság és két főúr támogatta.

Jánost 1490. július 13-án hivatalosan is rávették, arra, hogy mondjon le trónigényéről, azzal a kikötéssel, hogy kárpótlásul megkapja a Boszniai Királyság királyi címét és a horvát bán címet. Néhány nappal később Corvin János támogatói: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök, Újlaki Lőrinc és Beriszló Bertalan sereget toboroztak és bevonultak Budára. Közben Corvin János meggondolta magát, de nem maradt a fővárosban. Támogatói azt javasolták Jánosnak, hogy vonuljon a Délvidékre, és töltse fel saját seregét a Corvin-párt más támogatóival. János magával vitte a királyi kincstár készletét is.

Báthory és Kinizsi azonnal üldözőbe vette János seregét. Csapataik Tolna megyében érték utol Corvin János seregét. Ez idő alatt János habozott, és vissza akart térni a fővárosba, de támogatói megzsarolták, és arra kényszerítették, hogy csatát vívjon Kinizsivel és Báthoryval.

Kinizsi és Báthory csapatai (6-7 ezer ember) a Sárvíz folyónál, a Csontmezőn érték utol Corvin János 7000 főre tehető seregét. Corvin János csapatai megpróbáltak a csatatéren kezdeményezni, de a tapasztalatlan parasztkatonákat Kinizsi és Báthory tapasztalt csapatai könnyedén visszaverték.

A csatából Corvin Jánost Újlaki Lőrinc mentette meg.

A csata utóhatása

szerkesztés

A vesztes csata után Corvin János elvesztette minden esélyét arra, hogy megszerezze Magyarország trónját. Ugyan elismerték Szlavónia és Opava hercegeként is, de öt évvel később kénytelen volt lemondani mindkét címről. 1498-ban Horvátország és Szlavónia örökös bánjává nevezték ki.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Bonefield című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.