Daróc (Szlovákia)
Daróc (más néven Sárosdaróc, szlovákul: Šarišské Dravce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Daróc (Šarišské Dravce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Kisszebeni | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Jozef Bujňák | ||
Irányítószám | 082 73 | ||
Körzethívószám | 051 | ||
Forgalmi rendszám | SB | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1217 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 126 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 468 m | ||
Terület | 9,93 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 10′ 30″, k. h. 20° 51′ 47″49.175000°N 20.863056°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 30″, k. h. 20° 51′ 47″49.175000°N 20.863056°E | |||
Daróc weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Daróc témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésEperjestől 36 km-re, Kisszebentől 20 km-re északnyugatra, a Tarca felső folyása felett fekszik.
Története
szerkesztésNeve a szláv dráč (= nyúzó) szóból ered és arra utal, hogy lakói egykor állatprémekkel kereskedtek.
A mai települést 1295-ben „Dorauch” néven említik először. A későbbiekben „Drauch” (1309), „Drauche” (1330) alakban fordul elő az írott forrásokban. A tarcai uradalom része volt. 1427-ben 30 adózó portájáról tudunk. Ekkor a Berzeviczy család birtoka, és már állt a falu temploma. 1573-ban a község lakói evangélikusok lettek. A falu templomát 1659-ben újjáépítették. Katolikus plébániáját csak 1753-ban alapították újra. 1768-ban az egész falu leégett. 1787-ben 68 házában 441 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DARÓCZ. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Szirmai Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Héthárshoz 3/4. mértföldnyire, Ispotállya is van, erdeje kivágattatott ugyan, de e’ fogyatkozást az Uraság más tágas erdeiböl helyre hozza, földgyei, ha jól miveltetnek gazdagon termők, réttye, legelője elég, és jó, piatzozása szomszédságban, és a’ Tarcsai só letételben is, jó módgya van a’ fuharozással való pénz keresetre, jó tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli.”[2]
A 19. század elején a Szmrecsányi család szerezte meg. 1828-ban 72 háza volt 540 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Darócz, Dravcze, Sáros v. tót falu, Berzeviczéhez északra egy órányira: 461 római, 33 gör. kath., 29 evang., 30 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Meglehetős föld és rét. Kastély. F. u. b. Berzeviczy s m.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 380, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1269 lakosából 1262 szlovák volt.
2011-ben 1248 lakosából 1224 szlovák.
Neves személyek
szerkesztés- Itt született 1781-ben Berzeviczy Vince, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
- Itt született 1846-ban Szmrecsányi Pál szepesi püspök, főrend.
- Itt született 1851-ben Szmrecsányi Lajos egri érsek.
- Itt született 1854-ben Szmrecsányi Miklós művészettörténeti író, jogi doktor, miniszteri tanácsos.
Nevezetességei
szerkesztés- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg a 14. században épült. 1622-ben reneszánsz stílusban építették át, ekkor épült tornya is. 1657-ben megújították, 1752-ben pedig barokk stílusban építették át. Főoltárképe 1779-ben készült.
- Kastélya a 17. században reneszánsz stílusban épült két toronnyal, 1794-ben átépítették.
- A plébánia épülete 1830-ban eredetileg nemesi kúriának épült.
- A 19. század elején épített kápolna.
- Két 1674 előtti udvarház is volt itt a Berzeviczyek tulajdonában.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
szerkesztés- Jozef Kušnír 2018: Renesančný kaštieľ v Šarišských Dravciach a jeho slávni majitelia