David Petraeus

amerikai tábornok, a CIA volt igazgatója
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 15.

David Howell Petraeus (Cornwall-on-Hudson, New York, 1952. november 7. –) amerikai tábornok, a CIA volt igazgatója.

David Petraeus
David Petraeus röviddel CIA-igazgatói kinevezése után
David Petraeus röviddel CIA-igazgatói kinevezése után
A Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója
Hivatali idő
2011. szeptember 6. – 2012. november 9.
HelyettesMichael Morell
ElődMichael Morell (ideiglenes)
UtódMichael Morell (ideiglenes)
A Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő parancsnoka
Hivatali idő
2010. június 23. – 2011. július 18.
ElődStanley McChrystal
UtódJohn Allen
Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának parancsnoka
Hivatali idő
2008. október 31. – 2010. június 30.
ElődMartin Dempsey (ideiglenes)
UtódJohn Allen (ideiglenes)
Katonai pályafutása
Csatái

Született1952november 7. (72 éves)
Cornwall-on-Hudson, New York
Pártindependent voter

SzüleiMiriam Howell
Sixtus Petraeus
HázastársaHolly Petraeus
GyermekeiStephen Petraeus
Foglalkozáskatona
Iskolái
  • West Point
  • Princetoni Egyetem
  • Walsh School of Foreign Service
  • Woodrow Wilson Közügyek és Nemzetközi Ügyek Iskola
  • Cornwall Central High School
  • United States Army Command and General Staff College

Díjak
  • Bronze Star Medal
  • legionnaire of Legion of Merit
  • a Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal (2012)
  • Humanitarian Service Medal
  • a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje
  • Honorary Officer of the Order of Australia (General David H PETRAEUS, 2009. november 3.)
  • James Madison Medal (2010)
  • Combat Action Badge
  • Defense Distinguished Service Medal
  • Distinguished Service Medal
  • Legion of Merit
  • Commendation Medal
  • Defense Superior Service Medal
  • Defense Meritorious Service Medal
  • Joint Meritorious Unit Award
  • Valorous Unit Award
  • National Defense Service Medal
  • Armed Forces Expeditionary Medal
  • Global War on Terrorism Expeditionary Medal
  • Global War on Terrorism Service Medal
  • Iraki hadjáratért érem
  • Armed Forces Service Medal
  • Ausztrália Rendje
  • Lengyel Köztársasági Érdemrend
  • Gwiazda Iraku
  • Francia Becsületrend
  • Irving Kristol Award (2010)
A Wikimédia Commons tartalmaz David Petraeus témájú médiaállományokat.

David Howell Petraeus 1952. november 7-én született az Egyesült Államokban, a New York állambeli Cornwall-on-Hudson városban. Anyja, Miriam, könyvtáros volt. Apja, Sixtus Petraeus, aki a második világháború kezdetén vándorolt be az USA-ba Hollandiából, kapitányként dolgozott teherszállító hajókon az Atlanti-óceánon.[1]

A középiskola után Petraeus a West Point katonai akadémián tanult. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Holly Knowltonnal, az akadémia parancsnokának, William Knowlton tábornoknak a lányával. Petraeus kiváló eredménnyel végzett 1974-ben.[1] A következő évben megházasodott.[2]

1982-83-ban a kansasi Fort Leavenworthben a fegyveres erők vezérkari főiskoláján tanult. Ezután két évig a Princetoni Egyetemen MA fokozatot szerzett a nemzetközi kapcsolatok szakon, majd visszatért a West Pointra, ahol doktori fokozatot szerzett, szintén nemzetközi kapcsolatokból. Doktori disszertációjának témája az irreguláris alakulatok elleni harc volt a vietnámi háborúban.[1]

1991-ben súlyosan megsebesült, amikor egy hadgyakorlaton egy katona megbotlott, akaratlanul elsütötte a fegyverét, és mellkason találta Petraeust. Érdekesség, hogy a Petraeus életét megmentő műtétet Bill Frist későbbi szenátor és republikánus frakcióvezető végezte. 2001-ben újabb súlyos baleset érte, amikor egy rosszul sikerül ejtőernyős ugrás során medencecsonttörést szenvedett.[1]

Az iraki háború során rendkívül gyorsan ívelt felfelé a karrierje. Az invázió idején a 101. légi szállítású hadosztály parancsnoka volt, először Bagdadban, később pedig Kurdisztánban. 2007-ben már az egész hadszíntér az ő parancsnoksága alatt állt. Petraeus nevéhez fűződik az a sikeres „surge” stratégia, amely a lakosság jóindulatának megnyerése mellett a katonai jelenlét ideiglenes de igen jelentős megnövelésére támaszkodva győzte le a gerillamódszerekkel küzdő felkelőket.[1]

2008-ban Petraeus lett a Központi Parancsnokság vezetője. 2010-ben az afganisztáni hadszíntér parancsnoka lett. 2011 augusztusában leszerelt, és a CIA igazgatója lett. 2012 novemberében váratlanul lemondott, miután kiderült, hogy megcsalta a feleségét.[1]

 
David Petraeus fiával Afganisztánban

Felesége, Holly Petraeus a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Hivatal magas rangú tisztviselője: a katonák és veteránok fogyasztóvédelméért felelős igazgatóság vezetője. Két felnőtt gyermekük van: Anne és Stephen. Stephen Petraeus maga is katonatiszt. 2009-ben a tábornok egy kongresszusi meghallgatáson megemlítette, hogy fia kevéssel korábban tért vissza az afganisztáni szolgálatból.[3]

Katonai pályafutása

szerkesztés

1970-es évek

szerkesztés
 
Petraeus a nyugalomba vonulása alkalmából rendezett búcsúztatón, 2011 augusztusában

Az akadémia elvégzése után 1974-ben gyalogsági elitkiképzést kapott a Ranger School-ban, majd az olaszországi Vicenzában állomásozó 509. légiszállítású gyalogezredhez vezényelték. Petraeus katonai pályafutását is a gyalogsági alakulatok jellemezték, amelyet csak időnként szakítottak meg vezérkari, gépesített lövész vagy oktatási intézménybe történő kinevezések. Az 509. ezred után az immár főhadnagy Petraeust Amerikába vezényelték, a Georgia állambeli Fort Stewart támaszponton állomásozó 24. gépesített lövészhadosztály 2. dandárjának törzséhez került. 1979-ben ugyanennél a hadosztálynál 19. gépesített lövészezred 2. zászlóaljában az Alpha század parancsnokának nevezték ki. Miután századossá léptették elő, a 2. zászlóalj törzsében hadműveleti tiszt lett.

1980-as évek

szerkesztés

1981-ben Petraeus a 24. gépesített lövészhadosztály parancsnokának szárnysegédje lett.[4] A rákövetkező években katonai és polgári tanulmányokat folytatott: 1982-83-ban a Kansas állambeli Fort Leavenworth-ben található vezérkari iskolára járt. 1983-ban évfolyamelsőként végzett és megnyerte a George C. Marshall-díjat. 1983-86 között a Princetoni Egyetem hallgatója volt, majd 1985-87 között visszatért West Pointra, ahol egy ideig tanított is. Doktori fokozatának megszerzése után Petraeus visszatért a hadsereghez: John Galvin tábornok, a Szövetséges Erők Európai Főparancsnoksága parancsnokának asszisztense lett. Ezt követte kinevezése a 3. gépesített lövészhadosztályhoz, ahol hadműveleti tiszt volt, majd pedig Washington, D.C.-be vezényelték, ahol az amerikai hadsereg vezérkari főnökének, Carl Vuono tábornoknak volt a szárnysegédje.

1990-es évek

szerkesztés

Alezredesi előléptetése után Petraeus elhagyta a vezérkart és a Kentucky állambeli Fort Campbell-ben állomásozó 101. légi szállítású hadosztály 187. ejtőernyős gyalogezred 3. zászlóaljának parancsnoka lett 1991-93 között. Ekkor került sor élete egyik legdrámaibb eseményére: 1991-ben egy éleslövészet alkalmával egyik katonája megbotlott, M-16 típusú karabélya elsült és mellkason lőtte Petraeust.[5] A Tennessee állambeli Nashville-ben található University Medical Centerbe szállították, ahol a későbbi szenátor, Bill Frist operálta. Néhány nappal az operáció után már olyan jól volt, hogy ötven fekvőtámaszt nyomott pihenés nélkül és elbocsátották a kórházból.[6][7]

1993-94 között Petraeus a 101. hadosztály kiképzésért, tervezésért és hadműveletekért felelős helyettes vezérkari főnöke volt. 1995-ben kinevezték a haiti kormány megdöntésére irányuló puccs visszaverésére és a törvényes kormány helyreállítására irányuló ENSZ-hadművelet (Operation Uphold Democracy) vezérkarához hadműveleti tisztnek. 1995-9 között a 82. légi szállítású hadosztály 1. dandárjának volt parancsnoka. Ebben az időszakban írt alakulatának kiképzéséről Tom Clancy az Airborne című könyvében. 1997-99 között visszakerült Washingtonba, ahol az Egyesített Vezérkar igazgatójának (később vezérkari főnökének), Henry Shelton tábornoknak volt asszisztense. 1999-ben már mint dandártábornok került vissza a 82. hadosztályhoz hadműveletekért felelős parancsnokhelyettesként, majd ideiglenesen a parancsnoki tisztet is betöltötte. A 82. hadosztállyal szolgált Kuvaitban az Operation Desert Spring hadművelet keretében.

2000 után

szerkesztés

A 82. hadosztály után 2000-2001-ben a XVIII. légiszállítású hadtest vezérkari főnökeként szolgált. 2000-ben szenvedte el élete második nagy sérülését: egy szabadidős ejtőernyős ugrás során alacsony magasságban az ernyő összeomlott és Petraeus medencecsontja összetört a földetéréskor. Felépülése után, 2001-ben javasolták előléptetését vezérőrnaggyá.[8] 2001-2002-ben 10 hónapig Bosznia-Hercegovinában szolgált az Operation Joint Forge keretében, ahol a NATO SFOR helyettes vezérkari főnöke, illetve az amerikai Egyesített Antiterrorista Harccsoport (U.S. Joint Interagency Counter-Terrorism Task Force)helyettes parancsnoka volt. 2004-ben előléptették altábornaggyá,[9] majd 2007-ben négycsillagos tábornokká.[10]

2008. április 23-án jelentette be Robert Gates amerikai védelmi miniszter, hogy George W. Bush elnök Petraeust kinevezte a floridai Tampában található Központi Parancsnokság (U.S. Central Command, CENTCOM) élére. Kinevezését 2010. június 30-án hagyta jóvá az amerikai törvényhozás felső háza.[11][12]

Központi Parancsnokság (2008–2010)

szerkesztés

A Központi Parancsnokság parancsnokaként Petraeus az Egyiptom és Pakisztán közötti, 20 országot felölelő térségben folyó amerikai katonai hadműveletek legfőbb irányítója lett, beleértve az iraki és afganisztáni háborút is. A terroristaellenes hadműveletekre vonatkozóan Petraeus egy új irányvonalat szorgalmazott, mert nem tartotta elegendőnek az antiterrorista különleges erők bevetését, hanem átfogóbb, katonai és politikai erőforrásokat is mozgósító megközelítést javasolt.[13] Egy 2009-es interjújában kifejtette, hogy támogatja Obama elnök afganisztáni rendezési elképzelését és kifejtette, hogy a hétköznapi emberek szintjén is szükség van a megbékélésre.[14]

2009 augusztusában létrehozott egy afgán-pakisztáni hírszerzési kompetenciaközpontot (Afghanistan-Pakistan Center of Excellence), amelyenek az lett a feladata, hogy a CENTCOM felelősségi körébe tartozó afganisztáni és pakisztáni amerikai hadműveleteket összehangolt, integrált és fókuszált hírszerzési információkkal és elemzésekkel támogassa.[15]

2010 márciusában egy szenátusi meghallgatás során azt nyilatkozta, hogy a folytatódó izraeli-paleszin konfliktus veszélyt jelent az Egyesült Államok térségbeli érdekei számára és az Izraelnek nyújtott amerikai támogatás Amerika-ellenes érzelmeket kelt. Kijelentését széles körben idézték és elemezték.[16][17][18][19] Egy későbbi interjúban Petraeus azt mondta, hogy nyilatkozatát „ízekre szedték és felforgatták”, mivel szerinte számos akadály van még a közel-keleti béke útjában, beleértve „egy csomó szélsőséges szervezetet, amelyek közül néhány tagadja Izrael állam létezéshez való jogát. Van egy, atomprogrammal rendelkező ország, amely tagadja a Holokausztot. Szóval van jópár tényező. Ez (azaz Izrael) csak az egyik.”[20][21]

Afganisztán (2010–2011)

szerkesztés
 
Petraeus az Afgán Határőrség parancsnokával teázik az üzbég határ közelében.

2010. június 23-án Obama elnök bejelentette, hogy az afganisztáni amerikai erők parancsnoki posztjára nevezte ki Petraeust a távozó Stanley McChrystal tábornok után. A parancsnokváltást McChrystal tábornoknak az Obama-adminisztrációra és afganisztáni politikájára tett megjegyzései váltották ki, amelyeket a Rolling Stone magazinnak adott interjúban tett. A kinevezést elvileg visszalépést jelentett Petraeusnak, aki így a Központi Parancsnokság alárendeltje lett, de Obama szerint „ő a legmegfelelőbb ember a posztra”. Szenátusi megerősítése után július 4-én vette át az irányítást.[22]

Augusztus 1-jén kiadta első harcászati direktíváját, amely az amerikai csapatok számára útmutatást adott a polgári áldozatok megelőzésére a hadműveletek során. A direktíva lényegét „az erő fegyelmezett alkalmazása az afgán fegyveres erőkkel való együttműködésben” adja a felkelőkkel vívott harc során.

„Nem szabad elfelednünk, hogy az afgán nép áll a küzdelem középpontjában, mert végül rajtuk múlik Afganisztán jövője...A tűzparancs kiadása előtt a parancsnoknak meg kell győződnie, hogy nincsenek polgári lakosok a térségben. Amennyiben ezt nem lehet egyértelműen eldönteni, tilos tüzet nyitni.[23]

2011 márciusában Petraeus bocsánatot kért az afgánoktól, miután egy helikopterrel végrehajtott támadás során 9 fiú meghalt és egy tizedik megsérült. Nyilatkozatában Petraeus bocsánatot kért az afgán kormány tagjaitól, az afgán néptől és az áldozatok hozzátartozóitól, mondván: Ezek a halálesetek soha nem következhettek volna be.[24][25] 2011. július 18-án mondott le parancsnoki tisztségéről és visszatért az Egyesült Államokba.[26]

Leszerelése és polgári pályafutása

szerkesztés
 
Petraeus leteszi hivatali esküjét a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) központjában. A Bibliát felesége, Holly tartja; szemben Joe Biden alelnök áll.

Petraeus 2011. augusztus 31-én szerelt le a hadseregtől, miután 2011 áprilisában Obama elnök kinevezte a Központi Hírszerző Ügynökség vezetőjének[27] és június 30-án a szenátus ellenszavazat nélkül megerősítette kinevezését.[28] Petraeus szeptember 8-án előbb a Fehér Házban Obama elnök, majd a CIA langley-i központjában Joe Biden alelnök előtt tette le hivatali esküjét.[29] Elődjéhez (Leon Panetta a védelmi minisztérium élére került) képest Petraeus sokkal visszafogottabb volt, nem adott interjúkat és a kongresszusi bizottságokban is csak zárt ülésen nyilatkozott. Munkastílusuk is különbözött: a New York Times-ban megjelent cikk szerint Panetta jóban volt beosztottjaival és nem figyelt oda a részletekre, míg Petraeus sokkal többet megkövetelt beosztottjaitól és nem habozott még egyszer elvégeztetni a rossz minőségű munkákat vagy kiigazítani a tervek egyes részleteit.[30]

Bár a legtöbb külső elemző jónak minősítette a CIA élén végzett munkáját, 2012 októbere során mégis számos kritika érte a bengázi amerikai konzulátus épületét ért, négy halálos áldozatot követelő támadás után. A kritikusok nagy része azt kifogásolta, hogy a CIA nem hozott nyilvánosságra megbízható információkat a szeptember 11-én végrehajtott támadással kapcsolatban, amelyben életét vesztette Christopher Stevens nagykövet is. A konzulátus épületéből kimenekített több mint 30 személyből csak heten nem dolgoztak a CIA-nak. A támadás éjszakáján Hillary Clinton amerikai külügyminiszter telefonon kért segítséget Petraeustól, mivel a Külügyminisztérium és a CIA nem hangolták össze, hogy kinek a felelőssége a követség biztosítása.[31]

 
David Petreaus és Paula Broadwell 2011 júliusában

Petraeus ismerőse, Steven Boylan szerint 2011 végén kezdődhetett Petraeus és Paula Broadwell között a házasságtörő viszony, de Petraeus és Broadwell már korábban ismerték egymást. Paula Broadwell ekkor Petraeus életrajzi könyvét (All In: The Education of General David Petraeus) írta.[32]

Petraeus állítólag 2012 nyarán vetett véget a viszonynak, nagyjából akkor, amikor megtudta, hogy Broadwell zaklató e-maileket küldött Petraeusék egyik régi családi barátjának, Jill Kelleynek.[33]

Kelley és férje a floridai Tampa város társasági életében jelentős szerepet töltöttek be, rendszeresen nagy partikat adtak a támaszpont magas rangú tisztjeinek.[34] Kelley a fenyegető üzenetekkel felkereste a helyi FBI iroda egyik alkalmazottját, személyes ismerősét és az Iroda segítségét kérte.[33] Az FBI nyomozói hamarosan kiderítették, hogy Broadwell küldte az e-maileket (az általa használt névtelen e-mail fiókot visszakövették ugyanarra az IP-címre, amit hivatalos levelezésében is használt) és a nyomozóknak az is feltűnt, hogy intim hangú levelezést folytatott egy, Petraeushoz köthető e-mail fiókban. A nyomozók ekkor még arra gyanakodtak, hogy valaki feltörte ezt a fiókot vagy Petraeusnak adta ki magát.[35][36][37] A nyomozás feltárta, hogy Petraeus és Broadwell az egymásnak írt leveleket nem küldték el, hanem a Piszkozatok (Drafts) mappában mentették el – ami a terroristák egyik kedvelt módszere a rejtett üzenetváltásra.[38][39]

Bár Eric Holder főügyészt aránylag hamar, 2012 nyarán tájékoztatták az FBI nyomozás eredményeiről,[40] Petraeus felettese, James R. Clapper nemzeti hírszerzési főnököt csak november 6-án tájékoztatták. Clapper még aznap este felhívta Petraeust és arra kérte, hogy mondjon le. Clapper a rákövetkező napon tájékoztatta a Fehér Házat, de Obama elnök csak november 8-án értesült erről. Ekkor a Fehér Házba rendelte Petraeust, aki felajánlotta lemondását.[41]

David Petraeus 2012. november 8-án Barack Obama amerikai elnöknek írt levelében lemondott. Lemondását az elnök másnap elfogadta.

  1. a b c d e f David Petraeus biography (angol nyelven). Biography.com. A+E Television Networks, LLC.. [2012. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 13.)
  2. Holly Petraeus biography (angol nyelven). Belle News. (Hozzáférés: 2012. november 13.)
  3. LeBras, Elizabeth: Personal life: David Petraeus (angol nyelven). [2012. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 17.)
  4. Petraeus Set for Another Shot at Iraq. NPR, 2007. január 23. (Hozzáférés: 2010. július 5.)
  5. Inskeep, Steve. „Lasting Ties Mark Gen. Petraeus' Career”, NPR, 2007. február 6. (Hozzáférés: 2010. június 22.) 
  6. Atkinson, Rick. „Iraq Will be Petraeus's Knot to Untie”, The Washington Post, 2007. január 7., A15. oldal 
  7. Atkinson, Rick, In the Company of Soldiers: A Chronicle of Combat (New York City: Henry Holt & Co., 2004, ISBN 0-641-78803-7), p. 38.
  8. General Officer Announcements. DefenseLink, 2001. június 19. (Hozzáférés: 2007. október 29.)
  9. Army General Officer Announcement. DefenseLink, 2004. május 5. (Hozzáférés: 2007. október 29.)
  10. General Officer Announcements. DefenseLink, 2007. január 17. (Hozzáférés: 2007. október 29.)
  11. Shanker, Thom. „2 Commanders Picked to Lead War Efforts Beyond 2008”, The New York Times, 2008. április 24. (Hozzáférés: 2008. április 25.) 
  12. Petraeus confirmed as commander”, The Irish Times, 2010. június 30. (Hozzáférés: 2010. június 30.) 
  13. Petraeus, Gen. David H.: Commander's speech: NCAFP George F. Kennan Award, Union League Club, NYC, May 28. U.S. Central Command, 2009. május 28. (Hozzáférés: 2010. április 18.)
  14. Zakaria, Fareed: The General. Newsweek, 2009. január 4. (Hozzáférés: 2010. április 18.)
  15. US CentCom establishes center for Afghanistan, Pakistan analysts. Archive.arabnews.com, 2009. augusztus 25. [2011. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 1.)
  16. US General: Israeli-Palestinian Conflict Affects US Interests”, Voice of America News, 2010. március 16.. [2010. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. március 22.) 
  17. Statement of General David H. Petraeus, U.S. Army Commander U.S. Central Command before the Senate Armed Services Committee on the Posture of U.S. Central Command Mar 16, 2010. U.S. Senate, 2010. március 16. [2010. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 22.)
  18. Kampeas, Ron. „ADL: Petraeus testimony 'counterproductive'”, Jewish Telegraphic Agency, 2010. március 18.. [2012. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. március 22.) 
  19. US General: Perceived Israel bias 'hurts US'”, Aljazeera, 2010. március 17. (Hozzáférés: 2010. április 4.) 
  20. Klein, Philip: Petraeus Sets the Record Straight on Israel. The American Spectator, 2010. március 25. [2010. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 29.)
  21. Boot, Max: From the Horse's Mouth: Petraeus on Israel. Commentary. Commentary, 2010. március 25. (Hozzáférés: 2010. április 29.)
  22. Petraeus takes command in Afghanistan”, CBC News, 2010. július 4. (Hozzáférés: 2010. július 4.) 
  23. Gen. Petraeus updates guidance on use of force. Centcom.mil. (Hozzáférés: 2012. május 21.)
  24. "Nine Afghan Boys Collecting Firewood Killed by NATO Helicopters", The New York Times
  25. Nissenbaum, Dion, Habib Khan Totakhil. „Coalition Apologizes for Deaths of Afghan Children”, The Wall Street Journal, 2011. március 3. (Hozzáférés: 2011. október 1.) 
  26. Petraeus hands over command in Afghanistan”, CNN, 2011. július 18. 
  27. Shear, Michael D.. „Obama Announces Changes to National Security Team”, The New York Times, 2011. április 28. 
  28. Senate confirms David Petraeus as CIA director”, Los Angeles Times, 2011. június 30. (Hozzáférés: 2011. június 30.) 
  29. David H. Petraeus Takes Helm as Director of the Central Intelligence Agency Archiválva 2012. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben cia.gov September 6, 2011
  30. Scott Shane, Petraeus's Quieter Style at C.I.A. Leaves Void on Libya Furor The New York Times November 2, 2012
  31. Adam Entous, Siobhan Gorman, and Margaret Coker. „CIA Takes Heat for Role in Libya”, The Wall Street Journal, 2012. november 1. 
  32. Index: Lemondott a CIA elnöke. (Hozzáférés: 2012. november 13.)
  33. a b Petraeus told biographer to stop harassing family friend, officials say The Washington Post November 12, 2012
  34. "The other ... other woman: Florida housewife emerges at center of Petraeus scandal" FOX News November 13, 2012
  35. Scott Shane and Charlie Savage. „Officials Say F.B.I. Knew of Petraeus Affair in the Summer”, The New York Times, 2012. november 11. 
  36. Petraeus resigns after affair with biographer turned up in FBI probe”, FOX News, 2012. november 9. 
  37. Petraeus' biographer Paula Broadwell under FBI investigation over access to his email, law enforcement officials say”, NBC News, 2012. november 9. 
  38. Diákmódszerrel levelezett Petraeus és Broadwell”, Index, 2012. november 13. 
  39. Kimberly Dozier and Pete Yost, Petraeus shocked to hear of emails, associates say Archiválva 2012. november 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Associated Press November 12, 2012
  40. http://www.foxnews.com/politics/2012/11/12/holder-notified-petraeus-probe-in-late-summer/
  41. Sari Horwitz and Greg Miller, FBI probe of Petraeus triggered by e-mail threats from biographer, officials say The Washington Post November 11, 2012
A Wikimédia Commons tartalmaz David Petraeus témájú médiaállományokat.