Félszerfalva

község Ausztriában, Burgenland tartományban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. március 28.

Félszerfalva (németül: Hirm, horvátul: Hirma) község Ausztriában Burgenland tartományban a Nagymartoni járásban.

Félszerfalva (Hirm)
Félszerfalva
Félszerfalva
Félszerfalva címere
Félszerfalva címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangközség
JárásNagymartoni járás
Alapítás éve1265
PolgármesterInge Posch (SPÖ)
Irányítószám7024
Körzethívószám02687
Forgalmi rendszámMA
Népesség
Teljes népesség1009 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség309 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság183 m
Terület3,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′ 16″, k. h. 16° 27′ 20″47.787778°N 16.455556°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 16″, k. h. 16° 27′ 20″47.787778°N 16.455556°E
Félszerfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Félszerfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kismartontól 8 km-re délnyugatra, a Lajta és a Rozália-hegység között fekszik. ̺Félszerfalva Völgyfalva, Vulkapordány, Selegszántó és Zemenye-Selegd községekkel határos.

Története

szerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is éltek emberek. A badeni kultúra népének eszközeit és hamvasztásos sírjait tárták itt fel. A falutól nyugatra emelkedő „Hexenhügel” a hallstatt-korból származó halomsírt takar. A római korból a Kirchäckerntől keletre nagyméretű villa alapfalait ásták ki.

A mai település eredeti neve Herény volt, 1265-ben "Heren" alakban említik először, de valószínűleg azonos vele a már 1256-ban említett "villa Erlen" is. 1324-ben "Poss. Heryn", 1361-ben "Poss. Hurub", 1412-ben "Hurben", 1426-ban "Hwrem", 1429-ben "Hwrym", 1433-ban "Hurubh", 1435-ben "Hereen" alakban említik a korabeli források.[2]

A 16. és 17. században Fraknó várának tartozéka volt. 1605-ben Bocskai István, 1620-ban Bethlen Gábor hadai dúlták fel. 1627-ben a fraknói uradalommal együtt Esterházy Miklós birtoka lett. Az 1675-es urbáriumból kitűnik, hogy a falu a 16. századhoz képest jelentően növekedett. 1683-ban elpusztította a török, és a Rákóczi-szabadságharc idején is feldúlták a kuruc hadak. 1644-ben, 1650-ben és 1713-ban pestis pusztította, de nem kerülték el az árvizek és a tűzvészek sem, melyek a 18. század során gazdasági visszaeséshez vezettek. Az 1767-es urbárium tanúsága szerint száz év alatt a település alig fejlődött. 1813-ban és 1831-ben újabb árvizek pusztítottak. Az 1848-49-es szabadságharc katonai eseményei is érintették mivel közel fekszik a sopron-bécsújhelyi úthoz. 1849-ben a kolerajárványnak több halálos áldozata is volt.

1850-ben nagy cukorgyár épült itt, mely nagy fordulópontot jelentett a község életében. 1881-ben megnyílt a helyi iskola, 1885-ben postahivatal épült, mely a szomszédos Tormafalut is szolgálta.

Fényes Elek szerint " Hirm, magyarul Félszerfalu, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz éjszakra 2 mfld, a Vulka mellett: 350 kath. lak. Van 376 h. szántóföldje, 55 hold rétje, 4 h. kertje. Földje középszerű. Birja h. Eszterházy."[3]

1910-ben 831, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásához tartozott. 1914-ben tíz ágyas kis kórház létesült. Az első világháborúban 31 helyi lakos esett el. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett.

1944-ben az egykori cukorgyár helyén a bécsújhelyi repülőgépgyár raktára létesült, melyet a háború során amerikai gépek bombáztak. A gyár a háború után gazdátlan maradt és tönkrement. 1971. január 1-jén a szomszédos Selegszántóval egyesítették, de 1991-ben újra önálló község lett.

Nevezetességei

szerkesztés

Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Híres emberek

szerkesztés

Itt született 1916. június 9-én Somogyi József szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, majd rektora, a Magyar Képzőművészek Szövetsége elnöke, a Magyarországi Református Zsinat világi elnöke, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka.

Külső hivatkozások

szerkesztés
  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi topográfiája a Hunyadiak korában. Bp. 1890.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.