Fülesd

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Fülesd község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fülesd
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterVarga Tibor (független)[1]
Irányítószám4964
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség396 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 01′, k. h. 22° 41′Koordináták: é. sz. 48° 01′, k. h. 22° 41′
Fülesd (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Fülesd
Fülesd
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Fülesd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülesd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti, szatmári részén, Kölcse mellett található település.
Fehérgyarmat 13,5 km, Tiszabecs, Túristvándi 12–12 km, Kölcse 4 km távolságra található.

Közúton elérhető a 491-es főúton.

Története szerkesztés

Fülesd nevét először 1181-ben említik , a czégényi monostor birtokösszeírásakor.

1343-ban a Kölcseyek pusztájaként tartják számon.
Nevét 1477-ben Fylesd, 1488-ban Phylesd néven említik, ebben az időben is a Kölcsey uradalomhoz tartozott. 1475-ben a Kemerey család-nak is van itt részbirtoka, melyet a Gacsályiak vettek zálogba. 1488-ban a Kölcseyek birtokuk egyrészét a Perényieknek eladták.

A 16-17. században a Kölcseyek mellett több család is birtokrészt szerzett itt. 1496-ban Ujhelyi László és testvére Ágotha, Szepessy Lászlóné is birtokos Fülesden. 1507-ben Zoltán János, 1518 előtt Werbőczy István (aki ekkor cserélte el birtokait Perényi Istvánnal). 1520-ban a Báthoryak és a Guthi Országh család birtokosok itt. 1544-ben Muchey Pál, Nagyváthy János, Rácz Miklós a település birtokosa. 1561-ben Fekete Balogh János, 1577-ben Kubinyi László és Pongrácz Zsigmond. 1594-ben Wukityevich István is birtokosok. 1642-ben a Kölcsey család tagjai új adományt kaptak összes birtokaikra. 1664-ben Fülesden tartották a vármegyegyűlést is. 1696-ban a település az egész uradalommal együtt a szatmári várhoz tartozott, de később a Kölcseyek ismét visszakapták, és a későbbiekben is az övék maradt.
A Kölcsey család-beliek mellett azonban részbirtoka volt még itt a gróf Barkóczy, Gáspárek, a Czégényi Kende, Tarpay, és Barka családoknak is.

A 20. század elején Kölcsey Gábor, Ináncsy Károly, Tarpay Lajos, és Baka Béla a település nagyobb birtokosai.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
446
447
449
424
405
396
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 5,1% cigánynak, 0,5% ukránnak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,8%, református 69,8%, görögkatolikus 1,2%, felekezeten kívüli 0,2% (22% nem válaszolt).[4]

2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 10,4% cigánynak, 0,5% ukránnak, 0,2-0,2% szlováknak, németnek és románnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 5,4% volt római katolikus, 64% református, 3,5% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 5,4% felekezeten kívüli (19,8% nem válaszolt).[5]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Bányai Bálint (független)[6][7]
  • 1994–1998: Bányai Bálint (független)[8][9]
  • 1998–2002: Bányai Bálint (független)[10][11]
  • 2002–2006: Bányai Bálint (független)[12][13]
  • 2006–2010: Márton László (független)[14][15]
  • 2010–2014: Márton László (független)[16]
  • 2014–2017: Márton László (Fidesz-KDNP)[17][18]
  • 2017–2019: Varga Tibor (független)[19][20]
  • 2019-től: Varga Tibor (független)[1]

A településen 2017. április 9-én időközi polgármester-választást tartottak,[19] az előző polgármester lemondása miatt.[21]

Nevezetességei szerkesztés

  • Református templom - 1829 és 1850 között épült késő barokk stílusban. Tornya népies, romantikus stílus-jegyeket hordoz. Deszkamennyezete 1850-ben készült. Az épületet többször is felújították: 1882-ben, 1937-38-ban, és 1957-ben is.
  • Falumúzeum – Egy régi parasztházban található.
  • Kályhamúzeum – Böszörményi Sándor öntöttvas-kályhagyüjteménye.

Ismert személyek szerkesztés

A község szülöttei szerkesztés

  • Bartha Béla (1861-1914) jogakadémiai tanár;
  • Csiszár Árpád (1912-1989) református lelkész, etnográfus, a Beregi Múzeum igazgatója;
  • Inántsy-Pap Elemér (18811964) ügyvéd, kincstári ügyész, miniszteri osztályfőnök, Szatmár vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, országgyűlési képviselő (1939–1944)
  • Makay Béla (1939-2016) pedagógus, író.

Díszpolgárai szerkesztés

Források szerkesztés

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Fülesd Helységnévtár
  5. Fülesd Helységnévtár
  6. Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 24.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  8. Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  9. A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  10. Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  11. Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 24.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  12. Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  13. Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 24.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  14. Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  15. Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2006. október 2. (Hozzáférés: 2020. február 24.) == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 2. 4. p.
  16. Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  17. Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  18. Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. február 24.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 4. p.
  19. a b Fülesd időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. április 9. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  20. Meghálálná a választók bizalmát Fülesd polgármestere (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2020. február 24.) == Kelet-Magyarország, 2017. ápr. 11. 6. p.
  21. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  22. Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár honlapján; hozzáférés: 2023. szeptember 11.

Külső hivatkozások szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés