Főmenü megnyitása

Falud (1887-ig Vescsicza, szlovénül: Veščica pri Murski Soboti) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.

Falud (Veščica pri Murski Soboti)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségMuraszombat
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Anton Štihec
Irányítószám 9000
Körzethívószám 02
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség406 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság193 m
Terület3,03 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Falud (Szlovénia)
Falud
Falud
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 40′ 15″, k. h. 16° 07′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 15″, k. h. 16° 07′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Falud témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Muraszombattól két kilométerre nyugatra a Lendva jobb partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A települést 1365-ben "Kyusuezciche, Noguezciche" alakban említik először. Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Amadéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Wezchycha in districtu Beelmura" alakban szerepel.[2] A felsőlendvai uradalom belmurai kerületéhez tartozott. 1687-ben a Széchyek fiági kihalása után több birtokosa is volt.

Vályi András szerint " VESICZA, vagy Vesticza. Tót falu Vas Várm. földes Urai Kregár, és több Urak, fekszik Muray Szombathoz közel, mellynek filiája; határja középszerű."[3]

Fényes Elek szerint "Vescsicza, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban: 109 evang., 28 kath. lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Falud, kis vend község, 52 házzal és 272 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távirója Muraszombat."[5]

1910-ben 254, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a Vendvidéki Köztársasághoz tartozott. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 406 lakosa volt.

NevezetességeiSzerkesztés

A falu haranglába a 20. század első negyedében épült neoromán stílusban. A településen áll pünkösdi templom. Faludon a Muravidéken a legerősebb a pünkösdi közösség.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés