Fehér Dezső (író)

író

Fehér Dezső 1896-ig Fecher Dávid (Borsodszentgyörgy, 1869. december 21.[1]Nagyvárad, 1935. február 22.) magyar író, újságíró.

Fehér Dezső
Született Fecher Dávid
1869. december 21.
Borsodszentgyörgy
Elhunyt 1935. február 22. (65 évesen)
Nagyvárad
Foglalkozása író,
újságíró

ÉletútjaSzerkesztés

Fecher Móric és Winkler Katalin fia. Pályáját 1887-ben Budapesten kezdte, ahol különböző napilapok és élclapok munkatársa, 1889-től haláláig Nagyváradon tevékenykedett. Előbb a Nagyvárad c. napilapot szerkesztette, 1898-ban a Nagyváradi Napló alapítója s élete végéig főszerkesztője. Mellette dolgozott segédszerkesztőként több mint két évig Ady Endre, akinek közírói és költői fejlődésére jelentős befolyást gyakorolt. Szerkesztésében a lap a vidéki magyar hírlapírás élvonalába került, és haladó, ellenzéki álláspontot képviselt.

Cselekvően részt vett Nagyvárad szellemi életében, alapító tagja a Szigligeti Társaságnak, kezdeményezője 1903-ban a Nagyváradon megalakult Vidéki Újságírók Szövetségének, közreműködött a Holnap Társaság tevékenységében, lapjában teret adott a holnapos költőknek. 1919-ben alapító tagja a nagyváradi Ady Endre Társaságnak, és ugyanebben az évben elindította a Váradi Hét című irodalmi folyóiratot és közreműködött Tabéry Gézával a Magyar Szó megindításában. Az 1920-as és az 1930-as években lapja, a Nagyváradi Napló a haladó romániai magyar szellemi élet egyik jelentős fóruma.

Összeállította és kortörténeti ismeretekkel bevezette Ady Endre publicisztikai írásainak első kötetét (Ha hív az acélhegyű ördög. Nagyvárad, 1927).

KöteteiSzerkesztés

  • A félmilliós ternó (vígjáték, 1889);
  • Kaleidoszkóp (prózai írások, Nv. 1894);
  • Száz év (a nagyváradi színészet évfordulójára, Nagyvárad, 1902);
  • Mindörökké (elbeszélések, Nv. 1903). Posztumusz kötete a szerkesztésében megjelenő Bihar megye és Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve (Hönig Sándorral, Nagyvárad, 1937).

IrodalomSzerkesztés

  • Ady Endre: Fehér Dezső jubileuma. Nyugat, 1914/2; újraközölve Ady Endre az irodalomról, Budapest, 1961. 371-72.
  • Gaál Gábor: Ady rejtélyes évei. Korunk 1928/4; újraközölve Válogatott írások I. 1964. 220-22.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés