Főmenü megnyitása

Felsőregmec község Borsod-Abaúj-Zemplén megye ben.Sátoraljaújhelyi járásában.

Felsőregmec
Felsőregmec román kori temploma
Felsőregmec román kori temploma
Felsőregmec címere
Felsőregmec címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSátoraljaújhelyi
Jogállás község
Polgármester Espán Miklós Vince[1]
Irányítószám 3989
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség319 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség29,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,75 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájHegyközi-dombság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőregmec (Magyarország)
Felsőregmec
Felsőregmec
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 29′ 29″, k. h. 21° 36′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 29″, k. h. 21° 36′ 15″
Felsőregmec (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Felsőregmec
Felsőregmec
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőregmec témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Miskolctól közúton 100 kilométerre északkeletre.

TörténeteSzerkesztés

Felsőregmec Regmec (Red(e)mec) már az 1200-as években létezett, temploma is ekkor épült.

Nevét 1277-ben Redemech néven említették az oklevelek.

1324-ben az Abaúj vármegyéhez tartozó Felsőregmec Ormous család, Ormows Lőrinc birtoka volt.

13321345 között a pápai tizedjegyzék szerint papja 4 garas pápai tizedet fizetett.

NépcsoportokSzerkesztés

A település lakosságának 65%-a magyar, 35%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

Környező településekSzerkesztés

Alsóregmec (3 km, Felsőregmec közúton csak rajta keresztül közelíthető meg), a legközelebbi város: Sátoraljaújhely (kb. 11 km).

NevezetességeiSzerkesztés

  • Református temploma - román kori építészeti emlékünk. A hagyományok szerint a 12. században, talán a pálosok építették. A homlokzaton levő kétemeletes, román ikerablakkal díszített tornyát gúlasisak fedi. Déli falát félköríves és csúcsíves ablakok is díszítik. Déli kapuja román kori bélletes kapu.

ForrásokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Felsőregmec települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozásokSzerkesztés