Forgácsfalva

község Szlovákiában

Forgácsfalva (szlovákul: Lom nad Rimavicou, korábban Forgáčka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Forgácsfalva (Lom nad Rimavicou)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rangközség
Első írásos említés1791
PolgármesterJozef Katreniak
Irányítószám976 53
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBR
Népesség
Teljes népesség228 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság938 m
Terület17,40 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 38′ 30″, k. h. 19° 38′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 30″, k. h. 19° 38′ 55″
Forgácsfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Forgácsfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Breznóbányától 32 km-re délre fekszik. Érinti a Breznóbányát Herencsvölggyel összekötő 529-es út.

Forgácsfalva nyugatról Herencsvölgy, északnyugatról Szikla, északról Darabos, északkeletről Feketebalog, keletről Klenóc és Újantalvölgy, délkeletről Rimakokova, délről pedig Látka községekkel határos. Nyugati és északkeleti határa a történelmi Gömör-Kishont és Zólyom vármegyék, déli határa pedig Gömör-Kishont és Nógrád vármegye határa.

17,4040 km²-es területe csak kis mértékben nőtt 1921 óta (16,92 km²).

Története szerkesztés

1791-ben említik először, első lakói lengyel telepesek voltak. A falu egykori birtokosáról, a gróf Forgách családról kapta a nevét. 1799-ben „Forgaczfalva” néven írják, plébániáját 1799-ben alapították. 1802-ben „Lom” néven említik, temploma 1818-ban épült. 1828-ban 58 házában 473 lakos élt, akik állattartással, erdei munkákkal, fuvarozással foglalkoztak. A 19. században üveghuta, papírmalom és fűrészüzem működött a területén.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Forgácsfalva, tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vármegyékben, mellynek határa a kokavaiból szakíttatott el: 437 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. gróf Forgách. Van üveghutája, s Rima-Szombathoz 6 óra.[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Forgácsfalva, Zólyom vármegye határán fekvő kisközség, körjegyzőségi székhely, 189 házzal és 1020 róm. kath. vallású lakossal. Lengyel település s 1796-ban a Forgách család népesítette be. Lakosai a később ide települt tótságba olvadtak. A gróf Forgách családon kívül a báró Jeszenák család is ura volt, de azután ismét visszakerült a Forgáchok birtokába; tőlük Dub Albert vásárolta meg, ki legújabban Lamarche Albertnek adta el. A mult század első felében itt üveghuta is működött, most pedig Klein Zsigmondnak van gőzfűrésze. A községben fakad a Rima, a templom mögötti fenyves északi oldalán pedig a Garam egyik ága. Róm. kath. temploma 1821-ben épült. Ide tartoznak Gyurkóka, Ó-Antalvölgy és Pleskova telepek is. Posta van a községben, távírója és vasúti állomása pedig a távoli Rimabánya.[3]

1913-ban Darabossal egyesítették. A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

1921-ben már újra önálló község.

Népessége szerkesztés

1910-ben 1023, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 944 lakosa volt, ebből 941 szlovák nemzetiségű, 939 római katolikus vallású.[4]

2001-ben 326 szlovák lakosa volt.

2011-ben 294 lakosából 283 szlovák volt.

Nevezetességei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
  4. Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai

Külső hivatkozások szerkesztés