Fuldai egyházmegye

Az Fuldai egyházmegye (latinul: Dioecesis Fuldensis, németül: Bistum Fulda) egy németországi római katolikus egyházmegye. A püspökséget 1754-ben alapították, előtte a bencés rend apátságaként működött.

Fuldai egyházmegye
Bistum Fulda
(Dioecesis Fuldensis)
Wappen Bistum Fulda.png
Wappen Bistum Fulda.png
Elhelyezkedés
Ország Németország
Területi fennhatóság Hessen
FőegyházmegyePaderborni
Esperesi körzetek 10
é. sz. 50° 33′ 15″, k. h. 9° 40′ 18″
Statisztikai adatok
Terület10 318 km²
Lakosság
Teljes1 711 012
Egyházmegyéhez tartozók392 951 (22,97%)
Plébániák 284
További jellemzők
Egyház római katolikus
Rítus római rítus
Alapítás ideje 1752. október 5.
Alapító Szent Bonifác
Székesegyház Fuldai dóm
Védőszent Szent Bonifác
Árpád-házi Szent Erzsébet
Vezetése
PápaFerenc
Érsek Hans-Josef Becker
Püspök Heinz Josef Algermissen
Segédpüspök Karlheinz Diez
Általános helynök Gerhard Stanke
Nyugalmazott püspök Johannes Kapp
Térkép
Fuldai egyházmegye
Fuldai egyházmegye
Fuldai egyházmegye weboldala
Fuldai egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Fuldai egyházmegye témájú médiaállományokat.

Az egyházmegye a paderborni érsek alá tartozik, jelenlegi püspöke Heinz Josef Algermissen. Székesegyháza az fuldai Megváltó Krisztus Katedrális.

TörténeteSzerkesztés

A egyházmegye története egészen 744-ig nyúlik vissza, ekkor alapított itt bencés kolostort Szent Bonifác. Az első apát Bonifác tanítványa, (Szent) Sturmius lett. 751-ben Zakariás pápa közvetlenül a Szentszék alá rendelte az apátságot, ezzel kivonta környező püspökségek (Mainz és Würzburg) hatalma alól. Mivel Bonifácot - saját kívánságának megfelelően - itt temették el, Fulda hamar népszerű zarándokhellyé vált.

A következő évszázadokban az apátság gyorsan fejlődött és nagy befolyásra tett szert. Az ezredfordulóra a Német-római Birodalom egyik tudományos központjává vált. 1220-ban az apát fejedelmi rangot kapott II. Frigyes császártól, egyben elnyerte a császárné főkancellárja címet is. A reformáció időszakában megjelentek a jezsuiták a apátság területén, elősegítve a katolikus megújulást. Erre az időre tehető Európa egyik legintenzívebb boszorkányüldözése is, amely közel 300 pert jelentett.

 
A Megváltó Krisztus-székesegyház

Az apát befolyása a kora újkorban is tovább nőtt, 1602-ben a császártól kvázi-püspöki hatalmat kapott: saját szemináriuma volt, egyházmegyei zsinatot hívott össze, látogatta a hozzátartozó plébániákat (canonica visitatio). Abban a korban is ezek mind püspöki jogok és kötelezettségek voltak. Ezt hamarosan a pápa is elismerte. A kolostor és a Szentszék jó viszonyából kifolyólag az apát püspöki rangra emelése már csak formalitásnak tűnt.

Végül 1752. október 5-én emelte püspöki méltóságra XIV. Benedek pápa. Az új egyházmegye továbbra is közvetlenül a Szentszék alá tartozott.

A szekularizációs hullám Fuldát is elérte, 1803-ban az egyházmegyével együtt az apátságot is felszámolták. 1821-ben VII. Piusz pápa De salute animarum kezdetű bullájával rendezte az egykori Német-római Birodalom területén lévő egyházmegyéket, visszaállítva a püspökséget. Ekkor az egyházmegyét a freiburgi érsek alá rendelték. 1857-ben a Szász-Weimari Nagyhercegség területét is a püspökséghez rendelték. A következő jelentős határváltoztatás az 1929-es porosz konkordátum nyomán lépett életbe. Ekkor a Frankfurt am Main környéki területeket a Limburghoz csatolták, helyette Paderborntól Heiligenstadt és Erfurt körzetét kapta. Németország újraegyesítése után utóbbiból új egyházmegyét alakítottak.

Az egyházmegye püspökeiSzerkesztés

  • Amand von Buseck, OSB (1738 - 1756)
  • Adalbert von Walderdorf, OSB (1757 - 1759)
  • Heinrich von Bibra, OSB (1759 - 1788)
  • Adalbert (Wilhelm Adolph Heinrich) von Harstall, báró, OSB (1788 - 1814)
  • Heinrich (Philipp Ernst) von Warnsdorf, báró, OSB (1814 - 1817), mint apostoli vikárius.
  • Johann Adam Rieger (1828 - 1831)
  • Johann Leonhard Pfaff (1831 - 1848)
  • Christoph Florentius Kött (1848 - 1873). Halála után nyolc évig a kulturkampf miatt nem neveztek ki újabb püspököt.
  • Georg von Kopp (1881 - 1887)
  • Joseph Weyland (1887 - 1894)
  • Georg Ignatz Komp (1894 - 1898)
  • Adalbert Endert (1898 - 1906)
  • Joseph Damian Schmitt (1906 - 1939)
  • Johann Baptist Dietz (1939 - 1958)
  • Adolf Bolte (1959 - 1974)
  • Eduard Schick (1974 - 1982)
  • Johannes Dyba (1983 - 2000 )
  • Heinz Josef Algermissen (2001 - )

Szomszédos egyházmegyékSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés