Gánti-barlang

barlang Gánton

A Gánti-barlang a Vértes hegység 2. leghosszabb barlangja. Megkülönböztetetten védett barlang, amelyből régészeti leletek kerültek elő. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található.

Gánti-barlang
Hossz149 m
Mélység14 m
Magasság0,6 m
Függőleges kiterjedés14,6 m
Tengerszint feletti magasság255 m
Ország Magyarország
Település Gánt
Földrajzi táj Vértes
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 4521-16
Lelőhely-azonosító 82639
Elhelyezkedése
Gánti-barlang (Magyarország)
Gánti-barlang
Gánti-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 27″, k. h. 18° 22′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 27″, k. h. 18° 22′ 01″

LeírásSzerkesztés

A Vértes hegység 2. leghosszabb barlangja az Alba Regia Barlangkutató Csoport által feltárt Gánti-barlang, amelynek hossza 149 méter. A leghosszabb a Vértessomlói-barlang.

Inaktív kétszintes forrásbarlang. Alapkőzete felső triász dolomit, de végponti részén megjelenik mészkő is. A barlang megtekintéséhez a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges. Bejárásának megkönnyítésére létrákat helyeztek el benne. A második kis létránál körtúra tehető. Kb. 2 óra alatt bejárható, ha minden járatba benéz a látogató. Cseppkőképződmények találhatóak benne. Érdekessége a finom sárgás por, ami a kőzeten található.

KutatástörténetSzerkesztés

1975-ben jelent meg először nyomtatásban neve és leírása A Vértes-hegység barlangjai című kiadványban, amelyet Kocsis Antal írt. A leírás szerint kb. 40 m hosszú és nem lett nyilvánosságra hozva földrajzi helyzete, mert nagyon omlásveszélyes és balesetveszélyes, valamint a további barlangtani kutatás miatt meg kellett óvni eredeti állapotát a látogatóktól.

1979-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoport vizsgálta, valamint szerkesztette és rajzolta meg a 106 m hosszúnak leírt barlang alaprajz térképét keresztmetszetekkel. A térkép elkészítéséhez a barlangot Gönczöl Imre, Gyebnár János és Kárpát József mérték fel 1979. február 16-án. A térképet Kárpát József szerkesztette. 1979-ben izometrikus térképet szerkesztett Kárpát József. 1979-ben a fő ágból állatcsontokat, például sertés, mezei nyúl és vadmacska csontokat gyűjtött az Alba Regia Barlangkutató Csoport, amelyeket Kordos László határozott meg, valamint ugyanekkor durva, korongozatlan rézkorivaskori cserepek is előkerültek belőle.

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Gánti-barlang néven és térképen van helye feltüntetve. 1997-ben a csoport feltáró munkát végzett benne, amelynek során sikerült feltárni 11 m hosszan a Galéria nevű részt és erről a részről önálló térkép készült, amelyet Szarka Gyula szerkesztett. Ekkor Szarka Gyula újrarajzolta a teljes térképet is az aktuális állapotnak megfelelően. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Vértes hegységben lévő Gánti-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Vértes hegységben lévő Gánti-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, Vértes hegységben elhelyezkedő, 4521/16 kataszteri számú Gánti-barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Vértes hegységben elhelyezkedő Gánti-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

A barlangot Piri Attila és Csermák Zsolt mérték fel és 2008. szeptember 30-án a felmérés alapján alaprajz térképet rajzoltak. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4521-16 kataszteri számú Gánti-barlang. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Vértes hegységben lévő Gánti-barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Fejér megyei, gánti, 4521-16 barlangkataszteri számú és 82639 lelőhely-azonosítójú Gánti-barlang régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

IrodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés