Gáti István (református lelkész)

Gáti István (eredeti neve: Gáty István) (Mánd, 1749. április 8. – Szatmár, 1843. február 17.) magyar református lelkész, gyorsíró, nyelvész, szakíró, tanár. Az első magyar gyorsírási rendszer kidolgozója. Fia, Gáthy István (1780–1859) geodéta volt.

Gáti István
Született	1749. április 8. Mánd
Elhunyt	1843. február 17. (93 évesen) 1843. február 11. (93 évesen)
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Gáthy István
Foglalkozása	tanár református lelkész gyorsíró nyelvész szakíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Sályiban, Sárospatakon (1759), Losoncon (1763) és Debrecenben (1769) tanult. 1772-ben Szatmáron volt tanító. 1774–1775 között külföldi (bécsi) egyetemeken tanult. Tamásváralján pappá szentelték. 1778-ban Dabolcon, 1779-ben Huszton, 1787-ben Máramarosszigeten volt lelkész. 1798-ban a máramarosi egyházmegye jegyzője lett. 1800–1843 között táblabíró volt. 1800-ban esperes volt. 1803-ban a papi hivataláról lemondott, így esperes maradt. 1808-ban Szatmáron lelkész lett. 1831-ben nyugdíjba vonult.

Sokat dolgozott a magyar irodalmi nyelv terjesztésén. Természettudományi művében több kérdésben haladó, korszerű álláspontot foglalt el. Kidolgozta az első magyar gyorsírási rendszert.

Művei

• A magyar nyelvnek a magyar hazában való szükséges voltát tárgyazó hazafiúi elmélkedések (Bécs, 1790)
• Második József a máramarosi éhségben (1792)
• Természet históriája (Pozsony, 1795)
• A stenographiáról (Pest, 1820)
• Elmélkedés a magyar dialectusról (Pest, 1821)
• Fontos beszéd tudománya vagy oratoria (Sárospatak, 1828)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• http://www.olvass-sokat.hu/sites/olvass-sokat.hu.foiskola/files/galeria/muveszet/M%C3%A1nd/irodalom/mtt_168_gati_istvan.pdf
• http://epa.oszk.hu/03000/03018/00251/pdf/EPA03018_honismeret_2018_4_045-051.pdf

További információk

• Vikár Béla: Gáti István stenographiája… (Budapest, 1889)
• Margócsy József: A Szamosköz irodalmi emlékei. Szamosközi tanulmányok (Fehérgyarmat, 1988)
• Katona Béla: Szabolcs‐Szatmár‐Bereg irodalmi topográfiája I. (Nyíregyháza: Jósa Múzeum, 1996)
• Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
• Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Budapest-Beregszász, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum Kiadó, 2001.
• Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.  
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5  
• Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.