Mánd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Mánd
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Nagy Attila (független)[1]
Irányítószám 4942
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség276 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség53,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mánd (Magyarország)
Mánd
Mánd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 00′ 03″, k. h. 22° 36′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 03″, k. h. 22° 36′ 13″
Mánd (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Mánd
Mánd
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Mánd témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, Fehérgyarmattól keletre fekvő település. Fehérgyarmat 7,5 km, Fülesd 6 km, Penyige 3,5 km távolságra található.

Közúton elérhető a 491-es főúton.

TörténeteSzerkesztés

Mánd nevét az oklevelek 1345-ben említik először, ekkor a Mándy család tulajdona volt. 1528-ban János király[forrás?] Almássy Ádámnak, Mándy Ambrusnak, Benedeknek, Bernáthnak, Györgynek, és Jánosnak; Márton Gergelynek és Albertnek, Mándy Csányi Istvánnak, Csompáz Györgynek, Mándy Szabó Péternek, Uray Simonnak és Chéke Andrásnak új királyi adománylevelet ad mándi birtokaikra.

Mánd település a fent említett családok és örököseik birtokában maradt egészen a XVII. század végéig.

1755-ben Mándy János, Márton Miklós és István Csepelyi Miklós, János Mihály, Ferenc, László, és Albert és Balla István ismét új adományt kapott birtokaikra. Mellettük még a Kovács, Nagy, Lóránth, Tyukody, Fábián, Dancs családok voltak benne birtokosok.

A 19. század első felében az Ari, Csepelyi, Márton, Farkas, Fábián, Józsa, és Vállyi családok s földesurai.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Varga Lajos (MSZP)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Nagy Attila (független)[1]
  • 2014–2019:
  • 2019-től:

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

NevezetességekSzerkesztés

  • Református templom - 1787-ben épült.

ForrásokSzerkesztés

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Mánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Mánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés