Főmenü megnyitása

A héjasas vagy Bonelli-sas (Hieraaetus fasciatus) vagy (Aquila fasciatus) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Héjasas
Aguila perdicera.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Sasformák (Aquilinae)
Nem: Hieraaetus
Faj: H. fasciatus
Tudományos név
Hieraaetus fasciatus
(Vieillot, 1822)
Szinonimák
  • Aquila fasciatus
Elterjedés
Hieraaetus fasciatus area.PNG
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Héjasas témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Héjasas témájú médiaállományokat és Héjasas témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

ElőfordulásaSzerkesztés

Dél-Európában, Indonéziában, Afrika északi és Ázsia déli részén költ. Hegyvidékek sziklafalain fészkel, kerüli a sűrű erdőket. A fiatalabb példányok kóborolnak, az idősebbek állandóan a fészkelő helyeik közelében tartózkodnak.

AlfajaiSzerkesztés

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 65-72 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 150-180 centiméteres, a testtömege 1600-2500 gramm.

 
Röptében

ÉletmódjaSzerkesztés

Madarakat rigó nagyságútól a fajd méretűig, az emlősöket az egerektől, a nyulakig zsákmányolja. Élettartama 18 év. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző.

SzaporodásaSzerkesztés

Az ivarérettséget 4-5 éves korban éri el. A költési időszak február-május között van. Csésze alakú fészkét ágakból, gallyakból maga építi, sziklafalakra vagy ritkábban fára. Fészekalja 2 tojásból áll, de általában csak az erősebb nő fel. A tojásokon csak a tojó kotlik 42-43 napig. A fiókák 60-65 nap múlva válnak röpképessé.

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon ritka kóborló.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés