Hegyszoros

falu a Muravidéken, Szlovéniában

Hegyszoros (szlovénül: Sotina) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Szarvaslakhoz tartozik.

Hegyszoros (Sotina)
Hegyszoros látképe
Hegyszoros látképe
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségSzarvaslak
Rang falu
Alapítás éve1387
Polgármester Edvard Mihalič
Irányítószám 9262
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség394 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság258 m
Terület4,36 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Hegyszoros (Szlovénia)
Hegyszoros
Hegyszoros
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 48′ 30″, k. h. 16° 02′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 30″, k. h. 16° 02′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyszoros témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Muraszombattól 32 km-re, Felsőlendvától 5 km-re északnyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén az osztrák határ mellett a Lendva partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falu a középkorban Dobrafölde része volt, amit a 13. század elejéig a szentgotthárdi ciszterek birtokoltak. A dobrai uradalom tartozéka volt. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond méltányolva Széchy Miklós közel 45 évi közszolgálata alatt szerzett érdemeit, Dobra várát és uradalmát neki adományozta. A falvak felsorolásában Hegyszoros ekkor még "Ztoykwlge" azaz Sztojkvölgye néven szerepel. Később a felsőlendvai uradalomhoz csatolták. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.

A térképeken Szotina, ill. Szottina néven szerepelt, s a magyarosítás útján adták a Hegyszoros nevet neki, mivel a terület a stájer határt jelentő tótsági hegyvidék (ún. Vandál Hegyek) területén feküdt, természetesen ezek a hegyek nem emelkednek 300-400 m fölé.

Vályi András szerint " SZOTINA. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Györgyhöz közel, és annak filiája; határja sovány."[2]

Fényes Elek szerint " Szotina, vindus falu, Vas vármegyében, a lendvai uradalomban, 212 kath., 134 evang. lak. Ut. p. Radkersburg."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Hegyszoros. Házszám 106, lélekszám 593. A lakosok vendek és németek. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Szarvaslak, távírója Muraszombat. Határában vezetik el a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat. Házai szétszórtan fekszenek."[4]

Fényes Elek 1836. évi adatai szerint a falunak 258 katolikus és 135 evangélikus lakója van. A falu lakosai ma is ehhez a két felekezethez tartoznak.

1910-ben 620, többségben szlovén lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.

1919-ben a környéken állomásozó katonai egységek átálltak a Vendvidéki Köztársaság Munkás-, Földmíves- és Katonatanács mellé, így a falu is a nemzetközi elismerés nélkül létező állam része lett. A köztársaság bukása után rövidesen horvát és szerb egységek vették birtokba, s a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (1929-től Jugoszlávia) került a trianoni békeszerződés értelmében.

1941-ben német és magyar csapatok közösen vették birtokba. 1945-ben szovjet csapatok és jugoszláv titoista partizánok kiszorították a magyar és német erőket, így a falu újból Jugoszlávia része lett. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság települései.

1991-ben, Szlovénia függetlenségének kimondása óta Szlovénia része. Az Északnyugat-Muravidék egyik népes településének számít, 2002-ben 394-en lakták, bár a mostani időben csökkenő tendencia jellemzi a népességet. Az 1991-es adatok szerint 478 lakója volt a falunak.

NevezetességeiSzerkesztés

Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt kápolnája.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. január 30.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye