Hernádfő

település Szlovákiában

Hernádfő (1899-ig Vikartócz, szlovákul: Vikartovce, németül: Weichsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.

Hernádfő (Vikartovce)
Vikartovce 7NT4.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rang község
Első írásos említés 1374
Polgármester Vladimír Šavel
Irányítószám 059 19
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség1882 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság751 m
Terület50,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hernádfő (Szlovákia)
Hernádfő
Hernádfő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′ 37″, k. h. 20° 09′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 37″, k. h. 20° 09′ 15″
Hernádfő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádfő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Poprádtól 20 km-re délnyugatra, a Hernád partján, annak forrásvidékén fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1283-ban „Villa Wykardi” alakban említik először. 1499-ben a falu Varkocs Kristóf késmárki várkapitány bérelt birtoka volt. A 16. században elnéptelenedett. 1513-ban a savniki apát megbízásából a vlach jog alapján pásztornépekkel telepítették be. 1581-ben lakói református hitre tértek át. 1697-ben a jezsuiták szerezték meg, majd később a savniki apátság birtoka lett. 1735-ben 12 család élt itt, a jobbágyok elnyomása azonban elviselhetetlen volt. 1787-ben 115 házában 772 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VIKARTÓCZ. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Lucsivnához 3/4 mértföldnyire; határja sovány, más javai középszerűek.[2]

1828-ban 183 háza volt 1329 lakossal, akik főként állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vikartócz, Szepes v. tót falu, Liptó vgye szélén: 1329 kath. lak., kath. parochiával. Határa sovány, de erdeje szép. F. u. a szepesi püspök. Ut. p. Lőcse.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 1410, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1712 lakosából 1574 szlovák és 128 cigány volt.

2011-ben 1842 lakosából 1562 szlovák és 132 cigány.

2021-ben 1856 lakosából 1807 szlovák, 16 cigány, 3 cseh, 30 ismeretlen nemzetiségű.[4]

Neves személyekSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1781-ben épült.
  • Kápolnái 1896-ban épültek, a Rózsafüzéres Szűz Mária és a Szentlélek tiszteletére vannak szentelve.
  • Késő barokk kúriája 1776 és 1787 között épült. 1893-ban iskolává építették át.
  • Plébániája a 18. század második felében épült.
  • A községnek a népi hagyományokat ápoló folklórcsoportja működik.

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 27.)