Hevesvezekény
Hevesvezekény község Heves vármegye Hevesi járásában.
Hevesvezekény | |||
Mlinkó-kúria | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Hevesi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Lászka Kristóf (független)[1] | ||
Irányítószám | 3383 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 602 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 31,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,78 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 33′ 25″, k. h. 20° 21′ 32″47.557000°N 20.359000°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 25″, k. h. 20° 21′ 32″47.557000°N 20.359000°E | |||
Hevesvezekény weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hevesvezekény témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA középkori eredetű település a Hanyi-ér vízgyűjtő területén fekszik, Heves várostól mintegy 7 kilométerre délkeletre. A további szomszédos települések: észak felől Átány, északkelet felől Kömlő, délkelet felől Tarnaszentmiklós, dél felől pedig Pély. Keleti irányból a legközelebbi település Tiszanána, nyugat felől pedig Jászivány, de közigazgatásilag ezek egyikével sem határos.
A község külterületeinek jelentős része a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez tartozó, természetvédelmi oltalom alatt álló terület.
Megközelítése
szerkesztésKözúton Heves vagy Kisköre felől érhető el, mindkét irányból a 3209-es úton. Határszélét nyugaton érinti még a Heves-Pély közti 32 111-es számú mellékút is.
A hazai vasútvonalak közül az egykori Mátra-Körösvidéki HÉV vonalaként 1887. július 31-én megnyitott, 74 kilométer hosszú Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Hevesvezekény megállóhely a belterület északkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a falun átvezető 3209-es útból kiágazó, számozatlan önkormányzati út [Liliom út] biztosítja.
Története
szerkesztésA település első okleveles említése 1234-ből ismert, a nevét akkor Wesequen névalakban jegyezték fel. Egy 1344. évi oklevél Kömlő szomszédjaként említi. 1526-ban mindössze egy porta volt a faluban, melynek akkori birtokosa a Losonczy család volt; 1564-ban tíz lakóját írták össze. Három évvel később a hatvani bég feldúlta a települést, amely így lakatlan pusztává vált; első temploma is ekkor semmisült meg. A következő mintegy másfél évszázad során többször újratelepült, majd elnéptelenedett; ez a folyamat egészen a 18. század elejéig tartott.
A 18. század elején, házasság útján Szalgháry József lett a helység legnagyobb birtokosa, aki a területének mintegy kétharmad részével rendelkezett, a fennmaradó egyharmad a Csókássy család birtoka volt. 1730-40 között épült a Szalgháry család reneszánsz stílusú kastélya. Az itteni úrbérrendezésre 1771-ben került sor, ekkor 5 jobbágy kapott telket. Az eljárás nem ment zökkenőmentesen, a helyi jobbágyok mintegy húsz éven át pereskedtek a birtokos családokkal. A teljes határ kimérése végül 1800-ban történt meg, az időközben teljes egészében majorsági birtokká vált község lélekszáma ekkor 454 fő volt. A viták végére a határ kimérése sem tett pontot, a pereskedések még a 19. században is jó darabig folytatódtak.[3]
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Balogh Sándorné (független)[4]
- 1994–1998: Balogh Sándorné (független)[5]
- 1998–2002: Balogh Sándorné (független)[6]
- 2002–2006: Balogh Sándorné (független)[7]
- 2006–2010: Fenyves László (független)[8]
- 2010–2014: Fenyves László (független)[9]
- 2014–2019: Tóth Éva (független)[10]
- 2019–2024: Fenyves László (független)[11]
- 2024– : Lászka Kristóf (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 630 | 625 | 632 | 623 | 633 | 614 | 602 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,5%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,3%, református 2,5%, felekezeten kívüli 5,3% (35,1% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 0,2-0,2% cigánynak, szlovénnek, szerbnek és németnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt római katolikus, 4,3% református, 0,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 13,6% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
szerkesztés- Szalgháry-kastély 1770 körül épült [15][16]
- Mlinkó kastély Kastély Presszó és Posta[17]
- Szinay-Vratarics-kúria 1840 körül épült, klasszicista épület, ma polgármesteri hivatal[18]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Nagy Nóra: Hevesvezekény földbirtokviszonyai 1886-ban a kataszteri iratok tükrében (http://gportal.hu/gindex.php?pg=14083957)
- ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 23.)
- ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 23.)
- ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ Hevesvezekény Helységnévtár
- ↑ Hevesvezekény Helységnévtár
- ↑ Szalgháry-kastély, muemlekem.hu
- ↑ Omladozik a Szalgháry-kastély Archiválva 2019. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, heol.hu
- ↑ Rólunk Archiválva 2018. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, hevesvezekeny.hu
- ↑ Hevesvezekény, ttrm.hu
További információk
szerkesztés- Hevesvezekény honlapja
- Hevesvezekény aktív honlapja
- Hevesvezekény régi fényképeken
- Ismertető jellegű cikkek a Heves Megyei Hírlap oldalain
- Gyermeksziget Óvoda - Hevesvezekény
- Hevesvezekény az utazom.com honlapján
Heves | Átány | Kömlő |
Jászszentandrás | Tiszanána | |
Jászkisér | Pély | Tarnaszentmiklós |