Wikipédia

Átány

magyarországi község Heves vármegyében

Átány község Heves vármegye Hevesi járásában.

Átány
Református templom
Református templom
Átány címere
Átány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásHevesi
Jogállásközség
PolgármesterJámbor Dénes (független)[1]
Irányítószám3371
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség1436 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület50,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 36′ 58″, k. h. 20° 21′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 58″, k. h. 20° 21′ 49″
Átány (Heves vármegye)
Átány
Átány
Pozíció Heves vármegye térképén
Átány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Átány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A település neve a világ néprajzában jól ismert, köszönhetően a Fél Edit által kezdeményezett, és világszerte ismertté vált kutatási programnak, amelynek keretében Hofer Tamással közösen az 1970-es évek végéig módszeresen kutatták a falu társadalmi viszonyait, az ott élők életmódját, szokásait a napirendtől az öltözködésen, a munkán és a jeles ünnepeken át egészen a temetkezési szokásokig. A kutatás eredményeit több, idegen nyelveken is megjelent közös művük is ismerteti, és 2009 őszén a Néprajzi Múzeum is bemutatta „Egy falu az országban – Átány” című kiállításán.[3]

Fekvése szerkesztés

A vármegye déli részén fekszik, Hevestől 8 kilométerre kelet-északkeleti, Füzesabonytól pedig mintegy 19 kilométerre délnyugati irányban. Keletről a Hanyi-ér, északról a Besenyő-árok, nyugatról pedig a Kázsmándi-árok határolja.

A szomszédos települések: észak felől Tenk, északkelet felől Besenyőtelek és Mezőtárkány, kelet felől Kömlő, dél felől Tarnaszentmiklós és Hevesvezekény, délnyugat felől pedig Heves. Közúton mért távolság alapján a két legközelebbi település Tenk és Kömlő, mindkettő nagyjából 7-8 kilométerre található; a legközelebbi várostól, Hevestől ugyancsak mintegy 8 kilométeres távolság választja el.

Külterületeinek nagy része a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez tartozik s természetvédelmi oltalom alá esik.

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb megközelítési útvonala a 31-es főút, ezen érhető el Budapest és Füzesabony felől is. A belterületét azonban elkerüli a főút, csak az északnyugati határszélén halad végig; főutcája a 32 113-as számú mellékút, ez köti össze Kömlővel is. Határszélét északkeleten érinti még a 3212-es út is.

Vasútállomása nincs; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal Heves vasútállomása kínálja, nagyjából 7 kilométerre nyugatra.

Története szerkesztés

Régészeti leletek tanúsága szerint már a honfoglalás előtt is lakott terület volt. Írásban azonban csak egy 1407-es okiratban bukkan fel a neve ,[4] Athan formában. 1409-ben a Tarkőiek birtoka, majd 1430-tól az Országh családé. 1548-ban behódolt a töröknek, s csak 1687-ben szabadult fel.[5] A 16. század közepétől református többségű község.[5]

Az 1552. évi adóösszeírásban 3, 1569-ben pedig 25 portával szerepelt. Ekkor Országh Kristóf birtokolta.

1589-1590 között Rákóczi Zsigmond számadása szerint Egerbe szolgáltatta be a tizedet. Az 1593-as úrbéri összeírás szerint Széchy Tamásnak 7 jobbágya volt a községben.

1635-ben, mint új telepítésű falu, csupán 1 forint illetéket fizetett. Az 1647. évi összeírásban is nemes községként szerepelt, ekkor már több armalista család (címerleveles nemes, aki csak címert és nemesi rangot kapott, birtokot nem) is lakott a településen. 1684-ben a Fáy György, a Lósy és a Haller családok birtoka volt.

1693-ban Glöcksberg ezredesé volt a helység 1/3 része, 2/3-a pedig Fáy György özvegyéé.

A 18. században a falu már öt család birtokában volt,[6] köztük 1741-ben a Nyáry család, 1774-ben pedig a Bernáthfalvi Bernáthok is birtokosai voltak.

A 19. század elején báró Orczy László és György, Döbrentey Gábor, a gróf Esterházy család valamint a Németh, a Radics, a Dobóczky, a gróf Szapáry és a Freizeizen családok birtokolták, az 1900-as évek elején pedig Szathmáry-Király Pál és Bárczay Elemér volt a nagyobb birtokos.

1913-ban megindult és 1927-re be is fejeződött a faluban a tagosítás.[7]

A település lakossága az 1900-as évek elején még főleg háziszövéssel foglalkozott.

A 20. század elején Heves vármegye Hevesi járásához tartozott.

1910-ben 2814 magyar lakosa közül 490 római katolikus, 2307 református, 17 izraelita volt.

1959-ben Átány is termelőszövetkezeti község lett.[8]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990-1994: Nemes Kálmánné (független)[9]
  • 1994-1998: Nemes Kálmánné (független)[10]
  • 1998-2002: dr. Czakó Tibor (független)[11]
  • 2002-2006: Gönczi Mihály (független)[12]
  • 2006-2010: Gönczi Mihály (független)[13]
  • 2010-2014: Gönczi Mihály (független)[14]
  • 2014-2019: Gönczi Mihály Miklós (független)[15]
  • 2019-től: Jámbor Dénes (független)[1]

A település harmadik, és eddig leghosszabb ideig hivatalban lévő polgármestere, a négy ciklusban is megválasztott Gönczi Mihály az utolsó ciklusát már nem tudta kitölteni, mert néhány héttel a 68. születésnapja előtt, 2019. május 27-én elhunyt.[16]

A 2019 őszi rendes önkormányzati választás dátumának időbeli közelsége miatt azonban időközi választást már nem lehetett tartani, ezért októberig ügyvezető polgármester irányította a községet.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1512
1487
1490
1454
1458
1436
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 67%-a magyar, 33%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 19% cigánynak mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,6%, református 44,2%, felekezeten kívüli 30% (11,7% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 29,4% cigánynak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, szlováknak és románnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27% volt református, 6,4% római katolikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 2,1% egyéb katolikus, 25,4% felekezeten kívüli (37,3% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Átány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Doros Judit: Átány. Mozgó Világ online, 2011. augusztus. [2016. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 16.)
  4. ↑ Fél-Hofer, 5. old.
  5. ↑ a b Fél-Hofer, 6. old.
  6. ↑ Fél-Hofer, 7. old.
  7. ↑ Fél-Hofer, 10. old.
  8. ↑ Fél-Hofer, 13. old.
  9. ↑ Átány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Átány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  11. ↑ Átány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  12. ↑ Átány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  13. ↑ Átány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  14. ↑ Átány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  15. ↑ Átány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  16. ↑ Elhunyt Gönczi Mihály, Átány polgármestere (magyar nyelven) (html). heol.hu, 2019. május 27. [2020. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  17. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  18. ↑ Átány Helységnévtár
  19. ↑ Átány Helységnévtár

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Tenk Besenyőtelek Besenyőtelek
Boconád

 
   Átány   
 

Kömlő
Heves Hevesvezekény Hevesvezekény
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Átány&oldid=27042419”