Himalájai barnamedve

emlősalfaj

A himalájai barna medve (Ursus arctos isabellinus) a barnamedve egyik alfaja, mely Közép-Ázsia, Észak-Afganisztán, Észak-Pakisztán, Észak-India, Nyugat-Kína és Nepál területéről ismert. Ez a térség egyik legnagyobb emlősállata, a hím akár 2,2 méter hosszúra nőhet meg, a nőstény valamivel kisebb. Mindenevő és télen odúba alszik "téli álmot". Míg a IUCN szerint a barna medve nem fenyegetett faj, addig ezen alfaja erősen veszélyeztetett és populációja fogyatkozóban van.

Himalájai barna medve
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Medvefélék (Ursidae)
Alcsalád: Ursinae
Nem: Ursus
Faj: U. arctos
Alfaj: U. a. isabellinus
Tudományos név
Ursus arctos isabellinus
Horsfield, 1826
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Himalájai barna medve témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Himalájai barna medve témájú médiaállományokat és Himalájai barna medve témájú kategóriát.

Evolúciója szerkesztés

A himalájai barna medve egyetlen kládból áll, ami a többi barna medve alfaj és a jegesmedve testvércsoportja. A 658 ezer évvel ezelőtti elágazása összhangban van a Tibeti-fennsík középső pleisztocéni eljegesedésének idejével, ami arra enged következtetni, hogy a Nyanyaxungla eljegesedés során az alfaj kialakulásához vezető leszármazási vonal elszigetelődött egy elszigetelt menedékben, ami a különválásához vezetett.[1]

A genetikai elemzések alapján arra is fény derült, hogy a Mongóliában élő góbi medve a himalájai barna medvével csoportosul és valójában annak egy reliktum populációja.[1]

Elterjedése szerkesztés

Nepál, India, Kína (beleértve Tibetet), Pakisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán területén őshonos.[2] A feltételezések szerint Bhutánból kipusztulhatott.

Megjelenése szerkesztés

 

A himalájai barna medve esetében megfigyelhető a nemi kétalakúság. A hím hossza 1,5–2,2 méter, a nőstényé pedig 1,3–1,8 méter. A Himalája legnagyobb állata, bundája homokszínű vagy vörösesbarna.

Életmódja szerkesztés

A hibernációs időszak októberben kezdődik el, majd április vagy május környékén ér véget. Az állat hibernációs időszak alatt az általa készített odúban vagy barlangban tölti idejét.

Mindenevő állat, mely ehet füvet, gyökeret, gyümölcsöt, bogyót és egyéb növényt; az állati eredetű táplálékforrások közül a rovarok és a kisemlősök jöhetnek szóba. Ezenkívül vadászhat nagyobb emlősökre is, mint amilyenek a juh és a kecske. Egy felnőtt állat napfelkelte előtt és késő délután szokott enni.

A jetivel való társítás szerkesztés

A "Dzu-Teh" egy nepáli kifejezés, amely a legendás jetivel hozható összefüggésbe, amivel a himalájai barna medvét néha összetévesztik. Az 1954-es Daily Mail Hóember Expedició során Tom Stobart állítólag találkozott egy "Dzu-Teh"-vel. Erről számolt be Ralph Izzard, a Daily Mail tudósítója a The Abominable Snowman Adventure című könyvében.[3] Egy 2017-ben végzett genetikai vizsgálat révén néhány jetinek tulajdonított állati maradványból DNS-mintákat nyertek ki, amiknek elemzéséből kiderült, hogy valójában himalájai barna medvétől származnak.[1]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c (2017) „Evolutionary history of enigmatic bears in the Tibetan Plateau–Himalaya region and the identity of the yeti”. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 284 (1868), 20171804. o. DOI:10.1098/rspb.2017.1804. PMID 29187630.  
  2. Anarbaev: Conservation Distribution and Conservation Status of Tien-Shan Brown Bear in the Kyrgyz Republic. www.researchgate.net , 2019
  3. Ralph Izzard. (1955). „The Abominable Snowman Adventure”. Hodder and Staoughton.  

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Himalayan brown bear című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.