Holcsík
Holcsík (1899-ig Holcsikócz, szlovákul: Holčíkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.
| Holcsík (Holčíkovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Varannói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1408 |
| Polgármester | Michal Flešár |
| Irányítószám | 094 05 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | VT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | |
| Népsűrűség | 35 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 153 m |
| Terület | 12,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 01′ 00″, k. h. 21° 43′ 26″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 00″, k. h. 21° 43′ 26″ | |
| Holcsík weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Holcsík témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Varannótól 25 km-re északkeletre, a Nagydomásai-víztározó délkeleti partján fekszik.
Története szerkesztés
1408-ban említik először, a sztropkói uradalomhoz tartozott. 1591-től a Rákóczi-család birtoka. A 18. századtól a Vécsey család tulajdonában találjuk. 1715-ben 9 lakott és 10 lakatlan ház állt a településen. Az 1787. évi népszámlálás szerint 23 házában 229 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HOLCSIKÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Rafajócz, és Giglócz között; dombos határja 3 nyomásbéli, gabonával bővelkedik, erdeje van, szőleje nints, piatza Varannón.”[3]
A 19. században a Larisch család lett a falu földesura. 1828-ban 27 házában 202 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és kézművességgel, főként takácsmesterséggel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Holcsikocz, tót falu, Zemplén vmegyében, N. Domasa fil. 175 rom., 30 g. kath., 7 zsidó lak., 429 h. szántófölddel. F. u. b. Vécsey. Ut. p. Nagy-Mihály.”[4]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Holcsik, előbb Holcsikócz, a sztropkói uradalomhoz tartozott, de 1591-ben Rákóczy Ferencznek s később, a Pethőkkel együtt, Tharas Ferencznek is volt benne része. A XVI. században Holczikovecz néven is emlegetik. Ujabbkori birtokosai a Jekelfalussyak, Vécseyek és Szirmayak voltak. Ezidőszerint nagyobb birtokosa nincsen. Ezt a községet sem kerülte ki az 1663-iki pestis. A községben nincs templom. Van 21 háza s 157 róm. kath. vallású, tótajkú lakosa. Postája és távírója Kelcse s vasúti állomása Varannó. Ide tartozik a Kelcsánki major is.”[5]
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 232-en, többségében szlovákok lakták, jelentős lengyel kisebbséggel.
2001-ben 485 lakosából 482 szlovák volt.
2011-ben 445 lakosából 434 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- A Fogolykiváltó Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
- A falu tóparti fekvése főként a vízisportoknak és a horgászatnak kedvez.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
