Hunyady Ferenc

Vitéz gróf Hunyady Ferenc (Agárd, Fejér vármegye, 1895. április 8. – Budapest, 1966. május 30.) földbirtokos, országgyűlési képviselő.

Hunyady Ferenc
Született	1895. április 8. Agárd
Elhunyt	1966. május 30. (71 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Gräfin Maria Nádasdy de Nádasd et Fogarasföld Károly, Graf Hunyady de Kéthely
Foglalkozása	földbirtokos politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1927. február – 1931) magyarországi parlamenti képviselő (1931–1935) magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Római katolikus vallásban született, gróf Hunyady Károly (1864–1933) és Nádasdy Irma (1873–1925) fiaként, a ma Gárdonyhoz tartozó Agárdon. Középiskoláit Aradon végezte, majd négy félévet hallgatott a budapesti tudományegyetemen, két és fél évet a budapesti Kereskedelmi Akadémián, további két félévet pedig az egyetem közgazdasági karán.

Az első világháború idején mint a császári és királyi 7. számú huszárezred kadét-őrmestere vonult be, részt vett az északi és a déli hadszíntereken folyt harcok egy részében is, majd 18 évet román hadifogságban töltött. Katonai érdemeiért elnyerte a vitézségi érmet és a hadiékítményes III. osztályú Katonai Érdemkeresztet; évekkel a háború végét követően vitézzé is avatták. Főhadnagyi rendfokozatban szerelt le.

Hazatérve előbb Fejér megyei birtokain kezdett gazdálkodni, majd apránként bekapcsolódott a megyei és az országos közéletbe is. Részt vett a legitimista mozgalmakban és szerepet vállalt a katolikus társadalmi életben is. Éveken át ügyvezető alelnöke volt a Magyar Férfiak Szent Korona Szövetségének, vezetőségi tagja a Nemzeti Összetartás Körének, kormányzótanácsi tagja a Katolikus Népszövetségnek, illetve főtitkára az utóbbi szerveződés nemzetközi és tudományos szakosztályának. Vármegyéjében a törvényhatósági bizottságban és a kisgyűlésben is tagságot viselt.

Országgyűlési képviselőnek először 1927 februárjában választották meg – miután Zichy János korábbi kultuszminiszter lemondott Móron elnyert mandátumáról –, a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt programjával. 1930-ban kilépett a pártból, s az 1931-es parlamenti választáson már pártonkívüliként volt eredményes, szintén a móri választókerületben. Az 1935-ig tartó ciklus ideje alatt belépett a Független Kisgazdapártba, és több időközi választáson élénk kampánytevékenységet fejtett ki az éppen aktuális kisgazda jelölt mellett.

Az 1935–1939-es képviselőházi ciklus idejére visszavonult, főleg gazdálkodással, szépirodalmi tevékenységgel és kisebbségi problémákkal foglalkozott. Külföldi utazásai során többször tartott előadásokat az utóbbi tárgykörben, illetve a Népszövetség ülésein is két ízben kiküldöttként volt jelen. Tevékeny részt vett a sportéletben is: hosszú ideig elnöke volt a Budapesti Korcsolyázó Egyletnek és vezetőségi tagja a Magyar Atlétikai Klubnak; a Városligeti Műjégpálya bizonyos fejlesztései is a nevéhez fűződnek.

1939-ben ismét bekapcsolódott a parlamenti politikába: az az évi általános választáson a Magyar Élet Pártja Fejér vármegyei és székesfehérvári listáján kapott helyet és jutott onnan mandátumhoz. A rendes időpontban megtartott lajstromos választás eredményét a közigazgatási bíróság, egy formai hiba miatt megsemmisítette, de a megismételt választás sem hozott másmilyen eredményt. Képviselői munkája mellett tagja volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek és a Nemzeti Kaszinónak is.

Művei

• A revízió új útja. Melléklet az Esztergom és vidékéhez. (Esztergom, 1933)
• Szétesett ország (történelmi regény, 1937)

Források

• Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 20.
• Hunyady Ferenc oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2023. október 30.
• Hunyady Ferenc oldala a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában; hozzáférés: 2023. október 30.