Főmenü megnyitása

IX. Amadé savoyai herceg

Savoya uralkodó hercege

Savoyai IX. Amadé, franciául: Amédée IXe de Savoie, olaszul: Amedeo IX di Savoia, később keletkezett melléknevén Boldog Amadé, franciául: le Bienheureux, olaszul: il Beato (Thonon-les-Bains, 1435. február 1.Vercelli, 1472. március 30.), a Savoyai-házból származó herceg, I. Lajos herceg fia, 1465–1472 között Savoya harmadik uralkodó hercege, Piemont hercege, Aosta és Maurienne grófja.

IX. Amadé
Amedeo IX di Savoia detto il Beato
Amédée IX de Savoie, dit le Bienheureux
Savoya uralkodó hercege
Piemont hercege
Aosta és Maurienne grófja
IX. Lajos savoyai herceg (1701-ben készült fiktív arckép)
IX. Lajos savoyai herceg
(1701-ben készült fiktív arckép)

Ragadványneve Boldog Amadé
Savoyai Hercegség uralkodó hercege
IX. Amadé
Uralkodási ideje
1465. január 29. 1472. március 30.
Elődje I. Lajos
Utódja I. Filibert
Piemont hercege
IX. Amadé
Uralkodási ideje
1465. január 29. 1472. március 30.
Elődje I. Lajos
Utódja I. Filibert
Életrajzi adatok
Uralkodóház Savoyai-ház
Született 1435. február 1.
Thonon-les-Bains, Savoyai Hercegség
Elhunyt 1472. március 30. (37 évesen)
Vercelli, Savoyai Hercegség
NyughelyeVercelli
Édesapja I. Lajos
Édesanyja Lusignan Anna
Házastársa Valois Jolanda
Gyermekei Anna tarantói heregné
I. (Vadász) Filibert
(Boldog) Lujza
I. (Harcos) Károly
Vallás római katolikus
IX. Amadé címere
IX. Amadé címere
A Wikimédia Commons tartalmaz IX. Amadé témájú médiaállományokat.

Halála után két évszázaddal, 1677-ben boldoggá avatták, Szalézi Szent Ferenc 1612-ben beadott indítványa alapján.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

SzármazásaSzerkesztés

Savoyai Amadé herceg a thononi kastélyban született 1435-ben.[1]

Édesapja I. Lajos savoyai herceg (1413–1465) volt, VIII. (Békés) Amadé herceg (1383–1451) és Burgundi Mária hercegnő (1386–1422) fia, II. (Merész) Fülöp burgundi herceg (1342–1404) unokája.

Édesanyja Lusignan Anna ciprusi királyi hercegnő (1418–1462), I. Janus ciprusi és jeruzsálemi király (1374/75 – 1432) és Bourbon Sarolta hercegnő (1388–1422) leánya.

Szülei házasságából 18 testvér született, de csak néhányan érték meg a felnőttkort.

  1. Amadé (Amédée/Amedeo, 1435–1472), trónörökös, 1465–től haláláig IX. Amadé néven Savoya uralkodó hercege,
  2. Mária (*/† 1436), csecsemőkorban meghalt,
  3. Lajos (Louis, 1436/37–1482), melléknevén az ifjabb, Genf grófja. 1459-ben I. Sarolta ciprusi királynőt vette feleségül. Felesége jogán (de iure uxoris) Ciprus királya, Örményország címzetes királya lett.
  4. Margit (Marguerite, 1439–1484)[2] Első férje 1458-tól IV. Monferratói János (1413–1464), Monferrato őrgrófja, második férje 1466-tól saját unokaöccse, II. Pierre de Luxemburg-St.Pol gróf (1440–1482), St. Pol és Brienne grófja lett.
  5. Jánusz (Janus, 1440–1491), Genf grófja, aki 1466-ban Hélène de Luxembourg grófkisasszonyt († 1488) vette feleségül,
  6. Sarolta (Charlotte, 1441–1483), 1451-től XI. Lajos francia király (1423–1483) második felesége, 1461-től Franciaország királynéja,
  7. Aimon (Aymon, 1442–1443), csecsemőkorban meghalt,
  8. Fülöp (1443–1497), Bresse grófja, melléknevén „Földnélküli”. Gyermekkorban elhunyt nagybátyjának, II. Károly János Amadénak utódaként 1496–tól haláláig II. (Bresse-i) Fülöp néven Savoya uralkodó hercege,
  9. Jakab (Jacques, 1444–1445), csecsemőként meghalt, az Hautecombe apátságban temették el, nevét a források egy része nem említi,
  10. Ágnes (Agnès, 1445–1508), aki 1466-ban I. Ferenc orléans-longueville-i hercegnek (1447–1491), Dunois és Longueville grófjának felesége lett,
  11. Péter (Pierre, 1446 k. – 1458), Genf püspöke, Tarentaise érseke, tizenkét évesen meghalt,
  12. János Lajos (Jean-Louis, 1447–1482), Genf püspöki adminisztrátora, Tarentaise érseke,
  13. Mária (Marie, 1448–1475), aki 1466-ban Louis de Luxembourg connétable-nak (1418-1475), Ligny, St. Pol és Brienne grófjának felesége lett,
  14. Bona (Bonne, 1449–1503), 1468-tól Galeazzo Maria Sforzának (1444–1476), Milánó hercegének felesége, Sforza Bianka Mária német-római császárné anyja,
  15. Jakab (Jacques, 1450–1486), Romont grófja, Vaud ura, aki 1484-ben saját unokahúgát, Marie de Luxembourg–St. Pol grófkisasszonyt (1462–1546) vette feleségül,
  16. Anna (Anne, */† 1452), csecsemőkorban meghalt, a genfi Szent Ferenc-templomban van eltemetve,
  17. Ferenc (François, 1454–1490), Genf püspöke, Auch érseke,
  18. Johanna (Jeanne, */† 1456 k.), csecsemőkorban meghalt.

Házassága, gyermekeiSzerkesztés

 
Jolanda hercegné Guillaume Fichet teológust fogadja (kódex-miniatúra, 1471)

Savoyai Amadé herceg 1452-ben feleségül vette sógornőjét, a nála egy évvel idősebb Valois Jolanda francia királyi hercegnőt (1434–1478), VII. Károly francia király (1403–1461) és Anjou Mária királyné (1404–1463) leányát, II. Lajos címzetes nápolyi király unokáját.[3]

A fiatalok dinasztikus házasságát szüleik már 1436-ba szerződésben rögzítették. A megállapodás szerint Jolanda már gyermekkorától kezdve jövendő férjével együtt, I. Lajos herceg savoyai udvarában nevelkedett.

Házasságukból 12 gyerek született (különféle krónikák 10–12 közötti gyermekszámot írnak). Csak heten érték meg a felnőttkort.[3]

  1. Lajos (Louis/Luigi, (*/† 1453)
  2. Anna (Anne, (1455–1480), aki 1478-ban a Trastámara-házból való IV. Frigyes nápolyi királyhoz (1452–1504) ment feleségül,[4]
  3. Károly (Charles/Carlo, 1456–1471), Piemont hercege
  4. Lajos (Louis/Luigi, 1458–1460)
  5. János (Jean/Giovanni, 1459–1461)
  6. Mária (Marie/Maria 1461–1513), aki 1476-ban Fülöp hachberg-sausenbergi őrgrófhoz (1453–1503) ment feleségül
  7. Lujza (Louise/Ludovica, 1462–1503, aki 1479-ben Chalon-i Hugóhoz, Château-Guyon urához († 1490), II. Louis de Chalon-Arlay orániai herceg fiához ment feleségül (1839-ben boldoggá avatták)
  8. Filibert (Philibert/Filiberto, 1465–1482), apjának utódaként 1472–1482 között I. (Vadász) Filibert néven Savoya uralkodó hercege, Piemont hercege, Aosta grófja, aki 1474-ben Sforza Bianka Mária milánói hercegnőt vette feleségül
  9. Bernát (Bernard/Bernardo, (*/†1467), csecsemőkorban meghalt, a pinerolói ferences templomban temették el[5]
  10. Károly (Charles/Carlo, 1468–1490), bátyjának utódaként 1482–1490 között I. (Harcos) Károly néven Savoya uralkodó hercege, aki 1485-ben Montferrati Blanka márkinőt (1472–1519) vette feleségül
  11. Jakab Lajos (Jacques Louis/Giacomo Luigi, 1470–1485), Gex márkija, aki saját unokanővérét, Savoyai Lujzát (1467-1530), nagybátyjának, Savoyai Janusnak, Genf grófjának egyetlen gyermekét vette feleségül
  12. Jean-Claude Galléas / Gian Claudio (*/† 1472), születésekor meghalt

UralkodásaSzerkesztés

Amadé herceg gyenge egészségű, epilepsziában szenvedő fiatalember volt,[3] kevés uralkodói képességgel. Ő maga egyházi pályára akart lépni, de trónörökösként erre nem kapott módot. Jóindulatú és barátságos személyiségként jellemezték. Kegyes életet élt, figyelmét elsősorban a nagylelkű jótékonykodásnak szentelte. Hét éven át tartó uralkodása alatt a kormányzás ügyeit energikus feleségére, Valois Jolandára és tanácsadóira hagyta. Jolanda hercegné a hercegség politikáját igyekezett alapvetően a Francia Királyság érdekei szerint irányítani, előbb apjának, VII. Károly királynak, majd 1461-től bátyjának, XI. Lajosnak elvárásai szerint. Küzdenie kellett Amadé öccsének, Fülöp hercegnek, Bresse grófjának folytonos intrikálásaival is, mégis eredményesen dacolt a savoyai bárók követeléseivel.[3]

Halála és utódlásaSzerkesztés

IX. Amadé herceg 1472-ben hunyt el. Testét a vercelli Szent Özséb-székesegyházban temették el.[5]

Trónját kiskorú fia, Filibert örökölte, I. Filibert néven. Nevében anyja, az özvegy Jolanda hercegné régensként kormányozta Savoyát haláláig, 1478-ig. A burgundi háború idején a Savoyai Hercegségnek egyensúlyoznia kellett hagyományos szövetségese, a svájci kantonok szövetsége, és a növekvő hatalmú, agresszív Merész Károly burgundi herceg között. Jolanda hercegné attól tartott, egy burgundi–milánói szövetség harapófogóba szoríthatja Savoyát, ezért 1474-ben együttműködést ajánlott Merész Károlynak. Ezzel keresztezte bátyjának, XI. Lajosnak tervét, aki a svájciakkal szövetségben Burgundia megszerzéséért viselt háborút. Lajos megpróbálta megdönteni Jolanda régensi kormányzását, hogy az elhunyt herceg öccsét, Bresse-i Fülöpöt tegye meg régens kormányzóvá.[6] 1476 nyarán, amikor Merész Károlyt a grandsoni és a murteni (morat-i) csatákban súlyos vereségek érték, Károly megvádolta Jolandát, hogy titkos szerződésben áll bátyjával, XI. Lajossal. Parancsára egy burgundi különítmény elfogta Savoya hercegnéját és Rouvres-en-Plaine várába záratta. A gyermek trónörököst, Filibert herceget Amadé hű emberei elmenekítették és biztonságban hazavitték Chambérybe. A hercegnét 1476 októberében egy francia csapat kiszabadította, Jolanda ekkor hűséget fogadott bátyjának, és Savoyát szorosan a Francia Királyság érdekkörébe vonta.[7]

Az özvegy Jolanda halála (1478) után bátyja, XI. Lajos király közvetlen irányítása alá vonta 13 éves unokaöccsét, Filibert herceget.

EmlékezeteSzerkesztés

 
Amadé képe a torinói Szent-Domokos-templom freskóján (15. század)
 
Amadé barokk ízlésű szobra a bécsi Stephansdomban

Amadé herceg rövid életét az egyház követendő példaként állította az utódok elé. 1612-ben François de Sales egyházi író (a később szentté avatott Szalézi Szent Ferenc) beadványt írt V. Pál pápának, kérve Amadé boldoggá avatását. A vizsgálat kezdetén, 1618-ban Amadé testét kiemelték sírjából.[5] Az eljárás 1677-ben zárult, a boldoggá avatott Amadé csontjait ereklyékként szétosztogatták, kiárusították.[5][8] Ünnepnapjai március 30. és április 27.[9]

JegyzetekSzerkesztés

  1. lire en ligne Dictionnaire du Duché de Savoie, L’Histoire en Savoie. Société savoisienne d’histoire et d’archéologie (1840 / 2005) 
  2. A középkori burgundiai naptár szerint – ahol az újév húsvétkor kezdődött – Margit hercegnő 1483. március 9-én hunyt el. A modern Gergely-naptár szerint halálának éve 1484. Forrás: Raphael de Smedt. Les chevaliers de l’ordre de la Toison d’or au XVe siècle. Notices bio-bibliographiques, Kieler Werkstücke D3. Frankfurt: Verlag Peter Lang, 200. o. (2000). ISBN 3-631-36017-7 
  3. a b c d André Palluel-Guillard: La Maison de Savoie. sabaudia.org. (Hozzáférés: 2017. augusztus 10.) és André Palluel-Guillard: Louis I. sabaudia.org. (Hozzáférés: 2017. augusztus 10.) és André Palluel-Guillard: [url=http://www.sabaudia.org/3180-la-maison-de-savoie.htm Amédée IX]. sabaudia.org. (Hozzáférés: 2017. augusztus 20.)
  4. Joseph Vaesen – Étienne Charavay. Lettres de Louis XI. Párizs: Librairie Renouard, 163. o. (1903) 
  5. a b c d Juliusz A. Chrościcki - Mark Hengerer - Gérard Sabatier. Paolo Cozzo: Stratégie dynastique chez les Savoie: une ambition royale, XVI-XVIII siècle, Les funérailles princières en Europe, XVIe-XVIIIe siècle. Les Editions de la MSH, 217-235. o. (2015) 
  6. Lettres patentes de Louis XI, La Croix-Saint-Ouen, le 13 juin 1474
  7. Jean Favier. Louis XI. Paris: Fayard, 711-712. o. (2001) 
  8. Laurent Ripart. L’image des saints dans les Alpes Occidentales. (2015) .
  9. Bienheureux Amédée IX. Nominis.cef.fr

Kapcsolódó információkSzerkesztés

  • Francesco Cognasso. Amedeo IX, duca di Savoia, Dizionario biografico degli italiani. Róma: Istituto dell’Enciclopedia Italiana (1960) 

Lásd mégSzerkesztés