Főmenü megnyitása

Járdányi Paulovics István (Izsa, 1892. február 28.Debrecen, 1952. december 9.) régész, egyetemi tanár.

Járdányi Paulovics István
Született 1892. február 28.
Izsa
Elhunyt 1952. december 9. (60 évesen)
Debrecen
Foglalkozása régész,
egyetemi tanár

ÉleteSzerkesztés

1910 és 1914 között egyiptológiát, régészetet, művelődéstörténetet, latin filológiát tanult a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen, és emellett zenei tanulmányokat is folytatott. 1914-ben került a Magyar Nemzeti Múzeum szolgálatába; az múzeum Érem- és Régiségtárában előbb önkéntes gyakornok, később őr volt, majd 1936 és 1938 között a római gyűjteménynek volt az igazgatóőre. 1936-ban a budapesti tudományegyetemen magántanári képesítést szerzett. 1938-tól a Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti és Régészeti Tanszékén rendkívüli tanár, majd professzor lett. 1940-től haláláig a Debreceni Tudományegyetemen az egyetemes ókori történelem és a régészet nyilvános rendkívüli tanára. Tanulmányutat tett többek között Itáliában, Görögországban, a Balkánon. Régészeti kutatásai elsősorban a pannóniai limes kérdéseivel foglalkoztak. 1926-ban megrendezte a Magyar Nemzeti Múzeum nagy előcsarnokában a római kőemlékek kiállítását, amely 1998-ig fennállt és 1937-ben kialakította az állandó római kiállítást. 1939-ben felállította a mai szombathelyi lapidariumot, amely a római kor kőemlékeit mutatja be és amely – módosításokkal – ma is áll. Ásatásokat végzett Dunapentelén, Kisárpáson, Szőnyben (az ókori Brigetióban), Nógrádverőcén, Dunabogdányban, és megkezdte a nagytétényi római kori katonai tábor feltárását is. Szombathelyen végzett régészeti feltárásainak eredményeképpen nyílt meg 1943-ban a később róla elnevezett romkert. Géfin Gyulával együtt ő tárta fel az ókori Savaria késő császár-kori palotaegyüttesét a nevezetes mozaikkal, és a középkori várat (amelyet még Szt. Quirinus vértanú bazilikájának gondolt), valamint a római utak részleteit. Ásatást folytatott a szombathelyi domonkos templom mellett, hogy felkutassa Szent Márton szülőházát; ehhez kapcsolódóan összefoglalta a szentmártoni ókeresztény temető emlékeit. Munkái számtalan hazai és külföldi folyóiratban jelentek meg. Kimagasló utolsó műve a Vasvár környéki "római sáncok" és a vasvári Szent Mihály-templom romjainak feltárása volt. Publikációiban általában a keleti kultuszok emlékeivel, a pannoniai és daciai limes erődítményeivel, a Savaria-kutatással foglalkozott, ásatási leleteket közölt. Számos tanulmánya az Archaeologiai Értesítőben jelent meg (1916-1953). Tagja volt a Magyar Régészeti és Történeti Társulatnak és a Német Régészeti Intézetnek. Fia Járdányi Pál (1920-1966) népzenekutató, zeneszerző. Vasváron utcát neveztek el róla.

MűveiSzerkesztés

  • Hellenisztikus egyiptomi emlékek Magyarországon (Budapest, 1917)
  • A dunapentelei római telep (Archaeologica Hungarica, 2. Budapest, 1927)
  • Germanendarstellungen aus dem swebisch-markomannischen Kreis (Mannus, 26., 1934, 128-141.)
  • Római kisplasztikai műhely Pannoniában (Pannonia, 1., 1935, 21-27.)
  • Dionysosi menet (thiatos) magyarországi római emlékeken (Archaeologiai Értesítő, 48., 1935, 54-102.; 49., 1936, 248-253.)
  • A szőnyi törvénytábla (Archaeologica Hungarica, 20. Budapest, 1936)
  • Funde und Forschungen in Brigetio (Laurae Aquincenses II.= Dissertaciones Pannonicae. II. 11. Bp., 1938)
  • Il campidoglio di Savaria (Corvina, 3., 1940, 223-236.)
  • Lapidarum Savariense ...(Szombathely, 1943.) Savaria - Szombathely topográfiája (Acta Savariensia, 1., Szombathely, 1943.)
  • Lapidárium Savariense (uo., 2. Szombathely, 1943)
  • Dácia keleti határvonala és az úgynevezett dák ezüstkincsek kérdése (Kolozsvár, 1944)
  • A szombathelyi Szent Márton-egyháznak Savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete (Szombathely, 1944.)
  • Prometheus alakja óbudai kőemléken (Budapest Régiségei, 15., 1950, 473-477.)
  • Nagytétényi kutatások (Régészeti Füzetek. 3., Budapest., 1957)
  • Szalacska, a kaposvölgyi római kori fémművességi központ (Archaeologiai Értesítő, 80., 1953, 115-129.)

IrodalomSzerkesztés

  • Oroszlán Zoltán: Járdányi-P. I. (Archaeologiai Értesítő, 1954, 202-203.)
  • Géfin Gyula: Járdányi P. I. (Vasi Szemle, 1958, 141-142.)
  • MÉL II.: 375. – Bibl.: Nagy M.: Bibliography of the archaeological activity of István Járdányi-Paulovics (Acta Classica Universitatis Debreceniensis, 30., 1994.)

ForrásokSzerkesztés