Jan Styka

lengyel festő

Jan Styka (Lwów, 1858. április 8.Róma, 1925. április 28.) lengyel könyvillusztrátor, történelmi, vallási és csataképfestő.

Jan Styka
Jan Styka x.jpg

Született1858. április 8.
Lviv
Meghalt1925. április 28. (67 évesen)
Róma
Sírhely Forest Lawn Memorial Park
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Styka témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

 
Sytka a Racławicei körképen dolgozik (1894)

Édesapja cseh-osztrák gyökerű hivatalnok volt. Tanulmányait a Bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatta, majd Krakkóban Jan Matejko tanítványaként, továbbá Rómában és Párizsban is. Utóbbi helyen egy idő múlva sikerült műtermet bérelnie az Avenue de Villiers-ön, Munkácsy Mihály stúdiója közelében. A magyar mesterrel megismerkedett és sokrétű kapcsolat alakult ki köztük.

Tanulmányai befejezése után Lwówban telepedett le, ahol saját stúdiót rendezett be. 1888 és 1890 között Kielcében élt a Karschau-dombon egy kisebb udvarházban, mely felesége rokonainak a tulajdonában állt. 1900-tól ismét Párizsban dolgozott, 1910-től pedig Olaszországban, Capri-szigetén.

1925. április 11-én lengyel zarándokokkal XI. Piusz pápánál járt, majd néhány nap múlva álmában csendesen elhunyt.

Kétszer nősült. Első felesége, Maria Styka (Ochrymowicz) 1885-ben meghalt. Második felesége az olasz Lucia Olgiatti lett. Három lánya (Maria, Janina és Zofia) és két fia született. Tadesz Styka (1889-1954) és Adam Styka (1890-1959) ugyancsak festő volt.

MunkásságaSzerkesztés

Pályafutása során számos portrét, vallási tárgyú képet készített. 1901-1903 között képsorozatban ábrázolta Henryk Sienkiewicz Quo Vadis című könyvét. 1919-ben Polonia címmel képet festett a 123 év után függetlenné vált Lengyelország tiszteletére.

Négy panoráma képet festett:

1898 tavaszán Magyarországon járt a munkatársaival egy újabb kép előkészületei miatt. Két hónapot töltött itt el, közben lefestette Stróbl Alajost lóháton, aki pedig Styka mellszobát készítette el.[1] A bronzszobor Los Angelesben a Lawn Memorial Parkban van kiállítva Styka Golgota című képe mellett. A szobron magyar nyelvű felirat olvasható: „Styka barátomnak, Stróbl".[2]

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. (1898. 4) „Styka Jan (hírek)”. Hazánk 5 (78), 7. o. (Hozzáférés ideje: 2020. február 24.)  
  2. Vörösmarty, Géza (1981. 5). „Beszélgetés Stróbl Alajos fiával, a művész születésének 125. évfordulója alkalmából”. Honismeret 9 (5), 18. o. (Hozzáférés ideje: 2020. február 24.)  

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jan Styka című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés